
Fő a biztonság. Szigorúan ellenőrzi a szabadulószobákat a katasztrófavédelem
Fotó: Facebook/Panic Room Oradea-EscapeRoom
A lengyelországi katasztrófa után mélyreható ellenőrzésekbe kezdett Románia-szerte a katasztrófavédelem. Főként a tűzvédelmi előírások betartását veszik górcső alá.
2019. január 18., 08:382019. január 18., 08:38
2019. január 18., 11:022019. január 18., 11:02
Feltérképezi a katasztrófavédelmi felügyelőség a romániai szabadulószobákat, és egyúttal ellenőrzi is azokat – válaszolta a Krónika megkeresésére az Országos Katasztrófavédelmi Főfelügyelőség (IGSU) sajtóirodája, amelyhez a lengyelországi tragédia után fordultunk kérdéseinkkel. Mint ismeretes, január elején öt tinédzserkorú lány vesztette életét, egy férfi pedig megsebesült egy szabadulószobában kitört tűzvész következtében az észak-lengyelországi Koszalinban.
Mint a lapunknak adott hivatalos válaszból kiderül,
azoknak a 2006/307-es számú tűzvédelmi előírásoknak kell megfelelniük.
A jelenleg zajló ellenőrzések során így azt vizsgálják, hogy ezek a helyiségek rendelkeznek-e engedélyekkel, tűz- és munkabiztonsági szempontból megfelelnek-e az előírásoknak, sürgősségi esetben rögtön ki tudnak-e menekülni a játékosok, illetve rendelkezésre állnak-e az elsősegélynyújtáshoz elengedhetetlen kellékek. Amennyiben problémát észlelnek,
Lénárt Zoltán, a Nagyváradon és Temesváron is szabadulószobát üzemeltető Exitgames Kft. alapítója megkeresésünkre megerősítette az ellenőrzések tényét: mint mondta, náluk mindkét helyszínen volt már ellenőrzés, megfeleltek a tűzvédelmi előírásoknak, így tovább működtethetik a szabadulószobákat. Kérdésünkre elmondta, az ellenőrök fő elvárása az volt, hogy maga a tér ne legyen zárt, továbbá azt vették górcső alá, hogy veszély esetén azonnal nyílik-e az ajtó, létezik-e kivilágított, egyértelmű menekülési útvonal, a kábelek megfelelően el vannak-e rejtve. Emellett a teljes dokumentációt is átnézték.

Megtörténhet-e nálunk is a lengyelországihoz hasonló tragédia, amelynek során öt tinédzser lány életét követelte egy szabadulójáték? – erre a kérdésre kerestük a választ Lénárt Zoltánnal, aki Nagyváradon és Temesváron is üzemeltet szabadulószobát.
Egy szabadulószobákat üzemeltető csoportban megosztott bejegyzésekből ugyanakkor Lénárt Zoltán úgy tudja, igen kemény ellenőrzések zajlanak Bukarestben is. Az egyik vállalkozó például arról számolt be, hogy a katasztrófavédelmisek
Persze – tette hozzá – van sok olyan pálya is, ahol az ajtót kívülről kulccsal zárják, és a játékosoknak a játék végére a kulcs másolatát kell megtalálniuk. „Ez véleményem szerint rettenetesen veszélyes, hiszen ha játék közben történik valami, a játékosok nem tudnak kimenekülni. Feltehetően ez történt Lengyelországban is” – mutatott rá a szakember.
A lapunknak nyilatkozó vállalkozó amúgy örül az intézkedéssorozatnak, „hiszen a komolytalanul összeállított pályákat üzemeltető cégek vagy rendbe hozzák a rendszerüket, vagy bezárnak, ami mindenképpen javítja a szabadulószobákba vetett bizalmat”. Megnyugtatónak nevezte egyúttal, hogy ők megfeleltek az elvárásoknak.
Mint ismert, a szabadulós játék (más néven: szabadulószoba, kijutós játék, angolul: Real Escape Game) egy próbatétel, melyben a résztvevőknek meghatározott időn belül logikai vagy ügyességi feladatok segítségével kell kijutniuk egy szobából vagy szobarendszerből. Magyarországon feltehetően 2011-ben jött létre az első szabadulószoba, nálunk 2012-ben nyílt az első Nagyváradon.
A már a 16. századtól gyógyhatásairól ismert lippai ásványvizet palackozó vállalat azt állítja, hogy másik kutat használ, így nincs köze a közkút „kiszáradásához”.
Halad a fejlesztés Erdély egyetlen működő sóbányájában: egyeztetést tartott Torda polgármestere a József-tárna felújításáról. A 25 milliós eurós uniós, forrásból finanszírozott beruházás tavaly óta fokozottan fontossá vált Erdély turizmusa számára.
Az iskolák és egyetemek környékének fokozott ellenőrzésével, megelőző programokkal és a fiatalok körében egyre népszerűbb elektromos rollerek használatának szigorúbb felügyeletével kezdte az új tanévet a Kolozs Megyei Rendőr-főkapitányság.
Lincshangulat alakult ki szerdára virradóra a Temes megyei Csene településen, ahol idén januárban a brutális tinédzsergyilkosság történt. A Temes megyei törvényszék által pénteken meghozott alapfokú ítélet nem nyerte el a helyiek tetszését.
Európa legjobb bárjai közé került egy kolozsvári létesítmény, ahol a kocsma csak egy része a történetnek: a Heltai FolkCenter könyvtárként indult, ma pedig táncházak, néptáncpróbák, gyerekprogramok és diákrendezvények otthona.
Fenntartja az Észak-Bihari Vízszolgáltatóról és az érmelléki RMDSZ vezetőiről tett kijelentéseit Csomortányi István.
A székelyudvarhelyi Vándor székely-szobor eltávolításáért pereskedő Bogdan Ionescu ügyvéd a Krónikának elmondta: három, Wass Albert néven látható „hasonmás” szobrot talált Magyarországon. Szakács-Paál István polgármester szerint az udvarhelyi az eredeti.
Az 1956-os forradalom erdélyi eseményeire és az utána következő megtorlásokra is emlékeznek a 70. évforduló alkalmából tartandó rendezvénysorozaton Székelyföldön 56-os elítéltek és volt politikai foglyok közreműködésével.
Több mint háromezer erdélyi magyar kisiskolás vesz részt az Iskola Alapítványnak a magyar kormány támogatásával működtetett délutáni oktatási programjában, mely hétfőn indult 14 romániai megyében – tájékoztatott hétfőn az RMDSZ sajtószolgálata.
Megújult a nagyváradi Szent László-templom és a Barátok temploma. Ekkora összeget magyar történelmi egyház 2022 előtt még nem kapott templomfelújításra a román kormánytól – közölte a fejlesztési miniszter.
szóljon hozzá!