Premontrei botrány: tovább küzd igazáért a nagyváradi apát

Fejes Rudolf Anzelm beszélt ugyanakkor arról is, hogy a sekrestye elvétele megnehezíti a misézést, de megoldást kell találni. Ő maga továbbra is kitart, jöhet a végrehajtó.

Mint mondta, mióta ott jártak az önkormányzat emberei, és betörtek, a rend is kompetenssé vált.

A generális apát elindítja a procedúrát, amit a Szentszék előtt is bemutat.

Az apát bejelentette egyúttal, hogy

A minisztériumi átiratra – amely szerint az átírás törvénytelen, az még 1936-ból származik, a minisztérium ügyvédje írta a miniszternek – az Országos Levéltarban bukkantak rá Bukarestben, ennek alapján indít új pert az egész komplexum visszaszerzéséért.

A már elindított pert azért indította, mert a kilakoltatási végzésben az udvar nem szerepelt, de oda is behatoltak.

Leszögezte: ha megérkezik a végrehajtó, annyit fog tenni, hogy a szükséges dokumentumokat felmutatva tiltakozik.

Toroczkai László felrótta, hogy más politikusok, akik „ezért kapják a fizetésüket”, nem álltak ki, hiszen ez nem pártpolitikai ügy.

Tőkés László megszólalásában aláhúzta:

Mint arról beszámoltunk, a végrehajtó először április 14-én szállt ki a helyszínre, ahol jókora botrányt okozott, hogy csendőrök kíséretében behatolt a templomba, ahol éppen mise zajlott.

Végül a templomot elhagyva megvárták a mise végét, de ezt követően mintegy hétórás procedúra során felbecsülte és lefoglalta az ingatlant.

Az ügy szóba került Magyar Péter és Kelemen Hunor április 10-i budapesti találkozóján is, amelyet követően a megválasztott miniszterelnök közölte: határozottan kiállt a nagyváradi premontrei apát kitelepítése ellen, és kérte Kelemen közbenjárását az ügyben.

Fejes Rudolf Anzelm ugyanakkor már egy hónappal ezelőtt jelezte: jogtalannak tekinti az eljárást.

Egy állásfoglalásban leszögezte, hogy az egyházügyi államtitkárság igazolása szerint is a vallásgyakorlathoz szükséges terek ki vannak véve minden elidegenítés és végrehajtás alól.

„A város által kívánt tereket a Premontrei Prépostság tölti ki, aki nem volt fél az én kilakoltatási peremben. Ezek a terek nem az én privát vagyonom, hanem a prépostságé, ahová a végrehajtó holnap be kíván lépni. Ráadásul a prépostság székhelye is.
Én mint a prépostság törvényes képviselője tartózkodom ezekben a terekben, tehát a végrehajtónak semmilyen jogcíme nincs a kilakoltatási elsőfokú végzés értelmében ide bejönni. Amennyiben megteszi, közrendet, alkotmányt és vallásszabadságot is sért vele.

– szögezte le válaszában az apát.

korábban írtuk

Veszélyben a váradhegyfoki premontrei prépostság, ismét mennek a végrehajtók

Ritkán kerül a közélet középpontjába egy szerzetesrend jogi helyzete, most azonban a nagyváradi premontrei közösség ügye nemcsak egyházi, hanem nemzetközi jogi és kisebbségvédelmi kérdéseket is felvet. Varga Andrea jogász nyilatkozott a Krónikának.

Ugyanakkor a halasztásról szóló váratlan döntés vélhetően annak is betudható, hogy a román hatóságok megrettentek az apát védelmére a templom előtt összegyűlt mintegy kétszáz fős tömegtől.

Mint arról beszámoltunk,

A kilakoltatást a nagyváradi bíróság január végi ítélete mondja ki, amely ugyan alapfokú, tehát nem jogerős, azonban mivel az önkormányzat sürgősségi eljárást kért, ennek ellenére végrehajtandó.

korábban írtuk

Nagyváradi premontrei-ügy: mise közben érkezett a végrehajtó, drámai órák a templomban

Kedden reggel pontban kilenc órakor megérkezett a végrehajtó a nagyváradi premontrei templomhoz, ahol a Fejes Rudolf Anzelm apáttal szolidarizáló hívek fogadták. Ez sem akadályozta meg abban, hogy mise közben, csendőrök kíséretében behatoljon a templomba.

Egyébként az önkormányzat akkor nem engedélyezte a CitizenGo Magyarország által az épület elé szervezett tiltakozó megmozdulást – ürügyként azt hozták fel, hogy a bejelentésben szereplő cím – Úri/Roman Ciorogariu utca 16 szám – nem létezik.

Ugyanakkor a Google térképen az illető cím nagyon is létezik, és a premontrei rendház található ott.

Premontrei apát: „én innen nem tudok elmenni hivatalomnál fogva”

Emellett összesen 3 121 lej kifizetését is követelte – ebből a felszólítás szerint 363 lejt a kényszer-kilakoltatáshoz kapcsolódó dokumentáció összeállítása, 96 lejt a postaköltség, 2662 lejt pedig a végrehajtói honorárium tesz ki.

Az apát akkor a Krónika kérdésére kijelentette: fellebbezést nyújt be az alapfokú ítélet ellen.

„Nyilvánvaló, hogy meg fogom fellebbezni. Az ítéletben olvasható kitételek ugyanis nem teljesen törvényesek. Egy telekkönyv alapján akarnak kilakoltatni, de se név, se cím nem szerepel benne. Nyilván megpróbálják majd végrehajtani az ítéletet, de mi megteszünk minden lépést, hogy az igazság szempontjából mégis megpróbáljuk megakadályozni” – közölte lapunkkal az apát.

