Hirdetés

Reményt ad a normalitásra: mindenkinek ajánlják az immunizálást a már beoltott egészségügyi dolgozók

Nyomós ok. Az oltással saját magunkat és környezetünket is megvédhetjük a koronavírus ellen •  Fotó: Haáz Vince

Nyomós ok. Az oltással saját magunkat és környezetünket is megvédhetjük a koronavírus ellen

Fotó: Haáz Vince

A koronavírus elleni vakcina egy lehetőség, amit ki kell használni, hiszen jelenleg az egyetlen módja annak, hogy az élet visszatérhessen a rendes kerékvágásba – vallják a lapunk által megkérdezett egészségügyi dolgozók, akik már megkapták a vakcinát.

Krónika

2021. január 08., 16:152021. január 08., 16:15

2021. január 08., 16:182021. január 08., 16:18

A védőoltással történő immunizálás az egyetlen módja, hogy véget vessünk a világjárványnak, és az élet visszatérhessen a rendes kerékvágásba – jelentette ki a Krónika megkeresésére  Antal Álmos sepsiszentgyörgyi szülész-nőgyógyász, aki a hét elején adatta be a  Pfizer–BioNTech-vakcinát. Az orvos felidézte, ő tavaly tavasszal megfertőződött, márciusban hagyta el a kórházat, októberben még jó ellenanyagszintet mutattak ki a vérében. Mivel már tíz hónap eltelt, amióta átesett a betegségen, kérte a vakcinát. Miután beoltották, a készítményen feltüntetett mellékhatások nála is jelentkeztek, enyhe izomfájdalmat és hőemelkedést tapasztalt, ám ezek a tünetek egy nap alatt megszűntek.

„A gyártó is felhívja a figyelmet, hogy akik már átestek a fertőzésen, gyakrabban tapasztalják ezeket a mellékhatásokat. A vakcinának nincs kockázata, világszerte már több millióan megkapták, csak azok esetében ellenjavallott, akik valamilyen összetevőjére allergiásak” – összegezte Antal Álmos. Arra is kitért, hogy

Hirdetés

a Pfizer készítménye nem tartalmaz inaktivált vírust, hanem egy hírvivő RNS-t, ami üzenetet közvetít a sejteknek, az antitest gyártására ad utasítást.

Az orvos azt is biztatónak tartja, hogy a vakcina a koronavírus elmúlt időszakban megjelent mutációi ellen is hatásos. Ugyanakkor zavarónak tartja, hogy az egészségügyben dolgozók egy része nem adatta be az oltást.

Idézet
Akik nem kérik az oltást, talán a szerencséjükben bíznak. De a betegség lefolyása kiszámíthatatlan, nem lehet tudni, kinél mennyire súlyos, mi a kimenetele.

A járvány továbbra is terjed, az egészségügyben dolgozók közül sokan megfertőződtek, még mindig vannak betegek” – részletezte Antal Álmos.

Meglátása szerint a betegellátás is csak akkor tér vissza a rendes mederbe, ha minél többen immunizálják magukat. „Be kell látnunk, hogy a járványhelyzet miatt világszerte akadozik az egészségügyi ellátás. Például egyre több elhanyagolt méhnyakrákot diagnosztizálnak, mert nincs rendes szűrés. Ha megtörténik az immunizálás, ez is helyreállhat” – mondta az orvos, aki nagy fegyverténynek tartja, hogy viszonylag rövid idő alatt sikerült kifejleszteni a vakcinát, és büszke arra, hogy ehhez Karikó Katalin magyar biokémikus is hozzájárult.

„A vakcina egy lehetőség, és ki kell használni”

„Lassan egy éve dolgozom koronavírusos betegekkel, és nem volt a legjobb évünk, sokkal nehezebb volt, mint az előzőek, rengeteg olyan esettel találkoztunk, amikor a koronavírus tragédiát okozott” – válaszolta Kis Balázs nagyváradi sürgősségi szakápoló, a SMURD rohammentő szolgálat alkalmazottja, amikor arról kérdeztük, hogy miért döntött úgy: az elsők között beoltatja magát.

