Fő a biztonság. Szigorúan ellenőrzi a szabadulószobákat a katasztrófavédelem
Fotó: Facebook/Panic Room Oradea-EscapeRoom
A lengyelországi katasztrófa után mélyreható ellenőrzésekbe kezdett Románia-szerte a katasztrófavédelem. Főként a tűzvédelmi előírások betartását veszik górcső alá.
2019. január 18., 08:382019. január 18., 08:38
2019. január 18., 11:022019. január 18., 11:02
Feltérképezi a katasztrófavédelmi felügyelőség a romániai szabadulószobákat, és egyúttal ellenőrzi is azokat – válaszolta a Krónika megkeresésére az Országos Katasztrófavédelmi Főfelügyelőség (IGSU) sajtóirodája, amelyhez a lengyelországi tragédia után fordultunk kérdéseinkkel. Mint ismeretes, január elején öt tinédzserkorú lány vesztette életét, egy férfi pedig megsebesült egy szabadulószobában kitört tűzvész következtében az észak-lengyelországi Koszalinban.
Mint a lapunknak adott hivatalos válaszból kiderül,
azoknak a 2006/307-es számú tűzvédelmi előírásoknak kell megfelelniük.
A jelenleg zajló ellenőrzések során így azt vizsgálják, hogy ezek a helyiségek rendelkeznek-e engedélyekkel, tűz- és munkabiztonsági szempontból megfelelnek-e az előírásoknak, sürgősségi esetben rögtön ki tudnak-e menekülni a játékosok, illetve rendelkezésre állnak-e az elsősegélynyújtáshoz elengedhetetlen kellékek. Amennyiben problémát észlelnek,
Lénárt Zoltán, a Nagyváradon és Temesváron is szabadulószobát üzemeltető Exitgames Kft. alapítója megkeresésünkre megerősítette az ellenőrzések tényét: mint mondta, náluk mindkét helyszínen volt már ellenőrzés, megfeleltek a tűzvédelmi előírásoknak, így tovább működtethetik a szabadulószobákat. Kérdésünkre elmondta, az ellenőrök fő elvárása az volt, hogy maga a tér ne legyen zárt, továbbá azt vették górcső alá, hogy veszély esetén azonnal nyílik-e az ajtó, létezik-e kivilágított, egyértelmű menekülési útvonal, a kábelek megfelelően el vannak-e rejtve. Emellett a teljes dokumentációt is átnézték.
Megtörténhet-e nálunk is a lengyelországihoz hasonló tragédia, amelynek során öt tinédzser lány életét követelte egy szabadulójáték? – erre a kérdésre kerestük a választ Lénárt Zoltánnal, aki Nagyváradon és Temesváron is üzemeltet szabadulószobát.
Egy szabadulószobákat üzemeltető csoportban megosztott bejegyzésekből ugyanakkor Lénárt Zoltán úgy tudja, igen kemény ellenőrzések zajlanak Bukarestben is. Az egyik vállalkozó például arról számolt be, hogy a katasztrófavédelmisek
Persze – tette hozzá – van sok olyan pálya is, ahol az ajtót kívülről kulccsal zárják, és a játékosoknak a játék végére a kulcs másolatát kell megtalálniuk. „Ez véleményem szerint rettenetesen veszélyes, hiszen ha játék közben történik valami, a játékosok nem tudnak kimenekülni. Feltehetően ez történt Lengyelországban is” – mutatott rá a szakember.
A lapunknak nyilatkozó vállalkozó amúgy örül az intézkedéssorozatnak, „hiszen a komolytalanul összeállított pályákat üzemeltető cégek vagy rendbe hozzák a rendszerüket, vagy bezárnak, ami mindenképpen javítja a szabadulószobákba vetett bizalmat”. Megnyugtatónak nevezte egyúttal, hogy ők megfeleltek az elvárásoknak.
Mint ismert, a szabadulós játék (más néven: szabadulószoba, kijutós játék, angolul: Real Escape Game) egy próbatétel, melyben a résztvevőknek meghatározott időn belül logikai vagy ügyességi feladatok segítségével kell kijutniuk egy szobából vagy szobarendszerből. Magyarországon feltehetően 2011-ben jött létre az első szabadulószoba, nálunk 2012-ben nyílt az első Nagyváradon.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Kétnapossá bővült, gyerekek és felnőttek számára egyaránt izgalmas programokat kínál a Riszegtetői Ifjúsági Majális, amelyet május 1–2. között rendeznek Körösfőn. A több mint három évtizedes múltra visszatekintő rendezvényről a szervezőkkel beszéltünk.
Vasárnap avatják fel Petőfi Sándor egészalakos bronzszobrát Sepsiszentgyörgyön. Gergely Zoltán szobrászművész alkotása a székelyföldi város legújabb, a költőről elnevezett parkjában kap helyet.
Immár több mint 50 ezer utast regisztrált idén áprilisban a Brassó–Vidombák Nemzetközi Repülőtér, ami a létesítmény történetének eddigi legforgalmasabb hónapját jelenti.
Megkezdődött a Hargita megyei Küsmöd református templomának teljes körű felújítása – közölte a Teleki László Alapítvány csütörtökön.
A Kovászna megyei önkormányzat elnöke, Tamás Sándor szerint nincs rendjén, hogy a megyei hatóságoknak katonai létesítmények őrzését kell finanszírozniuk.
Nem szervezik meg ebben az évben a Szent László Napokat Nagyváradon, mindezt a szervezők jelentették be csütörtökön. A Szent László Egyesület forráshiánnyal indokolja a tizenhárom kiadást megélt fesztivál elmaradását.
Visszaélésekkel és szabálytalanságokkal vádolja az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalom az RMDSZ-t a magyar országgyűlési választáson, mindenekelőtt a levélszavazatok összegyűjtésében betöltött szerepe miatt.
Több mint tízmillió lejes uniós forrásból újulhat meg a Bonchidához tartozó, mindössze 161 lakosú Gyulatelek barokk műemléke, a jelenleg romos állapotban lévő Dujardin-kúria, amely a kegyetlenségéről elhíresült Kolozs megyei báró rezidenciája volt.
Egyre több gazda nehezményezi az Arad megyei Sikula községben, hogy nem tud áthaladni mezőgazdasági gépeivel a település hídján a Fehér-Körös felett, mert a felújítás során túl szűkre tervezték a létesítmény hasznos felületét.
Már 42 százalékosban elkészült az észak-erdélyi autópálya Bihar és Bisztraterebes közötti szakasza, ami 8%-os előrelépést jelent a múlt havi jelentéshez képest – jelentette be az Országos Közúti Beruházási Társaság (CNIR) szerdán.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!