Polgári palotaforradalom: Mezei János pártelnök nem mond le az „RMDSZ-es MPP-sek” követelésére

„A Magyar Polgári Párt jövőjéért aggódók” csoportja elsősorban Mezei János „megosztó és kirekesztő” politikáját, a sorozatos kizárásokat és a kizárásokkal való fenyegetéseket kifogásolja, megemlítve, hogy a kirekesztő politika csődöt mondott: az elnök a párt országos választmányában egyedül maradt a kizárási javaslataival. Úgy fogalmaznak: érthetetlen okok miatt azok kerültek a „vádlottak padjára”, akik az elmúlt időszakban eredményeket mutattak fel, vagy szabálytalanságokra hívták fel a figyelmet. Felidézik, hogy a székelyudvarhelyi szervezet legutóbbi közgyűlését alapszabályba ütközően bonyolították le, és felróják a Gálfi Árpád polgármester kizárását. Az országos választmány ülésén Mezei János egyedüliként szavazott a kizárásokra, a testület tagjai mindannyian ellene voksoltak.

Elfogadhatatlannak tartják ellenlábasai azt is, hogy – a párt élére 2018 novemberében megválasztott – Mezei nem tartotta tiszteletben a választmány döntését, továbbá hogy a „pártot a szabályokat áthágva kiszolgáltatja és bábként vezeti”. A nyílt levelet aláírta többek között az MPP egyik országos alelnöke, Simon Csaba, választmányának elnöke, Pethő István, két parlamenti képviselője, Biró Zsolt (korábbi pártelnök) és Kulcsár-Terza József, továbbá a Kovászna, Hargita, Kolozs és Máramaros megyei szervezetek elnökei, továbbá a párt öt polgármestere, illetve más vezetője.

Mezei „kirekesztő” politikájának kártékonyságára hívta fel a figyelmet szerdán Biró Zsolt is. „Szenvedhet valaki üldözési mániában vagy lehetnek kisebbségi komplexusai, azonban még így sem megengedett az efféle viselkedési és kommunikálási stílus. Annál is inkább, mivel egy korábbi döntés szerint – amit Mezein kívül mindenki megszavazott – senkit nem zárunk ki az MPP soraiból” – nyomatékosította marosvásárhelyi sajtótájékoztatóján az alakulat volt elnöke, aki szerint a polgáriak többsége békét szeretne a párton belül. Felvetésünkre, hogy a puskaporos hangulat akár az alakulat szakadását is eredményezheti, az exelnök úgy vélekedett, bármerre is billen a mérleg nyelve, a két tábor közt számbeli egyensúly alakult ki.

„A döntés Mezei János kezében van, de a kollégák bölcsességétől is függ” – vélekedett Biró, hozzátéve, akkor sem volt túl rózsás és békés az alakulaton belüli helyzet, amikor évekkel ezelőtt átvette az MPP irányítását. A parlamenti képviselő úgy érzi, hogy valakinek kimondottan érdeke a polgári párt szétzilálása, de hogy ki az a valaki, azt nem árulta el, annyit viszont elmondott, hogy az illető személyt nem az RMDSZ-ben és nem a néppártban kell keresni. Megítélése szerint az esetleges szakadás nem csak a pártot, hanem az erdélyi magyar közösséget is „rendkívül kellemetlenül” érintené.

Arra utalt, hogy a párt korábbi vezetése együttműködési szerződést kötött az RMDSZ, melynek eredményeként a párt két politikusa az RMDSZ jelöltlistáján szerzett parlamenti képviselői mandátumot. Az elnök szerint a nyílt levelet megfogalmazó érdekcsoport hónapok óta dolgozik azon, hogy lejárassa a pártot, kihasználván, hogy a párt elnöksége nem hajlandó kiteregetni a belső ügyeket. Mezei szerint a csendes többség az elnökség mellett áll abban a munkában, „amellyel vissza kívánják terelni a Magyar Polgári Pártot a Biró Zsolt-féle megalkuvás útjáról”. Az elnök hozzátette, amíg az elnökség a párt többségének bizalmát élvezi, addig folytatják a megkezdett munkát

A pártban július közepén jelentkeztek feszültségek Gálfi Árpád székelyudvarhelyi polgármester kapcsán. Az elöljárót a városi pártszervezet önkényes vezetéssel vádolta meg, és Mezei jelenlétében le is váltotta politikai tisztségéről. Az MPP később ki is zárta soraiból Gálfit és a mellette kiálló Rákossy Botond József Hargita megyei elnököt, és leváltotta tisztségéből a kizárásokat kifogásoló Salamon Zoltán ügyvezető elnököt. A szeptember 26-án tartott választmányi ülésen Mezei további kizárásokat kezdeményezett, ezeket azonban a testület leszavazta. A gyűlésen az elnök személyéről bizalmi szavazást is tartottak, amelyen ugyanannyian szavaztak a bizalom megvonására, mint ahányan bizalmat szavaztak az elnöknek.