„Én tudatosságból oltattam be magam, mert elméletileg, ha valaki megkapja a vakcinát, elkaphatja még a vírust, de sokkal könnyebb lefolyású lesz. Láttam a pácienseknél, ismerősöknél, barátoknál, hogy soha sem lehet tudni, kinél mennyire lesz súlyos.

Idézet
Volt olyan 80 éves, aki a lábán hordta ki, és volt olyan huszonéves, aki intenzív osztályra került. A vakcina ilyen szempontból egy lehetőség, ami tény és való, hogy nincs teljesen bizonyítva, de nekem ezt a lehetőséget ki kell használnom, mert dolgoznom kell tovább,

van egy hivatásom, van egy munkahelyem, nekem ott meg kell felelnem, nem tudom megengedni magunknak azt a luxust, hogy kiesem a munkából” – fejtette ki Kis Balázs.

Magáról az oltásról elmondta, a szúrás nem fájt, a 15 percnyi megfigyelés alatt sem jelentkeztek nála mellékhatások, helyi vagy allergiás reakciók, így hazaengedték. Négy-öt óra múlva viszont elkezdett fájni a karja, és a fájdalom a későbbiekben fokozódott. „Viszont ez nemcsak a Covid-oltás jellemzője, hanem egy tetanusz elleni védőoltás után is előfordul, hiszen szérumot fecskendeznek a sejtek, az izomrostok közé, és az fáj, ameddig fel nem szívódik teljesen” – mondta a sürgősségi szakápoló. Kérdésünkre hozzátette: a szúrás helyét három nap után is érzi, de maga a fájdalom nagyjából nyolc-kilenc órán át volt erősebb, de nem annyira erős, hogy ne tudta volna mozgatni a karját. Más tünete nem volt, és azóta sincs.

Kis Balázs mindenkinek azt tanácsolja, hogy legalább gondolkodjon el az oltás lehetőségén, és ha kérdései, kételyei vannak, forduljon háziorvosához, vagy tájékozódjon hiteles forrásokból. Szerinte

a vakcina „sanda remény” arra, hogy kilábalunk a jelenlegi helyzetből.

„Ha megsejted a lottószámokat, akkor azokat leírod egy papírra, majd megjátszod a szelvényt. Ha van egy esély, akkor azt ki kell használni. Komoly dolgok, emberi életek forognak kockán” – fogalmazott a sürgősségi szakápoló.

•  Fotó: Erdély Bálint Előd Galéria

Fotó: Erdély Bálint Előd

„Fölösleges a vakcinától való félelem”

A kolozsvári járványkórházban kapta meg a koronavírus elleni védőoltást december 29-én Cseke Péter negyedéves orvostanhallgató. A bánffyhunyadi születésű, a kincses városban tanuló fiatal szerint miután jelezték igényüket az első körben járó vakcinára, órára és szinte percre pontosan meghatározták, hogy mikor kell megjelenniük az oltóponton. „A bürokratikus rendszer már mindenki számára ismerős, tehát két dokumentumot is ki kellett tölteni, és természetesen közben elmondták milyen mellékhatások jelentkezhetnek.

Idézet
A szúrást alig lehetett érezni, de ez szerintem a személyzettől is függ. Voltak kollégák, akik kellemetlennek írták le az érzést, de fájdalmasnak semmiképp sem mondható”

– részletezte a Krónikának tapasztalatait az egyetemista, akinek az oltás után fél órát megfigyelés alatt kellett töltenie egy másik teremben. Lapunknak arról is beszámolt, hogy nem észlelt semmilyen mellékhatásra utaló tünetet – fejfájást, izomfájdalmat, fáradságot – az oltást követően, de még rá egy hétre sem. Arra a kérdésünkre, hogy mit üzen azoknak, akik valamilyen okból kifolyólag félnek a vakcinától, az orvostanhallgató elmondta, feleslegesen aggódnak. Szerinte az oltással saját magunkat és környezetünket is megvédhetjük a koronavírus ellen.

