
Hétfőtől a nagykárolyi önkormányzat ismét régi székházában, a felújított Szarvas fogadóban működik, melyhez a magyar történelemírás számos eseménye kötődik.
2014. november 24., 21:092014. november 24., 21:09
Az 1806-ban épült impozáns ingatlan 1834-ben egy földrengés során súlyosan megrongálódott – s a vidéket birtokló Károlyi család megrendelésére –, 1838-ban Ybl Miklós tervei alapján építették újra.
„A feljegyzések szerint az új irodám erkélyén állhatott Petőfi Sándor, amikor 1846. szeptember 8-án először pillantotta meg Szendrey Júliát, aki a szemközti Térey-ház udvarán sétált\" – büszkélkedett Kovács Jenő polgármester, akitől megtudtuk, az önkormányzat saját költségvetéséből fordított 1,3 millió eurót az igen rossz állapotban levő épület felújítására.
A Szarvas fogadó, mint elmondta, több ízben adott otthon megyegyűlésnek (1780 és 1926 között Nagykárolyban volt a történelmi Szatmár vármegye székhelye), mielőtt a vármegyeháza felépült, majd 1906-tól 1944-ig polgármesteri hivatalként működött, miután az akkori önkormányzat megvásárolta az ingatlant.
A kommunista rendszer idején különféle állami hatóságok, majd a határőrség használta az épületet, azonban a karbantartási munkálatok elhanyagolása miatt ennek állaga nagyon leromlott. Az ingatlan megmentését és a hivatal költöztetését a történelmi és kulturális vonatkozások mellett gazdasági szempontok is indokolták, az önkormányzat által eddig használt ingatlant ugyanis visszaszolgáltatták egykori tulajdonosának, aki a volt banképületért meglehetősen borsos bérleti díjat, havi 10 ezer lejt kért.
Kovács Jenőtől megtudtuk, a polgármesteri hivatal osztályai ezentúl két épületben működnek majd – a nagy forgalmat lebonyolító szociális iroda, az adóosztály, a mezőgazdasági iroda, valamint az anyakönyvi hivatal a jövőben a szintén felújított egykori honvédlaktanyában folytatja tevékenységét.
A Szarvas fogadóba a polgármester, az alpolgármester, a jegyző és a városmenedzser irodája, a könyvelőség, az urbanisztikai osztály, valamint a pályázati és a regisztrációs iroda került, ahol a tervek szerint karácsonyig önkormányzati könyvesbolt és kávézó is nyílik majd.
Az egyenrangú partnerségre épülő magyar–magyar kapcsolatokról, a közösségen belüli megosztottság meghaladásáról, valamint az újrakezdés és az értékteremtés erejéről is szó esett a 17. Kolozsvári Magyar Napok hétfő esti nyitógáláján.
Számos érdekesnek ígérkező közéleti beszélgetés színesíti a vasárnapig tartó Kolozsvári Magyar Napok idei kínálatát. Nagy érdeklődésre számot tartó politikai programpont a budapesti Tisza-kormány képviselőjének „bemutatkozása”.
Egy 69 éves férfi zuhant ki vasárnap negyedik emeleti lakásának erkélyéről a Fehér megyei Kudzsirban. A rendőrségi közlemény alapján felmerült az öngyilkosság lehetősége. Két év alatt ez a harmadik hasonló eset.
Románia harmadik legmagasabb hegyén, a Fogarasi-havasokban található Nagy-Visten vasárnap egy marosvásárhelyi férfi vesztette életét. A helyszínre érkező hegyimentők már nem tudták megmenteni az életét.
Három kiállítás mutatja be magyar és román nyelven a 130 éve született Márton Áron püspök életművét, szellemi-lelki örökségét a Kolozsvári Magyar Napok keretében.
Nem folytatja pártpolitikai szerepvállalását, sem a Romániai Magyar Egységpárt (RMEP) létrehozását Kátai István, az első erdélyi Tisza-sziget alapítója. Ezt ő maga jelentette be vasárnap egy, a Facebook-oldalán közzétett bejegyzésben.
Sárga, vagyis elsőfokú figyelmeztetést adott ki vasárnap az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) kánikula miatt az ország hat nyugati és északnyugati megyéjére.
A 17. Kolozsvári Magyar Napok első programpontjaként nyitották meg szombaton a nagyközönség előtt az Orosz család emlékszobáját a Farkas utcai Bethlen–Nemes-házban működő Kolozsvári Magyar Szalonban.
Hétfőtől újraindul Gyulafehérváron a június 17-én leállított közösségi közlekedés, miután a városi önkormányzat és a magánszolgáltató megállapodásra jutott.
Három ember életét követelő súlyos közúti baleset történt péntek délután Szászkézd közelében, az E60-as országúton, Maros megyében.
szóljon hozzá!