Piacfelújításra gyűjtenek az emelt díjakból Szatmárnémetiben

Amint arról beszámoltunk, amennyiben a helyi tanács jóváhagyja a piacfelügyelőség javaslatát, 60–70 százalékkal növekedhetnek a tarifák a megyeszékhely piacain. A lapunk által megkérdezettek szerint az őstermelők másik nagy gondjára, az ügyeskedők által jelentett konkurenciára sincs egyelőre megoldás – mint kifejtették: az EU-ban szabadon lehet kereskedni a zöldséggel-gyümölccsel, a szatmári gazdák pedig csakis akkor tudják a viszonteladókkal felvenni a versenyt, ha komolyan veszik az érdekvédelmi tevékenységet.

Cristian Bozai Voda, a szatmárnémeti piacfelügyelőség vezetője kifejtette: 2008 óta nem emeltek a díjakon, időközben viszont a víz, a gáz és az áram ára jelentősen emelkedett, így a bevételeik alig fedezik a kiadásaikat, holott elvárásként fogalmazódott meg irányukban, hogy a szükséges fejlesztéseket saját erőből oldják meg.

„Tavaly nyáron az állategészségügyi és élelmiszerbiztonsági hatóság bezáratta a szatmárnémeti piacokon működő három tejcsarnokot, mivel szerintük nem feleltek meg a normáknak, az itt végzett fejlesztéseket is saját költségvetésünkből fedeztük, ami elvitte az utóbbi három évben megtakarított pénzünket” – magyarázta Cristian Bozai Voda, aki szerint épp ideje lenne a Szamos piacon levő fedett csarnokot rendbe tenniük, először erre gyűjtenének a megemelt tarifákból.

A viszonteladók kapcsán ugyanakkor elmondta: a termelői engedéllyel rendelkezők számára az önkormányzatok állítanak ki tanúsítványt, a kereskedők tevékenysége pedig törvény által szabályozott. Hozzátette: ezeket gyakran ellenőrzi a mezőgazdasági igazgatóság, és nem ritkák a borsos büntetések sem, azonban a külföldről behozott gyümölcs és zöldség árusítása nem tilos, így nem szoríthatják vissza a helyi gazdákkal versengő viszonteladókat. Szakértők szerint a szatmári gazdák számára – miután néhány éve a helyi konzervgyárak bezártak – az jelentené a megoldást, ha saját értékesítési hálózatot alakítanának ki, illetve ha tárolókat létesítenének, hogy ne legyenek kiszolgáltatva a viszonteladóknak.

A főleg mezőgazdasági termelésre szakosodott szatmári településeken komoly gondot okoznak az ügyeskedők. Az ország földiepertermésének több mint felét adó Halmi községben és környékén például tavasszal a szervezetten fellépő kereskedők nem hajlandóak a piaci ár harmadánál-negyedénél többet adni a gyümölcs kilójáért, az ősszel pedig hektárszámra maradt betakarítatlanul a káposzta, mivel a kínált kilónkénti 20 baniért a gazdák be sem gyűjtötték a kereskedelemben egyébként ötszörös áron kínált zöldséget.