
„Visszaeső” kukázók. A medvék annyira megszokták már ezt az életformát, hogy sohasem fognak felhagyni vele
Fotó: Pinti Attila
A környezetvédelmi minisztérium 140 medve kilövését hagyta jóvá a napokban, a székelyföldi vadgazdák, önkormányzati vezetők és a vadásztársaságok képviselői szerint háromszor ennyit kellene.
2019. július 24., 14:372019. július 24., 14:37
2019. július 24., 14:452019. július 24., 14:45
A medveproblémákat illetően nem remélnek kedvező változást a vadászok a 140 egyed ártalmatlanítására vonatkozó beavatkozási kvótától, amelyet a napokban hagyott jóvá Graţiela Gavrilescu környezetvédelmi miniszter a nagyvad által elkövetett támadások gyakorisága miatt. Fazakas Attila, a székelykeresztúri Hubertus Vadásztársaság igazgatója érdeklődésünkre elmondta, 2016 előtt egy megyének volt akkora kilövési kerete, mint amekkora egyedszámra vonatkozó országos beavatkozási kvótát jóváhagyott most a szaktárca. A vadász parányinak nevezte a jóváhagyott egyedszámot, szerinte ez a keret nem elegendő a problémás medvék ártalmatlanítására.
Hasonlóan vélekedett lapunknak a Maros megyei Cervus Vadásztársaság igazgatója is. Székely-Béres Szilárd szerint
Megjegyezték, továbbra is csak a veszélyes példányokra kérelmezhető a kilövés vagy áttelepítés, legfeljebb az engedély kiadása válhat kissé könnyebbé és gyorsabbá a kvóta érvénybe lépése után.
Borboly Csaba, a Hargita Megyei Tanács elnöke üdvözölte Graţiela Gavrilescu döntését, ugyanakkor szerinte ez a 140-es kvóta „tűzoltásra” megfelel, de hosszú távon nem jelent megnyugtató megoldást.
– fogalmazott a tanácselnök. Hozzátette, már többször megfogalmazta, hogy két típusú kvótára van szükség, ami a medvék kilövését illeti. Egyik az egészséges vadgazdálkodást segítené, amely a medvepopuláció színvonalának megőrzéséhez járul hozzá, a másik kilövési kvótának pedig a csíkpálfalvihoz hasonló, sürgősségi esetekre kell vonatkoznia. Mint ismeretes,
Korábban a tárca évente 400–450 medve kilövésére adott engedélyt a vadásztársaságoknak. Székelyföldi vadgazdák, önkormányzati vezetők és a vadásztársaságok képviselői szerint legalább ugyanennyi ragadozó kilövésére lenne szükség, mert a térségben elszaporodtak a medvetámadások.
A nagyvadak okozta probléma egyre súlyosabbá válik Tusnádfürdőn is: Albert Tibor polgármester szerint idén még a tavalyi évhez képest is jóval több nagyvad fordul meg napi szinten a fürdőváros utcáin, közöttük több bocsos anyamedve is. Kifejtette, a helybéliek életében mindennapos problémát jelent, és noha azt lehetne mondani, hogy már hozzászoktak a jelenséghez, továbbra is félnek a medvékkel való találkozástól. A kedden elkezdődött Tusványos okán pedig a veszély fokozódik, hiszen hatalmas tömeg fordul meg a Hargita megyei városban. „Kértük a csendőrségtől, a rendőrségtől és a vadászegyesületektől, hogy járőrözzenek minél többet, főként a tábor idején, de nemcsak akkor, hiszen az itt élők és az idelátogatók biztonsága a legfontosabb egész évben. Azt ígérték, hogy a fesztivál idején az eddiginél többen vigyáznak majd a látogatókra. A legfontosabb az, hogyha a résztvevők medvével találkoznak, ne közelítsék meg, mert ha nem foglalkoznak velük, nem is támadnak” – emelte ki a polgármester. Arra is kitért, hogy ezek a medvék annyira megszokták már ezt a „szocializált” életformát, hogy sohasem fognak felhagyni vele, ezért az elszállításuk is értelmetlen, hiszen akkor más településeken okoznának gondot. Így csakis a kilövés jelenthet megoldást az elöljáró szerint. Hangsúlyozta, nem kell valamennyit eltávolítani az állományból, de mindenképp csökkenteni kellene a számukat.
Perrel fenyegetőzik Kereskényi Gábor, Szatmárnémeti RMDSZ-es polgármestere, miután olyan információk láttak napvilágot, hogy jogosulatlanul vett igénybe rendőri kíséretet.
„Ha elcsúszunk öt percet, az egész napunk rossz” – mondja Kovács Katalin, miközben a konyhán aznap 3600 gombóc készül.
Az RMDSZ soha nem támadta az AUR-t és a román embereket. Mi akkor reagálunk, amikor a magyarellenesek belénk állnak – jelentette ki Csoma Botond, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője a Facebook-oldalán vasárnap este közzétett videós posztban.
Jóval fagypont alatti hőmérséklet volt vasárnap reggel Székelyföld több településén, a legalacsonyabb hőmérsékletet – mínusz 10,5 fokot – Csíkszeredában mérték.
Az épülő kolozsvári gyermekkórház körülbelül 200 millió eurós támogatást kap az egészségügyi minisztériumtól; a pénzt jövő év elején fogják elkülöníteni.
Vasárnap reggel megkezdődött a helyi konzultatív népszavazás a Szeben megyei Resinár községben arról, engedélyezzenek-e bármilyen bányászati tevékenységet a település közigazgatási területén.
Mintegy 250 évvel a felállítása és majdnem 90 évvel az eltávolítása után térhet vissza Máramarossziget főterére a pestisjárványok elleni isteni oltalomért emelt barokk Szűz Mária-szobor.
Nem ár-összehasonlításra, statisztikán alapuló elemzésre készültünk, inkább maguktól az érintettektől – a vásárlóktól – kérdeztük, hogy érdemes-e a szomszédban beszerző körútra indulni. Na és persze jövedelmekről és árképzésről is szó esik…
Havonta legfeljebb 600 lej állami támogatást kaphatnának kolozsvári albérletük kifizetéséhez azok a 18 és 29 év közötti munkavállalók, akiknek nettó havi fizetése nem haladja meg a 4000 lejt.
Nem fogadja el az RMDSZ a romániai kistelepülések kötelező összevonásának tervét, mert az a magyar közösségek önálló önkormányzatait, politikai képviseletét és anyanyelvhasználati jogait is veszélyeztetné. Horváth Anna beszélt erről a Krónikának.
szóljon hozzá!