2013. február 11., 07:352013. február 11., 07:35
A szenátorok sajtótájékoztatón azt nyilatkozták, tudják, hogy szokatlan a parlamenti többséget képviselő honatyák részéről egy ilyen interpelláció, ám úgy érzik, a kormánynak a palagázzal kapcsolatos határozata nem átlátható körülmények között született.
Mint arról beszámoltunk, egy decemberi kormányhatározat zöld utat ad a palagáz-kitermelésre alkalmasnak ítélt területek koncesszióba adására így a kitermelés megkezdésére az ország több pontján, köztük több Bihar megyei településen is. A döntésről azonban nem tájékoztatták előre az érintett önkormányzatokat, és sem ők, sem a lakosság véleményét nem kérték ki az Európai Parlament által súlyosan szennyezőnek ítélt, nem hagyományos földgáz kitermeléséről. Nemrég Cornel Popa, a Bihar megyei közgyűlés szintén PNL-s elnöke beszélt felháborodottan a kormányhatározatról, megígérve: mindent megtesz a kitermelés megakadályozása érdekében.
A legnagyobb veszélyt a környezetre nézve az összes megszólaló szerint a Váradszentmárton községhez tartozó Félixfürdő és Püspökfürdő közelében jelentené a kitermelés, hiszen amennyiben a mélyről bányászott, mérgező gáz beszivárogna a talajba, beszennyezhetné a nemzetközi hírű fürdőhelyek termálvizét. „Nem lehetünk kísérleti alanyok ebben a kérdésben, főleg, mivel Félixfürdőn felbecsülhetetlen kincs van a tulajdonunkban. Bihar megye egy hatalmas termálvízlelőhelyen fekszik, és amennyiben bármelyik településen furatokat építenek, az egész föld alatti vízrendszer beszennyeződhet” – hangsúlyozta Cristian Bodea szenátor. A honatyák most azt kérik a kormányfőtől, mutassa be, milyen környezetvédelmi hatástanulmányok alapján adta meg a zöld jelzést a palagáz-kitermelésnek, amit tavalyig épp egy, a Ponta-kormány által hozott moratórium alapján tiltott. A miniszterelnök figyelmét ugyanakkor Félixfürdő speciális helyzetére is felhívják, és arra kérik, magyarázza meg a procedúra átláthatatlanságát.
Nagyváradon egyébként szombaton mintegy százan tüntettek a prefektúra előtt a palagáz-kitermelés betiltásáért a Zöld Párt felhívására. A tiltakozók pannóikon egyebek közt annak a plakátnak a rajzát is felhasználták, amelyeket a váradszentmártoni községi önkormányzat már korábban kihelyezett a fürdőhelyek környékén, „Stop a félixfürdői palagáznak” felirattal.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Két tinédzser életét vesztette csütörtök este, miután motorkerékpárjukat elsodorta a vonat Csíkverebesen – közölte a Hargita megyei katasztrófavédelmi felügyelőség.
Megdöbbentő kijelentéseket tettek Brassó megyei polgármesterek a múlt hétvégi halálos medvetámadás után: többségük a civil szervezetektől való félelmében nem akarja elrendelni a medvék kilövését.
Mintegy 21 ezer külföldi állampolgár él Kolozs megyében, közülük több mint 14 ezren az Európai Unión kívüli országokból érkeztek. A vendégmunkások egy része már a családját is Romániába hozná, és hosszú távon itt képzeli el a jövőjét.
Közös nyilatkozatban erősítették meg a kolozsvári központú Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) és a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) melletti elköteleződésüket az erdélyi magyar történelmi egyházak püspökei.
Csütörtökön megnyitották a forgalom előtt a Romániát és Ukrajnát összekötő új Tisza-hidat, mely Máramarossziget és az ukrajnai Tiszafejéregyháza (Bila Cerkva) között teremt új közúti határátlépési lehetőséget.
Az elmúlt napokban egy emberként mozdult meg a kalotaszegi közösség, hogy segítsen egy közel kétéves, daganatos betegséggel küzdő körösfői kisfiúnak, akinek egy barcelonai kórházban most esélye lehet a gyógyulásra.
A következő három évre ökoturisztikai desztináció státuszt kapott Bihar megyében található Király-erdő-hegység, és így csatlakozik Románia többi elismert ökoturisztikai desztinációjához.
Soós Sándorral, a „Györgyfalva-modell” ötletgazdájával és fő „kivitelezőjével” beszélgettünk a magyar utcanevekről, a közigazgatási bravúrról, a román–magyar együttélés működőképes receptjéről.
Három medve támadt rá egy férfire kedden a Hunyad megyei Puj községhez tartozó Fégyéren, amikor megpróbálta megmenteni a vadállatok által megtámadott tehenét.
Kijelölték a Románia és Ukrajna között tervezett Nagytarna–Kistarna határátkelőhöz vezető utak csatlakozási pontját. Pataki Csaba, a Szatmár Megyei Tanács elnöke szerint ezzel megtették az első gyakorlati lépést az új határállomás megnyitása felé.
Látogatottsági adatok