Környezeti hatásvizsgálat elvégzését követeli a Greenpeace az osztrák Holzindustrie Schweighofer által a háromszéki Rétyre tervezett fűrészüzem megépítésének engedélyezése előtt.
2013. december 12., 22:492013. december 12., 22:49
A világ legnagyobb független természet- és környezetvédelmi szervezetének romániai aktivistái aláírásgyűjtést kezdeményeztek honlapjukon, a kézjegyekkel a Kovászna megyei környezetvédelmi hivatalnak címzett tiltakozó levelüket kívánják nyomatékosítani. Rámutatnak: a Schweighofer évente egymillió fa feldolgozását tervezi a rétyi üzemében.
„Romániában óránként három hektár erdőt vágnak ki, s úgy tűnik, a rétyi üzemet tervező vállalat is jelentősen hozzájárul az erdőirtáshoz. Önkényes döntésnek tartjuk, hogy környezeti hatásvizsgálat nélkül megadják a környezetvédelmi engedélyt, ez sérti a szabad vélemény-nyilvánításhoz és a tiszta környezethez való jogot. kérjük, hogy sürgősen kezdjék újra a procedúrát, kérjék a környezeti hatásvizsgálatot” – olvasható a hivatal igazgatójának címzett levélben.
A környezetvédő szervezet közleményt is kiadott, amelyben úgy fogalmaznak: helytelen és gyanús a sietség, mellyel a környezetvédelmi hivatal eldöntötte, hogy a Schweighofer-projekthez nincs szükség környezeti hatásvizsgálatra. Rámutatnak: a hivatal késéssel hozza nyilvánosságra a beruházással kapcsolatos információkat, így az ügy iránt érdeklődő civileknek nem marad idejük, hogy azokat tanulmányozzák, és megalapozottan véleményezzék, szögezi le Doina Danciu, a Greenpeace Románia kampánykoordinátora.
A szervezet ugyanakkor figyelmeztet, hogy a hivatal döntése veszélyes precedenst teremthet az olyan vállalkozások esetében, melyek nagy léptékben foglalkoznak erdőkitermeléssel. A Greenpeace arra is felhívta a figyelmet, hogy az elmúlt évben megkétszereződött a törvénytelen fakitermelés Romániában. A jelenség Kovászna megyét sem kerülte el, 2012-ben 970 engedély nélküli fakitermelésről készült jegyzőkönyv.
Amint arról beszámoltunk, Gheorghe Neagu, a Kovászna Megyei Környezetvédelmi Hivatal igazgatója szerint a hatástanulmányt nem írja elő a törvény, hiszen fűrészüzemre kértek engedélyt, nem egészségre és környezetre veszélyes vegyipari kombinát megépítésére. Hatástanulmányra még abban az esetben lett volna szükség, ha a beruházó saját hőközpontot működtet – mutatott rá az igazgató.
Ezzel egy időben a Zöld Erdély Egyesület csütörtöki közleményében úgy fogalmaz, a Verespatak-játszmának még nincs vége azzal, hogy a képviselőház kedden elutasította a bányászati törvényt, amelynek alapján a szakhatóságok és minisztériumok engedélyezhették volna a Fehér megyei településre tervezett színesfémbányát is. „Fontos szem előtt tartanunk, hogy a kormány augusztusban beterjesztett Verespatak-törvénytervezete – amely forradalmi hangulatú tiltakozási hullámot robbantott ki országszerte – még a képviselőházban van.
Ez a törvénytervezet a Roşia Montană Gold Corporation (RMGC) példátlan környezetpusztítást okozó és óriási környezeti kockázatot rejtő verespataki aranybányatervét nyilvánítaná közhasznúvá és államérdekké. Igaz, hogy a parlamenti különbizottság, majd a szenátus is elutasítóan véleményezte ezt a törvénytervezetet, de a döntést a képviselőháznak még ezután kell meghoznia” – mutat rá a közlemény.
A legkisebb jogsérelmet sem szabad elfogadni vagy átsiklani felette, mert a rossz banalitása veszélybe sodorhatja a közösség szabadságát – jelentette ki Kelemen Hunor RMDSZ-elnök Aradon, az október 6-i megemlékezésen.
Nem kell mindig véráldozatot hozni, de a szabadságért mindig, minden korban meg kell harcolni – fejtette ki október 6. üzenetét Kelemen Hunor kedd délután Aradon, az 1848–1849-es magyar forradalom és szabadságharc megtorlásának 177. évfordulóján.
Rákóczy Parchetich Hugó, Aradon raboskodó nemzetőr őrnagy és országgyűlési képviselő készítette a rajzokat a fogolytársairól.
A magyar–román határ mentén fekvő Gyulán mond beszédet Magyar Péter miniszterelnök a nemzeti gyásznapon. Eközben Kelemen Hunor RMDSZ-elnök a határ túloldalán, Aradon emlékezik a ’48-as vértanúkra október 6-án.
A Vox Juventutis egyike volt a rendszerváltás utáni első magyar kulturális kezdeményezéseknek, működésének tíz esztendeje alatt Erdély-szerte és Magyarországon is hírnevet szerzett.
A vallás- és szólásszabadság védelmében kiállt Osztie Zoltán magyarországi katolikus pap mellett Tőkés László volt református püspök.
Az elkövetkező két hétben országszerte általában meleg marad az idő, bár lesznek átmeneti lehűlések és helyenként eső, derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) hétfőn közzétett, október 5. és 18. között időszakra vonatkozó előre jelzéséből.
Elhunyt 97 éves korában a kolozsvári Mureșanné Kertész Judit Mirjám egyetemi tanár, aki túlélte a holokauszt erőltetett menetét és a pesti gettót.
Több szurkoló szülő is verekedésbe keveredett a lelátón egy junior bajnokságbeli kézilabdameccsen Temesváron.
Két ember sérült meg szerdán a Hargita megyei Gyergyóalfalu községben, miután az autó, amelyben utaztak, lesodródott az útról – közölte a Hargita megyei katasztrófavédelmi felügyelőség (ISU).
szóljon hozzá!