A tavaly novemberben elfogadott, az orvosi egyetemek végzős évfolyamainak a koronavírus elleni küzdelemhez való csatlakozását lehetővé tevő sürgősségi kormányrendelet révén Cseke Péter jelenleg a kolozsvári járványkórházban végez önkéntes munkát.

„Lehetőség a betegség kivédésére”

Orbán Etelka, a kézdivásárhelyi városi kórház szülész-nőgyógyászati osztályának asszisztensnője is beoltatta magát a hét első felében. A Krónika megkeresésére úgy fogalmazott, mindenkinek saját döntése, hogy beadatja-e magának a vakcinát, de ő egészségügyi dolgozóként, sőt egyszerű emberként is úgy gondolja:

ha lehetőségünk nyílik arra, hogy kivédjünk egy betegséget, akkor azt meg kell tennünk önmagunkért, családunkért, környezetünkért.

„Számunkra, egészségügyiek számára ez annál is fontosabb, mert kismamákkal, újszülöttekkel, betegekkel kerülünk napi kapcsolatba. Az elmúlt időszakban is voltak és most is vannak koronavírusos pácienseink, helyzetüket természetesen súlyosbíthatja ez a fertőzés” – mondta Orbán Etelka.

Kifejtette, úgy tűnik, két táborra oszlanak az emberek: a pró és kontra szerint, és a két tábor támadja egymást, hiszen erőteljesen megoszlanak a vélemények. „Senkinek nem tetszik a mostani állapot, az, hogy bezártak az iskolák, hogy maszkot kell hordani, nem lehet összejöveteleket tartani. De vajon teszünk-e valamit annak érdekében, hogy ez véget érjen? Jelenleg az oltás az egyetlen dolog, amit megtehetünk” – mondta az asszisztensnő.

Elkerülni a legsúlyosabb formát

„Gyógyszerészként úgy gondolom, csak akkor lehetünk valamelyest biztosak abban, hogy elkerüljük a betegség súlyosabb formáját, ha beoltatjuk magunkat, mert más mód nem mutatkozik erre. Az már látható, hogy a fertőzöttek közül nem mindenkiben alakul ki a betegség súlyos formája, de mivel semmi garancia nincs, hogy ebbe a kategóriába tartozunk, nem kívántam kockáztatni. Munkám során rengeteg emberrel kerülök közeli kapcsolatba nap mint nap, több órán keresztül, így az, hogy fertőzöttekkel is, elég valószínű” – mondta el megkeresésünkre Balázs László máramarosszigeti gyógyszerész, aki szintén megkapta már a koronavírus elleni vakcinát.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. február 18., szerda

Kivándorolt erdélyi szakemberek az orvosok meglebegtetett röghöz kötéséről, a rendszerszintű problémákról

Itthon maradásra köteleznék a frissen végzett orvosokat Romániában. A Krónikának külföldön praktizáló erdélyi orvosok beszéltek arról, miért vonzóbb Nyugaton az orvosi pálya, illetve milyen feltételekkel lehetne megtartani és hazacsábítani az orvosokat.

Kivándorolt erdélyi szakemberek az orvosok meglebegtetett röghöz kötéséről, a rendszerszintű problémákról
Hirdetés
2026. február 18., szerda

Egy „tégla” Márk házikójához – Jótékonysági estet szerveznek a marosvásárhelyi Kultúrpalotában

Jótékonysági estnek ad otthont március elsején a marosvásárhelyi Kultúrpalota, a bevételt két, súlyos lakhatási gondokkal küzdő Maros megyei család megsegítésére fordítják.

