Tőkés László és Kincses Előd a szerdai nagyváradi sajtótájékoztatón
Fotó: Bálint Eszter
Precedenst jelenthet a székely és partiumi zászló elleni hadjáratok során az Emberi Jogok Európai Bíróságán a nagyváradi „reklámlobogók” ügyében kedden megszületett döntés, a kifogásolt zászlók pedig tovább loboghatnak Tőkés László irodájának erkélyén a forradalmat jelképező lyukas magyar és román, Erdély történelmi, illetve az Európai Unió zászlaja társaságában.
2021. április 28., 17:072021. április 28., 17:07
2021. április 28., 22:162021. április 28., 22:16
Hétéves kálvária lezárásaképpen precedensértékű ítélet született az Emberi Jogok Európai Bíróságán a székely és a partiumi, a román hatóságok által „reklámzászlóknak” minősített jelképek ügyében, mindez pedig elégtétellel tölti el Tőként Lászlót, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnökét, valamint ügyvédjét, Kincses Elődöt. A felek szerdai nagyváradi sajtótájékoztatójukon értékelték ki az egy nappal korábban Strasbourgban meghozott ítéletet, és hangsúlyozták, hogy a magyar közösség szimbólumhasználatának szempontjából fontos döntés született.
Az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) kártérítést ítélt meg Tőkés Lászlónak, ugyanis kedden hozott ítélete szerint a székely zászló kitűzésének ügyében a román hatóságok megsértették az Emberi Jogok Európai Egyezményének a véleménynyilvánítás szabadság&
– szögezte le Tőkés László. Hangsúlyozta, szimbólumokról van szó, a nagyváradi irodája erkélyére kihelyezett hat – a székely, a partiumi, az európai uniós, az erdélyi történelmi, valamint a lyukas magyar és román – zászlóról. „Ezek a zászlók értékhordozók számunkra, egyebek mellett a nemzeti identitásunk, kultúránk, anyanyelvünk, közösségi jogaink, történelmünk, európai értékeink hordozói, a szabadság, az emberi jogok, a véleménynyilvánítás szabadságának a kifejezői” – fogalmazott az EMNT elnöke.
Mint mondta, a romániai hatóságok tagadták ezeknek az értékeknek az érvényét, a román állam megkérdőjelezte az emberi jogainkat, a kollektív jogainkat, sőt „nevetséges módon reklámzászlónak csúfolta, és ezáltal meggyalázta a székely és a partiumi zászlót”. „Számunkra nagy elégtétel, hogy az Emberi Jogok Európai Bírósága igazat adott nekünk a panaszunkban, és a perköltség megtérítését ítélte meg a javunkra, megerősítette a véleménynyilvánítás szabadságát, megerősítette a zászlók kitűzésének a jogát, és
– fejtette ki Tőkés.
Beszélt ugyanakkor arról is, hogy a román állam a válasziratban megpróbálkozott a történelemhamisítással, első perctől úgynevezett Székelyföldről és Partiumról értekezett. „A román helyi és állami hatóságokat autonómiafóbia jellemzi” – szögezte le Tőkés.
Kincses Előd eközben arról értekezett, hogy az 1989-es forradalom óta nem szűnt meg az a gyakorlat, hogy egyesek a román–magyar viszony megmérgezésére törekszenek, és ebbe a sorba illeszkednek a zászló elleni hadjáratok is. Emlékeztetett, ennek a törekvésnek a legeklatánsabb példája az 1990-es marosvásárhelyi fekete március volt.
– fogalmazott Kincses Előd, aki szerint a mostani strasbourgi döntésnek a gyakorlati jelentősége az, hogy az eljövendő zászlóperekben precedenst szolgáltathat.
Amint arról lapunkban korábban beszámoltunk, Tőkés László 2016 júniusában fordult az Emberi Jogok Európai Bíróságához a nagyváradi képviselői irodájának az erkélyére 2014 júniusában kitűzött székely zászló ügyében foganatosított közigazgatási intézkedések miatt. A Bihar megyei törvényszék 2015 novemberében jogerős ítéletben reklámzászlónak minősítette Székelyföld jelképét. Tőkést a nagyváradi helyi rendőrség felszólította a székely és partiumi zászló eltávolítására.
Az emberi jogi bíróság kedden közzétett ítéletében helyt adott a panaszának, megállapítva, hogy a székely zászló eltávolítását elrendelő bíróság nem teljes körültekintéssel járt el az ügy kivizsgálása folyamán, illetve határozatának indoklása hiányos. Megállapította, hogy reklámzászlónak minősített jelkép eltávolítását elrendelő ítélet indokolása túlzottan szűkszavú, és nem tartalmaz elegendő információt ahhoz, hogy megismerhető legyen belőle az eljárás indoka.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Kató Béla nyugalmazott református püspök, a Sapientia Alapítvány elnöke vehette át a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) Bocskai-díját pénteken Kolozsváron az egyetem napja alkalmából.
Közösen fejleszti Magyarország és Románia a Berettyó és a Sebes-Körös vízgazdálkodását.
Őrizetbe vettek a nyomozó hatóságok Beszterce-Naszód megyében egy 33 éves férfit, aki a gyanú szerint kis méretű robbanószerkezeteket készített és tesztelt saját otthonában, valamint annak környékén.
A brassói székhelyű regionális útügyi igazgatóság tájékoztatása szerint egyes útvonalakon a hókotrókat is be kellett vetni az utak megtisztítása érdekébe, a Transpalpina síterepen pedig jelenleg is tart a havazás.
Nekilátott átutalni a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. az anyanyelvükön tanuló külhoni magyar óvodásoknak, diákoknak és egyetemistáknak járó az oktatási-nevelési támogatást.
Sebességmérő kamerákat és a járdákat szegélyező fémkerítéseket telepítene a kolozsvári iskolák közelébe Emil Boc polgármester a szerdai balesetet követően, miután egy belvárosi iskola hatodikos diákját a járdán elütötte egy gyorshajtó.
A sváb kultúra és örökség kutatásával és bemutatásával sváb kulturális-turisztikai útvonalat és történelmi emlékezőhelyet alakít ki a Bihar Megyei Műemlékvédelmi Alapítvány partnerségben a magyarországi Jósa András Múzeummal.
Az elmúlt két évben elért mérföldköveknek köszönhetően számos újdonsággal szolgál a közönségnek a Degenfeld-kastély, ezért október 4-én ismét megrendezik a kutyfalvi kastélynapot.
176 köbméter tűzifát foglaltak le a rendőrök egy cséffai (Cefa) fuvaros portáján, mert nem tudta igazolni a fa eredetét.
Ismét bejárható a Via Transilvanica Parajdon áthaladó szakasza – közölték az Erdélyt északkeletről délnyugatra átszelő, gyalogosan, lóháton vagy kerékpárral bejárható, 1400 kilométeres turistaútvonal kiépítői.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás