
Csomortányi István EMNP-elnök és Mezei János MPP-elnök a kolozsvári sajtótájékoztatón
Fotó: EMNP
Első lépésként politikai koalícióban, végső célként fúzióban gondolkodik az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) és a Magyar Polgári Párt (MPP) – erősítette meg a már eddig sem titkolt szándékot keddi kolozsvári sajtótájékoztatóján a két politikai alakulat elnöke, Csomortányi István és Mezei János.
2019. november 19., 16:062019. november 19., 16:06
2019. november 19., 16:172019. november 19., 16:17
„Elérkeztünk egy pillanathoz, amikor a bölcsesség és alázat kell felülemelkedjen a korábbi vitákon” – fogalmazott Mezei János MPP-elnök a két párt közötti politikai koalíciót, majd későbbi fúziót bejelentő kolozsvári sajtótájékoztatón. Elhangzott, az előkészület egy éve tart, azóta nagy utat járt be a két szervezet.
Ezért is fontos, hogy a jelenlegi politikai kiábrándultság közepette „egységes erőt képviselve” tudjanak fellépni, „egy csokorba gyűjteni” a nemzeti érzelmű embereket.
Mindezt nem az RMDSZ-szel szemben, hanem az RMDSZ mellett kívánják megvalósítani – hangsúlyozta a pártelnök, aki szerint
Mezei elismerte, hogy nem támogatja mindenki a fúziót, de úgy vélte, ha a többség akarata érvényesül, eredményes lesz az együttműködés. Az erre vonatkozó döntéseket január 18-án Csíkszeredában, közös kongresszuson hozza meg a két párt.
„Az etnikai szavazás érték, mely jelen pillanatban veszélyben van” – mutatott rá Csomortányi István EMNP-elnök, aki szerint a két párt közeledését több veszély is indokolja. Egyrészt magyarországi pártok buzdítják román jelöltre való szavazásra az erdélyi magyarokat – utalt Fekete-Győr Andrásnak, a Momentum Mozgalom elnökének kolozsvári korteskedésére. Másrészt a román pártok is próbálják megszólítani a magyar közösséget, miközben nem ajánlanak megoldást sajátos problémáira.
A néppárt vezetője szerint a politikai pluralizmus a megoldás arra, hogy az erdélyi magyar etnikai tömböt egyben lehessen tartani, léteznie kell alternatívának, csak „nem valakivel szemben, hanem valaki mellett”. Hozzátette, a két jobboldali párt közötti szövetség az új egység felé vezető első lépés, az erdélyi magyarság számára fontos ügyekben mindhárom politikai szervezetnek fel kell lépnie.
„Együtt több komolyságot, hatékonyságot tudunk felmutatni” – jelentette ki. A konkrét lépésekről Csomortányi István elmondta: közös munkacsoportot hoznak létre, ennek a feladata megtalálni a megfelelő jogi lépéseket. Hangsúlyozták, nem pozíciókon egyezkednek, hanem azon struktúrákat próbálják kiépíteni, melyek révén hosszú távon alternatívát tudnak felmutatni. A névválasztásról és a szerkezetről is az említett munkacsoport dönt.
Fotó: EMNP
A polgári párton belüli vitákat elsősorban a Néppárttal való fúzió terve váltotta ki, ennek ellenzői gerjesztik a feszültséget, de a pártelnök szerint a többség akaratának kell érvényesülnie. Csomortányi István úgy vélekedett, „a néppártban nagyon sokan szeretnének problémákat látni”, holott szerinte az alakulatban soha nem volt ilyen szintű együttgondolkodás, mint most. Kijelentette: az EMNP minden nehézség ellenére nagykorúvá válik, amit mi sem bizonyít jobban, minthogy román pártokkal való együttműködésre is képes.
Erre egyelőre a politikai koalíció tűnik a megfelelő jogi formának, de a végeredmény a két párt közötti fúzió. „Az esetek 99 százalékában szinte pontosan illeszkedik egymásba a két szervezet” – fogalmazott Csomortányi, az éles-kényes helyzetekkel pedig külön foglalkoznak.
