Püspökfürdői termálvita: perrel fenyeget a váradi múzeum

A fővárosi csapatot irányító mérnök ugyanis nemrég arra panaszkodott, hogy a múzeum munkatársai az elmúlt két hónap során egyetlen egyszer sem érdeklődtek a méréseikről, ráadásul még az információkat sem osszák meg velük.

„Ők csak reklamálnak anélkül, hogy konkrétumot tudnának” – fogalmazott a bukaresti szakember. Ezzel szemben a múzeum vezetősége közleményében leszögezte: az említett adatokat már szeptemberben az ANRM rendelkezésére bocsátották.

Ezek a 70–80-as évekből származó tanulmányból erednek, amely akkor 300 liter/másodpercben maximalizálta a vízkitermelést úgy, hogy a 210 liter a félixfürdői és püspökfürdői üdülőövezetre, míg a másodpercenkénti 90 liter a megyeszékhely területére vonatkozik.

„Ennek a mennyiségnek a túllépése a forrás kiapadásához vezet. Ezt megállapították 1989 előtt, amikor egy szonda megrepedt, és amikor túllépték az említett mennyiséget 1983-ban a tó befagyott. Miután a kitermelést viszszaszorították, a termálforrás ismét működni kezdett, és a tó helyrejött” – olvasható a közleményben. Márpedig az idén önmagában Püspökfürdő nyolc kútja 300 liter/másodperc kitermeléssel működött, a múzeum pedig mostanáig hiába kongatta meg már számtalanszor a vészharangot.

Mint arról beszámoltunk, a termálvíz túlzott kiaknázása miatt már jó ideje veszélybe került a természetvédelmi terület, idén például már nem is nyíltak ki a lótuszvirágok, a Nagyvárad melletti rezervátum tavacskája szinte teljesen kiszáradt.

A tóban olyan egyedi, őshonos növény- és állatfajok laktak, mint a bordás homorcsa nevű csigafaj, a piros szemű kele halfaj és az a hévízi tündérrózsa, amely Európában egyedülálló módon maradt fenn őshonos növényként – legközelebbi rokona a Nílus deltájában található meg. A közlemény rámutat, hogy ezekből korábban mintát vettek, és laboratóriumban kezelik, hogy a későbbiekben biztonságosan visszatelepítsék, a Román Akadémia pedig megadta nekik az engedélyt a forrás helyreállítását célzó kidugaszolási munkálatokra.

A múzeum ugyanakkor arra is emlékeztet, hogy a helyzet miatt augusztusban le akart mondani a feladatköréről, és most ismételten leszögezi: a természeti övezet felügyelőjeként kizárólag a felszíni bioszféráért felel, tevékenysége kizárólag az élővilág megfigyelésére korlátozódik, annak működése és az ökoszisztéma túlélése az ARNM hatáskörébe tartozó termálvíztől függ.

„Az elmúlt három évben, amióta felügyeletünk alá vettük a rezervátumot, a probléma nem oldódott meg, hanem új kutakat ástak, tovább nőt a vízkitermelés, a tó élővilága pedig jelenleg tönkre van menve. Az ANRM minket nem értesített az itt folytatott tevékenységéről, nem kérte, hogy vegyünk részt a kutatásban, a legutóbbi két sajtótájékoztatójáról pedig kizárt minket” – olvasható a közleményben.

Az övezetben zajló kutatást – mint arról korábban beszámoltunk – az országos hatóság megbízásából a Bukaresti Hidrológusok Szövetsége és a fővárosi egyetem geológiai tanszéke végzi öt fúrás mentén.

A tavat változatlanul mesterségesen táplálják, és ha az eddigi mérésekből egyértelmű következtetéseket még nem tudtak levonni, Malancu feltételezi, hogy a tavat jelenleg kizárólag a termálvíz-visszafecskendezés tartja életben, mert a Pece-patak 2000–2002 körüli szabályzása miatt lerakódott a vízhordalék. Ez azonban még nem nyert igazolást, így a szakemberek újabb mérőfúrást szorgalmaznak.