Riadókészültséget hirdetettek a dicsőszentmártoni ülepítő ügyében

Riadókészültséget hirdetett az elmúlt napokban Marius Paşcan, Maros megye prefektusa a disőszentmártoni Bicapa bikromátgyár meddőhányójával kapcsolatban. Mint mondta, ökológiai katasztrófa, Magyarország viszonylatában pedig diplomáciai botrány lehet abból, ha az egészségre igen káros vegyi anyagokat tartalmazó ülepítő feltöltődik vízzel, túlcsordul, és a Marosba torkolló Nagy-Küküllőn keresztül a szennyező anyagok a Tiszába, tehát a szomszédos országba jutnak.

Nehezen kezelhető helyzet

„Nehezen kezelhető helyzetről van szó, mivel a Bicapa cég ellen csődeljárás zajlik. Az Állami Vagyonkezelő Ügynökség (AVAS) és a Maros Megyei Közpénzügyi Igazgatóság az ott még meglevő javak tulajdonosa, mivel körülbelül 40 millió lejes adósságot kellene behajtaniuk a cégen” – ismertette a helyzetet a kormánymegbízott. Mint mondta, ezek az intézmények nem kezdeményezhetnek környezettisztítási, helyreállítási eljárást, ezt a folyamatot csak a megyei vagy a dicsőszentmártoni önkormányzat indíthatná be.

Marius Paşcan írásban szólította fel a két tanácsot a meddőhányó átvételére, azzal indokolva az utasítást, hogy csupán az önkormányzatok kaphatnak uniós támogatást a szennyezett terep megtisztítására. Mint mondta, a krómmal, mangánnal és magnéziummal telített terület ökológiai helyreállításához mintegy 20 millió euróra van szükség.

„Főként azért hirdettem riadókészültséget, hogy felhívjam a figyelmet: a kormánynak garantálnia kell, hogy az önkormányzatok valóban megkapják majd az uniós pénzt, és ne terhelje őket a súlyos gond. A kormánynak azt is meg kell fontolnia, hogy átvegye a Bicapa adósságát, eltörölje azt, mert ekkora tartozással senki nem vág bele a környék megtisztításába” – indokolta lépését a kormánymegbízott.

„Túl kicsik” a feladathoz

Azonban a prefektus felszólítására mind a megyei, mind a helyi önkormányzat írásban közölte: nem vállalkozik az ülepítő átvételére. Ioan Muntean, a dicsőszentmártoni önkormányzat szóvivője – aki korábban a Bicapa üzem egyik részlegét vezette – hajmeresztő, képtelen ötletnek nevezte azt, hogy a prefektus a polgármesteri hivatal „nyakába akarja varrni ezt a súlyos gondot”.

Moldovan szerint csakis egy átgondolt, a Környezetvédelmi Minisztérium és nemzetközi szakértők által kidolgozott terv alapján lehetne kezelni a súlyos ökológiai problémát. „Tegyük fel, hogy az Európai Unió valóban finanszírozná az eljárást és megadná a szükséges 20 millió eurót, akkor sem tudnánk városi szinten kezelni ezt az ügyet, hiszen nincsenek szakértőink, nincs apparátusunk, túl kicsik vagyunk ahhoz, hogy ilyesmibe belevágjunk” – indokolta a helyi önkormányzat nemleges válaszát a szóvivő.

Kérdésünkre, hogy szerinte mit kellene tenni tulajdonképpen a meddőhányóval, kifejtette: „Pontosan olyan eljárással és ugyanolyan biztonságosan kellene kezelni az ott található vegyi anyagokat, mint ahogy az a csernobili atomreaktornál történt a baleset után”.

Szabó Árpád, a Maros Megyei Tanács alelnöke szerint a testület nem foglalkozott a dicsőszentmártoni ülepítő problémájával. „Ezt az ügyet a Környezetvédelmi Minisztériumnak, illetve felügyelőségnek kell megoldania” – vélte az RMDSZ-es elöljáró, aki szerint először is meg kell oldani a cég tartozásainak problémáját.

„Ha csak arról lenne szó, hogy segítséget kellene nyújtani egy pályázat elkészítéséhez és megnyeréséhez, ebben partner lenne a megyei tanács, arról azonban nem lehet szó, hogy egyik napról a másikra tulajdonosai legyünk egy ekkora ökológiai bombának” – hangsúlyozta Szabó.