Privatizált Szekuritáté

a hétvégén Temesváron. A szervező már a helyszín kiválasztásával is üzenni akart, a rendezvénynek ugyanis az 1989-es forradalmat elindító református egyházközségnek az ellenállás első mártírjáról, Újvárossy Ernőről elnevezett gyülekezeti terem adott otthont. A gyülekezet jelenlegi lelkészéről, Bányai Ferencről viszont a közelmúltban derült ki, hogy a Szekuritáté besúgója volt, és évtizedeken át jelentett, többek között Tőkés Lászlóról is.
Marius Oprea úgy vélekedett, ha a múlttal való őszinte szembenézés elmarad, ha a Szekuritáté dossziéi titkosak maradnak, fennáll annak a kockázata, hogy a múlt más formában, más név alatt ugyan, de megismétlődik. „Nem a múlt árnyékáról van szó csupán, hanem a jelenünkről, és amiről meg szokás feledkezni: gyermekeink jövőjéről is. Mert mi a garancia arra, hogy akik egykor jelentettek, nem jelentenek ma is?” – tette fel a retorikus kérdést a miniszterelnök tanácsadója. 
Tőkés László a rendezvényen bejelentette, márciusban Brüsszelben tart újabb rendszerváltó-konferenciát, ahol a volt szovjet tömb országainak rendszerváltó élharcosai oszthatják meg egymással gondolataikat. „A végső cél, hogy a világ közvéleménye a maga teljességében ítélhesse meg a kommunizmust, és rendelje oda, ahová való: a fasizmus mellé” – jelentette ki újságírói kérdésre Tőkés. Az európai parlamenti képviselő ugyanakkor elmondta, a romániai rendszerváltást előidéző temesvári események huszadik évfordulója előkészítéseképpen kutatócsoport felállítását kezdeményezte. E csoport vezetésével Vincze Gábor szegedi történészt bízta meg. A kutatók feladata az lesz, hogy feldolgozzák a román kommunista diktatúra magyarságot sújtó intézkedéseit. E kutatás a kommunizmus bűneit leleplező, Traian Băsescu államfő felkérésére készült úgynevezett Tismăneanu-jelentés kisebbségekre vonatkozó fejezetét egészítené ki.

Ajtót mutattak Bányai Ferenc lelkipásztornak

Feltétel és haladék nélküli visszavonulásra szólította fel Bányai Ferenc Temesvár belvárosi lelkipásztort (képünkön) a Királyhágómelléki Református Egyházkerület Igazgatótanácsa. A testület ülésének a sajtóhoz is eljuttatott jegyzőkönyvkivonata szerint Bányait nemcsak „az életet veszélyeztetés súlyosságával bíró és az Anyaszentegyház ügyét eláruló Szekuritáté-ügynöki tevékenységéért” marasztalták el, hanem amiatt is, hogy 1998-ban, amikor temesközi esperessé választották, hamis nyilatkozatot adott a Szekuritátéhoz fűződő egykori viszonyáról. Amint a hétvégén Tőkés László elmondta, a Szekuritáté a lelkész által szolgáltatott információk alapján akadályozta meg, hogy az erdélyi és királyhágómelléki egyházkerület egészére kiterjedjen az a tiltakozás, amelyet a diktatúra utolsó időszakában Nicolae Ceauşescu falurombolási terve ellen szerveztek. Bányai Ferenc a Krónikának elmondta, az igazgatótanács felszólításáról csak közvetett úton értesült, de azonnal meghozza a döntését, mihelyt hivatalos felszólítást kap. Az irat megvárását azért tartotta fontosnak, mert – mint megjegyezte – értesülései szerint nem egészen úgy szólt az igazgatótanácsi határozat, ahogy azt a sajtónak eljuttatták. Szerinte boszorkányüldözés folyik ellene; míg felmenői a román hatalom tisztogatásának estek áldozatul, neki az egyházi tisztogatás következményeit kell elviselnie. Az igazgatótanács elrendelte a kerület lelkészeinek és alkalmazottjainak a teljes körű átvilágítását. Felszólította az érintetteket, ők maguk kérjék ki a titkosszolgálati iratgyűjtőiket, és bocsássák azokat az egyházkerület rendelkezésére.