Pásztor Sándor: kellemetlen a váradi palotaügy

Pásztor Sándor – aki július óta tölti be a tisztségét – az MTI-nek elmondta: a négy éve tartó pereskedésnek az utolsó négy hónapját követhette a megyeelnöki tisztségből figyelemmel, és miután a per első két szakaszában is az egyház javára ítélt a bíróság, nem számított arra, hogy a legfelsőbb bíróság érvényteleníti a visszaszolgáltatást.

„Kellemetlen, de mi mást tehetnénk, tiszteletben kell tartanunk a jogerős ítéletet” – fogalmazott az RMDSZ színeiben megválasztott politikus. Hozzátette: várhatóan a 2017-es év első két hónapjában dönt a megyei önkormányzat az ingatlan felújításáról és rendeltetéséről. Úgy vélte: a patinás palotának közigazgatási funkciót kell adni. Pásztor Sándor elmondta: amióta a megyei önkormányzat élére került, gondoskodott az épület állagmegőrzéséről. Hálóval vonták be a palota homlokzatát, az ajtók és ablakok bedeszkázásával és az őrzés megerősítésével megakadályozták, hogy az ingatlan „csövesek tanyája” legyen.

A megyei tanácselnök egyébként október 24-ei nagyváradi sajtótájékoztatóján – melynek keretében a beiktatása óta eltelt száz nap történéseit foglalta össze – még úgy fogalmazott, amennyiben a tanács nyeri meg jogerősen a tulajdonjogi pert, elképzelései közt az szerepel, hogy oda koncentrálja az önkormányzat fennhatósága alá tartozó közintézmények többségét. Kijelentése kapcsán az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) Bihar megyei szervezete közleményt adott ki, melyben arra szólították fel Pásztort, hogy „ne tervezgesse a pénzügyi palota épületébe költöztetett tágasabb, szép új irodájának helyét, hanem intézményvezetőként magyarázkodás és félrebeszélés helyett azonnali hatállyal lépjen vissza a nagyváradi római katolikus püspökség elleni pertől”.

Amint arról beszámoltunk, Böcskei László nagyváradi római katolikus püspök lapunknak azt mondta, a legfelsőbb bíróság szerinte politikai döntést hozott, amikor érvénytelenítette a pénzügyi palota visszaszolgáltatását. Kijelentette: „bőröndszámra” vitték az iratokat a bíróságra, amelyek egyértelműen bizonyították, hogy a palota az irgalmas szerzetesrend tulajdonában volt, ezeket azonban a legfelsőbb bíróság „félretette”. „Itt nem csak az épületről van szó, ez elvi kérdés is. Nem lehet letagadni, hogy amit akkor elvettek, a miénk volt” – fogalmazott a Krónikának a püspök az 1948-as államosításra utalva.

A palotát 1890-ben az irgalmas rend a saját telkén bankkölcsönből építtette, de 1899-ben bérbe adta az Osztrák-Magyar Monarchia pénzügyminisztériumának, hogy a bérleti díjból tarthassa fenn a rend kórházát, mely a szomszédos épületben működött. Az 1948-as államosítás után a palotában járóbeteg-ellátó működött, de a 2002-ben kezdődött restitúciós procedúra elhúzódása miatt az épület állaga annyira leromlott, hogy az egészségügyi intézmény kénytelen volt elköltözni. Az ingatlant 2012-ben szolgáltatták vissza a római katolikus egyháznak. A Bihar megyei önkormányzat azt próbálta bizonyítani a pereskedés során, hogy a palota valójában a magyar állam tulajdona volt, amelyet a trianoni döntéssel a román állam vett át. A legfelsőbb bíróság csütörtökön jogerős ítéletben érvénytelenítette a nagyváradi pénzügyi palota visszaszolgáltatását.