2013. március 22., 08:092013. március 22., 08:09
„Az elmúlt 23 év alatt kellett volna megoldani a visszaszolgáltatást, a törvénytervezet csak újabb akadályokat gördít a tulajdonosok elé” – szögezte le Kulcsár Terza József.
A restitúció módja ellen tiltakozott csütörtökön Sepsiszentgyörgyön Szotyori Nagy Áron, a Fogolyán-vagyon örököse is. A férfi a Kovászna Megyei Tanács székháza elé vonult, jelezve, a megyeháza nagyapja szanatóriumának a telkén épült. Hatalmas tiltakozó tábláján többek között az állt: „Lopott holmi visszajár!”. Elmondta, családja kilenc ingatlant és több telket igényelt vissza, ám semmit sem kaptak. „Kénytelenek voltunk polgári perek sorozatát indítani, közel 15 év ment rá az életemből pereskedésre” – jelentette ki Szotyori Nagy Áron.
A Fogolyán Kristóf által épített szanatóriumot 1948-ban államosították, az évek során kibővítették, abban rendezkedett be a prefektúra, valamint a megyei tanács alárendeltségébe tartozó gyermekvédelmi, illetve mezőgazdasági igazgatóság. A megyei tanács 2008-tól négy évig bért fizetett az épület használatáért, majd kiköltöztette intézményeit. Az örökös szerint a vagyon elenyésző részét sikerült visszaperelni, a helyi visszaszolgáltató bizottság több ügyiratot Bukarestbe továbbított kárpótlásra, ám a kifizetés mikéntje és időpontja továbbra is bizonytalan.
„Felháborítónak tartom, hogy a kommunisták 40 évig használták az elkobozott ingatlanokat, további 23 esztendő alatt nem oldották meg a teljes visszaszolgáltatást, a jelenlegi tervezetben pedig további 20 évre az állam által megszabott bérleti díjat akarnak fizetni az ingatlanokért” – panaszolta az örökös.
Megdöbbentő kijelentéseket tettek Brassó megyei polgármesterek a múlt hétvégi halálos medvetámadás után: többségük a civil szervezetektől való félelmében nem akarja elrendelni a medvék kilövését.
Mintegy 21 ezer külföldi állampolgár él Kolozs megyében, közülük több mint 14 ezren az Európai Unión kívüli országokból érkeztek. A vendégmunkások egy része már a családját is Romániába hozná, és hosszú távon itt képzeli el a jövőjét.
Közös nyilatkozatban erősítették meg a kolozsvári központú Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) és a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) melletti elköteleződésüket az erdélyi magyar történelmi egyházak püspökei.
Csütörtökön megnyitották a forgalom előtt a Romániát és Ukrajnát összekötő új Tisza-hidat, mely Máramarossziget és az ukrajnai Tiszafejéregyháza (Bila Cerkva) között teremt új közúti határátlépési lehetőséget.
Az elmúlt napokban egy emberként mozdult meg a kalotaszegi közösség, hogy segítsen egy közel kétéves, daganatos betegséggel küzdő körösfői kisfiúnak, akinek egy barcelonai kórházban most esélye lehet a gyógyulásra.
A következő három évre ökoturisztikai desztináció státuszt kapott Bihar megyében található Király-erdő-hegység, és így csatlakozik Románia többi elismert ökoturisztikai desztinációjához.
Soós Sándorral, a „Györgyfalva-modell” ötletgazdájával és fő „kivitelezőjével” beszélgettünk a magyar utcanevekről, a közigazgatási bravúrról, a román–magyar együttélés működőképes receptjéről.
Három medve támadt rá egy férfire kedden a Hunyad megyei Puj községhez tartozó Fégyéren, amikor megpróbálta megmenteni a vadállatok által megtámadott tehenét.
Kijelölték a Románia és Ukrajna között tervezett Nagytarna–Kistarna határátkelőhöz vezető utak csatlakozási pontját. Pataki Csaba, a Szatmár Megyei Tanács elnöke szerint ezzel megtették az első gyakorlati lépést az új határállomás megnyitása felé.
Mennyibe kerül egy egyetemista megélhetése Kolozsváron, és mekkora terhet jelent ez a szülőknek? Két diáklány tapasztalatai mutatják meg, hogyan alakítja a havi kiadásokat a lakhatás, az étkezés, és mennyit segít az ösztöndíj a költségek fedezésében.