Leszögezte: „én innen nem tudok elmenni hivatalomnál fogva”.

„Magánszemélyként akarnak kilakoltatni, de nekem van itt munkaszerződésem is, ami ide köt. A helyzet az, hogy az önkormányzat fordítva ül a lovon, mert a prépostságot kellett volna kilakoltatni, nem engem, és akkor a prépostsággal együtt nyilván mentem volna én is” – mutatott rá.

Amúgy múlt héten az apát azt is tudatta, hogy levelet kapott Szabó Ödön nagyváradi RMDSZ-es parlamenti képviselőtől, amelyben az arról tájékoztatta, hogy az ügyben megpróbált közbenjárni az önkormányzatnál, és szóbeli ígéretet kapott arra, hogy a templomot és a mellette levő területet a premontrei rendre íratják át, és lehetőséget biztosítanak egy új rendház félpitésére.

Az apát közösségi oldalán leszögezte: nem tud szóbeli ígéreteket elfogadni.

Mint arról beszámoltunk, az önkormányzat még májusban küldött kilakoltatási végzést Fejes Rudolf Anzelm premontrei apátnak, váradhegyfoki prépost-prelátusnak, amelyben felszólította, hogy öt munkanapon belül hagyja el a premontrei rendházat, mivel azt a város tulajdonának tekintik, és fel akarják azt újítani.

Fejes Rudolf Anzelm a Krónikával közölte, jogi lépéseket tervez az ügyben.

Májusi közleményében az apát úgy fogalmazott: a szerzetesi örökfogadalom által megszentelt életforma

• nem visszavonható,
• nem időhöz vagy hatósági engedélyhez kötött,
• és nem sorolható be a polgári jog kategóriái alá.

A rendház nem bérelhető, nem birtokba vehető, nem felmondható – mert nem szolgálati lakás, hanem az Egyház domus Dei-ja: Isten háza és a megszentelt élet tere, amelyet egyházi kánoni klauzúra védelmez. Ezért minden olyan állami megnyilatkozás, amely az e helyen történő jelenlétemet jogcím nélkülinek minősíti, nemcsak szakmailag téves, hanem a vallásszabadság és az egyházjogi autonómia szempontjából is elfogadhatatlan.

A Krónika megkeresésére, hogy milyen jogcímen akarja kilakoltatni az önkormányzat, kinek a tulajdonában áll most a rendház, leszögezte: az ingatlan a premontrei rend tulajdonában van a legfelsőbb bíróságon született ítélet nyomán.

Mi próbáltuk ennek a pernek az iratait megnézni, de nekünk soha nem adták ki az anyagot, mivel azt mondták, hogy illetéktelenek vagyunk. Bolojan úr rájött arra, hogy csak az épület közepe van államosítva, és akkor, amikor államosították, ezt át is vitték egy más telekkönyvi betétbe. Tehát nem volt nehéz elfogadni, amit a prépostság mindig is mondott, hogy csak a közepe van államosítva, a többit csak úgy elfoglalták” – mutatott rá az apát. Hozzátette: a volt polgármester biztos akart lenni a dolgában, mert ilyen ingoványos jogi helyzetben levő ingatlan kapcsán nem lehet munkálatokat végezni és pályázni sem. Mivel kitöröltette az államosítást, a jogcím visszaszállt ránk. Közben, mikor már ez megtörtént, ők körülbelül hat telekkönyvre feldarabolták kataszterileg az épületet, úgyhogy a régin már csak a templom maradt. Ennek nyomán ilyen tiszta, úgynevezett tiszta telekkönyvekkel pályáztak. A saját nevükre telekkönyveztették azt, ami nem az övék” – hangsúlyozta az egyházi vezető.

Az igazgatóhelyettes szerint az apát „olyan helyiségeket foglal el, amelyek nincsenek a tulajdonában”.

„Létezik egy bírósági ítélet, amelyet nem kíván elismerni. Az ítélet arra az ingatlanra vonatkozik, amelyben ma a Mihai Eminescu Főgimnázium működik. Az általa használt öt helyiség ugyanis a gimnáziumhoz tartozik. A szóban forgó ingatlan az Eminescu-gimnáziummal azonos helyrajzi számmal rendelkezik. Hozzáépült a templomhoz” – mondta.

Kérdésünkre, hogy amennyiben az apátot kilakoltatják, mi a tervük a szóban forgó ingatlanrésszel, az igazgatóhelyettes kifejtette, a főgimnáziumnak adnák át a helyiségeket.

– mondta.

Azóta – az ügyet övező közfelháborodás nyomán – olyan nyilatkozat is elhangzott, hogy a helyiségeket a felújítás után ismét az apát rendelkezésére bocsátanák.

A premontrei apát egyébként hosszú évek óta pereskedik az államosított ingatlanai visszaszolgáltatása érdekében – többek között a ma a Mihai Eminescu Főgimnáziumnak otthont adó, a kilakoltatási felszólításban is szereplő és az igazgatóhelyettes által is említett rendház tőszomszédságában álló Premontrei Gimnázium épületéért is –, de máig csupán a korábbi tulajdona elenyésző részét szolgáltatta vissza a román állam.

korábban írtuk

„A cél a teljes kiszorítás”: jogsértésre és a jogállamiság semmibe vételére panaszkodik a nagyváradi premontrei apát

Kiszorítási kísérletnek és a jogállamiság megsértésének tekinti Fejes Rudolf Anzelm nagyváradi premontrei apát, hogy a bihari megyeszékhely bírósága csütörtökön a rendházból való kilakoltatásáról döntött az önkormányzat által indított perben.