Mezei János újságírói kérdésre elismerte, az MPP-nek még érvényben van az RMDSZ-szel kötött együttműködési szerződése, ebben azonban nem tartott semmi kivetnivalót. Szerinte ez a továbbiakban is megmarad, ha a szövetség úgy akarja. Hangsúlyozta,
hiszen nem az RMDSZ-szel szemben kell politizálni, hanem a magyar érdek mentén. Elmondása szerint nem tájékoztatták a szövetséget a Néppárthoz való közeledésről, de szerinte nincs is ilyen elvárás. Azt sem rejtette véka alá, hogy meglátása szerint a két párt közötti együttműködés egyoldalúvá vált, mivel az RMDSZ sem a tanügyi törvény módosítására vonatkozó javaslatukat, sem az autonómia-statútumot nem támogatta.
Hangsúlyozta, az MPP nyitott kapukat hagyott valamennyi fél felé, hiszen a végcél az egységes magyar képviselet és egy nemzeti minimumban való egyetértés. „Azt a luxust nem engedhetjük meg magunknak, hogy kapukat zárjunk be és elzárkózzunk az együttműködéstől” – fogalmazott Mezei.
Ki kit támogat az elnökválasztáson? Az MPP nem tud egységesen kiállni egyik államfőjelölt mellett sem, ezért a választók lelkiismeretére bízza, hogy kire voksol az elnökválasztás vasárnapi, második fordulójában – mondta Mezei János. Csomortányi István szerint az EMNP álláspontja kicsit összetettebb. Semmiképp nem tudnak senkit arra buzdítani, hogy Viorica Dăncilára szavazzon, egyrészt a PSD közelmúltbeli ámokfutása, másrészt az úzvölgyi provokációja miatt. De jó szívvel a Klaus Johannisra való voksolásra sem tudnak buzdítani, mivel „itt is hosszú a bűnlajstrom”. Amire biztatnak: mindenki éljen szavazati jogával, ne hagyja a szavazólapot üresen, hiszen az érvénytelen szavazat is a véleménynyilvánítás egyik formája.
„Ha elcsúszunk öt percet, az egész napunk rossz” – mondja Kovács Katalin, miközben a konyhán aznap 3600 gombóc készül.
Az RMDSZ soha nem támadta az AUR-t és a román embereket. Mi akkor reagálunk, amikor a magyarellenesek belénk állnak – jelentette ki Csoma Botond, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője a Facebook-oldalán vasárnap este közzétett videós posztban.
Jóval fagypont alatti hőmérséklet volt vasárnap reggel Székelyföld több településén, a legalacsonyabb hőmérsékletet – mínusz 10,5 fokot – Csíkszeredában mérték.
Az épülő kolozsvári gyermekkórház körülbelül 200 millió eurós támogatást kap az egészségügyi minisztériumtól; a pénzt jövő év elején fogják elkülöníteni.
Vasárnap reggel megkezdődött a helyi konzultatív népszavazás a Szeben megyei Resinár községben arról, engedélyezzenek-e bármilyen bányászati tevékenységet a település közigazgatási területén.
Mintegy 250 évvel a felállítása és majdnem 90 évvel az eltávolítása után térhet vissza Máramarossziget főterére a pestisjárványok elleni isteni oltalomért emelt barokk Szűz Mária-szobor.
Nem ár-összehasonlításra, statisztikán alapuló elemzésre készültünk, inkább maguktól az érintettektől – a vásárlóktól – kérdeztük, hogy érdemes-e a szomszédban beszerző körútra indulni. Na és persze jövedelmekről és árképzésről is szó esik…
Havonta legfeljebb 600 lej állami támogatást kaphatnának kolozsvári albérletük kifizetéséhez azok a 18 és 29 év közötti munkavállalók, akiknek nettó havi fizetése nem haladja meg a 4000 lejt.
Nem fogadja el az RMDSZ a romániai kistelepülések kötelező összevonásának tervét, mert az a magyar közösségek önálló önkormányzatait, politikai képviseletét és anyanyelvhasználati jogait is veszélyeztetné. Horváth Anna beszélt erről a Krónikának.
Meggyőző ütemben halad az első Hargita megyei autópálya-szakasz építése: egyetlen hónap alatt 6 százalékos a fizikai előrelépés a Gyergyóalfalu és Ditró között létesítendő sztrádán.
1 hozzászólás