Politikai foglyok: kárpótlás a kínokért

Ferencz Ervin gyergyószárhegyi ferences szerzetes, aki 15 évet töltött börtönben politikai üldözöttként, úgy vélekedik: „mindez túl szép ahhoz, hogy igaz legyen...”. Mint mondta, a pénzből még több árva gyereket karolnának fel.

A törvénytervezet értelmében a politikai üldözötteket anyagi kárpótlásban kell részesíteni a politikai megkülönböztetésből elszenvedett anyagi és morális károkért, társadalmi védettséget és egyéb jogokat kell biztosítani nekik. A kezdeményezők 300 euró kárpótlást javasoltak minden börtönben töltött napért, illetve még 200 eurót naponta minden egyes politikai jellegű adminisztratív intézkedésért, de összességében nem többet, mint 400 ezer eurót. A szenátorok azonban a javaslat kárpótlási összegre vonatkozó részét az európai jogrend alapján módosították évi 24 ezer euróban állapítva meg a végösszeget. Ugyanakkor a szövegből törölték azt a részt, amely a politikai bebörtönzöttek családjának jogosultságára vonatkozott. A törvénytervezet leszögezi: a román állam elismeri, hogy a kommunista rezsim bűnös azokért a leírhatatlan bűntényekért, amiket az emberiség és a román állampolgárok ellen követtek el. Azt is beismeri, hogy azok a személyek és családtagjaik, akiket 1945. március 6. és 1989. december 22. között politikai okokból elítéltek vagy politikai jellegű hátrányos megkülönböztetést szenvedtek, a kommunista rezsim áldozatai. A kommunista rendszer áldozatainak tekintik azokat is, akik a Tismăneanu-jelentés értelmében hátrányos társadalmi megkülönböztetésben részesültek és politikai nyomásnak voltak kitéve. A törvénytervezetet a parlament felsőháza 49 támogató, 30 ellenző és 6 tartózkodó szavazattal fogadta el.

Lenne, amire költeni az összeget

„Túl szép, hogy igaz legyen” – fogadta rezignáltan a hírt Ferencz Ervin ferences szerzetes, aki 15 évet töltött politikai börtönökben és háromszor volt halálra ítélve a kommunista rendszer idején. Ervin atya a Krónikának elmondta, megelégedne az összeg tizedével is, csak tudná, hogy valamivel kárpótolták az elszenvedett igazságtalanságokért. Amúgy – mint mondta – lenne, mire költeni bármekkora összeget, hiszen ezáltal még több hátrányos helyzetű gyereken segíthetnének a ferencesek. „De inkább nem álmodozom” – szögezte le az atya, kifejtve, szerinte az évek óta fiókban porosodó tervezetet az Unió nyomására vették elő a honatyák.

„Aki politikai börtönben töltött legalább egy évet, annak nem nagy összeg a 400 ezer euró” – szögezte le Szilágyi Árpád, a Volt Politikai Foglyok Szövetségének Hargita megyei elnöke kifejtve, a szekusok, akik őket a börtönökben kínozták és megalázták, háromszor akkora nyugdíjat élveznek, mint az egykori politikai üldözöttek. Szilágyit egyébként egyetemistaként tartóztatták le, és hét évet töltött a piteşti-i „megsemmisítő táborban”. Mint mondta, ide azért vitték az elítélteket, hogy belehaljanak az embertelen körülményekbe és az alultápláltságba. „Hét éven át nem ettem gyümölcsöt, és nem ittam egy korty tejet” – emlékezett életének legkegyetlenebb időszakára Szilágyi, elmondva, hogy rabtársainak 80–90 százaléka meghalt, az életben maradottak pedig csodával határos módon menekültek meg az 1964-es amnesztiával.

Apad az egykori foglyok száma

Az egykori politikai bebörtönzött azt is nehezményezi, hogy a parlament késlekedik a tervezet törvényerőre emelésével, így csökkentve azok számát, akiket kárpótolniuk kellene. Mint mondta, 1990-ben, amikor megalakult a volt politikai foglyokat tömörítő szövetség, Hargita megyében közel 1800 tagot számlált, mostanra a létszám 15-re csökkent. Szilágyi kifogásolta azt is, hogy a törvénytervezet vitájakor éppen az RMDSZ-es Frunda György elnökölte emberjogi bizottság ellenezte a PNL-s törvényjavaslatot. „Felháborító, hogy éppen az RMDSZ és Frunda György ellenzi ennek a törvénynek az elfogadását” – szögezte le. A kérdésben érintett Frunda Györgyöt lapzártánkig nem sikerült utolérnünk.