Egy „tégla” Márk házikójához – Jótékonysági estet szerveznek a marosvásárhelyi Kultúrpalotában
2026. február 18., szerda

Európa is meghallhatja Marosvásárhely hangját a Székely Nemzeti Tanács szerint

Felhívással fordult szerdán a marosvásárhelyi magyarsághoz a Székely Nemzeti Tanács (SZNT), arra kérve a közösség tagjait, hogy vegyenek részt a március 10-i, székely szabadság napi megemlékezésen és felvonuláson.

Európa is meghallhatja Marosvásárhely hangját a Székely Nemzeti Tanács szerint
2026. február 18., szerda

Márton Áron 130: a román parlament mindkét háza rábólintott az emlékévről szóló törvénytervezetre

Megszavazta a román parlament mindkét háza a törvénytervezetet, amely 2026-ot Márton Áron-emlékévvé nyilvánítja, és egyben megemlékezik a püspök születésének 130. évfordulójáról is.

Márton Áron 130: a román parlament mindkét háza rábólintott az emlékévről szóló törvénytervezetre
Hirdetés
2026. február 18., szerda

Hamvazószerdával kezdődik a nagyböjt, amely nem csupán külső előírások megtartásáról szól

Hamvazószerdával kezdődik a nagyböjt, a negyvennapos szent idő, amely a húsvéti feltámadás ünnepére készít fel – emlékeztet többek közt a Szatmári Római Katolikus Egyházmegye.

Hamvazószerdával kezdődik a nagyböjt, amely nem csupán külső előírások megtartásáról szól
2026. február 18., szerda

Községösszevonási tervek Szatmárban: veszélyt jelentene a magyar közösségre

Szatmár megyében két településvezető saját kezébe venné a kezdeményezést: Krasznabéltek és Nagyszokond összevonásával hoznának létre egyetlen nagyobb községet, mindez azonban éles politikai, társadalmi és kisebbségjogi vitákat is kiváltott.

Községösszevonási tervek Szatmárban: veszélyt jelentene a magyar közösségre
2026. február 17., kedd

Élményfürdős szövetkezés az erdélyi kisvárosban

Csaknem 22 millió eurós élményfürdő-beruházás megvalósítására szövetkezik Marosújvár és a Fehér Megyei Tanács: a két önkormányzat partnerségi megállapodást köt a nemrég már felépített modern gyógyfürdő mellett létesítendő akvapark kialakítására.

Élményfürdős szövetkezés az erdélyi kisvárosban
Hirdetés
2026. február 17., kedd

Vasútfejlesztés kontra örökségvédelem: 19. századi állomások kerültek veszélybe a bánsági fővonal felújítása miatt

A CFR az Arad–Temesvár–Karánsebes vasútvonal felújítása során lebontana négy, az Osztrák–Magyar Monarchiában épített állomást, a hozzájuk tartozó víztornyokkal együtt. Ezzel elveszne a Bánság közlekedés- és ipartörténetének egy jelentős darabja.

Vasútfejlesztés kontra örökségvédelem: 19. századi állomások kerültek veszélybe a bánsági fővonal felújítása miatt
2026. február 17., kedd

Kortárs kulturális tartalommal tölti meg a gyalui várkastélyt a kolozsvári filharmónia

A gyalui Rákóczi–Bánffy kastély partnerségi megállapodást kötött a kolozsvári Transilvania Állami Filharmóniával, amely hosszú távon meghatározhatja a kastély kulturális szerepét a régióban – tájékoztatták szerkesztőségünket.

Kortárs kulturális tartalommal tölti meg a gyalui várkastélyt a kolozsvári filharmónia
2026. február 17., kedd

Külhoni fiatalokat is megcélzó tehetségprogram indul

A Potápi Árpád János Alapítvány a Magyar Nemzetért elindítja a Potápi Tehetségprogramot – közölte az alapítvány kedden szerkesztőségünkkel.

Külhoni fiatalokat is megcélzó tehetségprogram indul
Hirdetés
Hirdetés