Rendeznék a medvekérdést

A jelenlevők egyöntetű véleménye szerint túl keveset tudunk erről a védett fajról, ezért a problémakör kezelése is nehézségekbe ütközik. „Valóban sok problémát okoztak a medvék az elmúlt időszakban, ám biológusként és természetvédőként is kifogásolom, hogy a sajtóban megjelent negatív hangvitelű cikkek miatt ellenük fordult a közhangulat\" – adta meg a beszélgetés alaphangját Demeter László biológus.

A Sapientia csíkszeredai oktatója szerint az egyik legnagyobb probléma, hogy a mai napig nincs elég információnk a barnamedve biológiájáról. Mint elhangzott, nem tudjuk a populáció pontos méretét az országban, sem a faj mozgási szokásait. Emiatt számos téveszme alakult ki az emberek között, ezeket mielőbb el kellene oszlatni, vallja a szakember.

Hasonlóképpen vélekedett a marosvásárhelyi Domokos Csaba, aki a Milvus Természetvédelmi Csoport tagjaként vezeti nyolc éve A barnamedve kutatása és védelme egy romániai mintaterületen című projektet. A szakember többek között rámutatott, hogy a romániai hatóságok által használt medveszámlálási módszer igencsak pontatlan, ezért tulajdonképpen nem is lehet tudni, pontosan mekkora populációról beszélünk.

Dél-tiroli segítség?
Levélben fordult Ugo Rossihoz, a dél-tiroli régió elnökéhez Borboly Csaba, a Hargita megyei közgyűlés elnöke, amelyben szakmai segítséget kért az utóbbi időben megszaporodott medvetámadások és vadkárok megoldása érdekében. „Dél-Tirol hasonló természeti adottságokkal rendelkezik, mint Hargita megye, ugyanakkor az illetékes hatóságok biztosítják a lakosság és a turisták védelmét a medvetámadások ellen. Éppen ezért kértem, hogy küldjék el javaslataikat, meglátásaikat azzal kapcsolatosan, hogyan lehet ezt a helyzetet hatékonyan kezelni. Minden meglátást, javaslatot szívesen fogadunk, hiszen tarthatatlan az a helyzet, hogy a lakosság lassan nem látja értelmét a földje megművelésének, a kirándulókat pedig elriasztja a medveveszély” – nyilatkozta a levél kapcsán Borboly Csaba.

A hivatalosan becsült létszám 5630 és 6380 között van, ezt 2148, átlagban 110 négyzetkilométer kiterjedésű vadászterületen végzett mérések alapján becsülték meg a vadgazdálkodók. A szakember úgy vélte, mivel Románia Európában a harmadik legnagyobb medvetrófea kiszállító, ezért uniós csatlakozásakor irreálisan magas egyedszámot adott meg, hiszen így magas kilövési kvótát kaphatott. Ugyanakkor érdeke ennek a létszámnak a mesterséges fenntartása az említett kvóta megtartása miatt. „Nem tudom, van-e túlszaporulat, senkinek nincs valós képe erről az országban. A medvék okozta probléma viszont létezik, azt pedig kezelni kell” – nyomatékosított a szakember.

A beszélgetésen elhangzott, a medvének napi 20 ezer kalóriára van szüksége ahhoz, hogy megfelelően fel tudjon készülni télire, ehhez pedig kiváló táplálékforrás például a kukorica is. A jelenlevők ugyanakkor kiemelték, a medvekárok nagy része augusztus-szeptemberben történt. Ha ezek számából kivonjuk a kukoricásokat ért támadásokat, akkor ugyanazt az átlagot kapjuk, mint az elmúlt években. „Tehát a kukoricamezők növekedésével nőtt a támadások száma is” – állapították meg.

Azt is elmondták, ugrásszerű szaporulat-növekedésről nem lehet beszélni, hiszen „ez a faj nem így működik”. Egy anyamedve egy-négy medvebocsot hoz ugyan világra egy alkalommal, a kölykök egy része azonban már az első évben elpusztul.

Ugyanakkor a betegségek, az öregség, az orvvadászat vagy egyéb tényezők miatt is jelentős az elhullás, ezeket viszont szándékosan nem tartják számon a statisztikák. Mint kiderült, a medvék életterének szűkülése is jelentős problémát jelent. Érdekességképpen azt is megtudtuk, a medve kevés esetben használja a vadgazdálkodók által felállított etetőket.

A beszélgetésen részt vevő szakemberek szerint számos tényezőre oda kellene figyelniük a hatóságoknak. Elsősorban jól kellene működnie a kártérítési rendszernek, emellett hatékony kármegelőzési módszereket kellene alkalmazni. Ilyen módszer például a villanypásztor. Ugyanakkor szükség lenne valós tudományos ismeretek gyűjtésére és közzétevésére, a közvélemény tényszerű tájékoztatására. „Meg kell újra tanulni együtt élni ezekkel az állatokkal” – fogalmazták meg a jelenlevők.