Örökbefogadás: egyelőre minden a régiben – A törvény elakadt, a bejelentett korszerű informatikai rendszerre évekig várni kell

„Nagy kérdés, hogy amikor az új költségvetést tárgyaljuk, megtalálható lesz-e ez a tétel a munkaügyi minisztérium kérelmében. Kérdés az is, hogy a 36 hónapos kifutási határidő alatt, a választások után megalakuló új kormány ezt a projektet elsődlegesnek tartja-e. Félő, hogy ez csupán populista intézkedés a választási kampányban, és a lényegi elemek időközben elcsúsznak” – fogalmazta meg a politikus. Jelezte egyúttal: követni fogja a projekt megvalósulását, annál is inkább, mert a korszerű rendszerre nagy szükség van. Az elmúlt években folyamatosan szóvá tette, hogy a jelenlegi rendszer elavult, ám a kormány nem tett egy lépést sem eddig annak érdekében, hogy ezeket a folyamatokat könnyítse, inkább hagyta, hogy a gyerekek éveken keresztül állami gondozásban maradjanak, amíg a bürokratikus akadályok miatt telt az idő.

másrészt három program működik, és ezek között nincs átjárás, az intézmények között nem valósul meg az adatcsere.

„Az új rendszer éppen ezeket a hiányosságokat küszöbölné ki, lehetővé teszi az adatok digitális bevezetését, könnyítené az adatbázis kezelését, és folyamatos frissítés, bővítés lehetőségével járna” – mutatott rá Csép Andrea. Jelenleg az  Országos Gyermekvédelmi és Örökbefogadási Hatóság (ANPDCA) koordinálja a folyamatokat, de nincs digitális kapcsolatban a területi intézményekkel, az állami szociális segélyszolgáltatók sincsenek összeköttetésben a rendszerrel.

Sok előnyt hozna az új rendszer

Az új rendszer hatalmas előnye, hogy minden az örökbefogadásban érintett hatóságnak, személynek – rokonnak, családnak, nevelőszülőnek, örökbe fogadó családnak –, civil szervezetnek biztosítja a lehetőséget, hogy könnyen hozzáférjenek az információkhoz egy honlapon keresztül. Minden helyi szinten betáplált adatot azonnal szinkronizálni tudnak az országos rendszerben, gyorsan és hatékonyan tudnak intézkedni például a családtól elszakított gyerek, vagy az elszakítás veszélyének kitett gyerek esetében. Ráadásul ezek az adatok hozzáférhetőek lesznek a munkaügyi minisztérium, és minden alárendelt intézmény számára, megkönnyítve a különböző szociális juttatások folyósítását is.

– összegezte az előnyöket Csép Andrea.

A munkaügyi minisztérium közleményében szintén azt hangsúlyozza, hogy az informatikai rendszer segítségével egyszerűsítik a folyamatokat, lehetővé teszik a gyermek elektronikus dossziéjának összeállítását, az örökbefogadási folyamat összes szakaszával, ugyanakkor az örökbefogadás utáni monitorozást is.

Örökbefogadási törvény
– még várni kell

Közben tovább késik a régen várt új örökbefogadási törvény. Mint ismeretes, a kormány tavaly augusztusban bocsátotta közvitára a jogszabályjavaslatot, majd szeptemberben el is fogadta a tervezetet, s a munkaügyi minisztérium nagy sikerként harangozta be, hogy egyszerűsítették a procedúrát és növelték a juttatásokat. A tervezetet azonban azóta csak a szenátusban  tárgyalták, jelenleg a képviselőházban a jogi és a munkaügyi bizottságok közös jelentését várja. Csép Andrea a Krónika kérdésére most elmondta:

Az új törvény egyik kényes pontja, éppen a nemzetközi örökbefogadások kérdése, függőben van, mennyire nyitja meg Románia ennek a lehetőségét, vagy megtartja a jelenlegi formát, amely szerint egy külföldön élő házaspár abban az esetben fogadhat örökbe romániai gyereket, ha legalább egyik tagja román állampolgár is. Csép Andrea közölte, erről még zajlanak az egyeztetések.

Az RMDSZ-es képviselő amúgy tüzetesen foglalkozott a témával, találkozott olyan szülőkkel, akiknek már 17–20 éves örökbefogadott gyerekeik vannak, beszélgetett örökbe fogadott felnőtt fiatalokkal, és olyanokkal, akik tervezik az örökbefogadást. „Egyértelmű, hogy a 2016-ban módosított törvény hozott jobbításokat, ellenben még mindig vannak nehezítő körülmények, melyeket ez a tervezet megoldana.

– szögezte le a Maros megyei politikus.

Szerinte nagy előrelépés lenne, ha az örökbefogadásra való alkalmasságot igazoló bizonylat a jelenlegi három év helyett öt évig lenne érvényes.

Mint mondta, módosító javaslatokat is megfogalmaz, többek között a juttatásokra vonatkozóan. A tervezetben az szerepel, hogy az összeszokási szabadság alatt havi 1700 lejt kap a szülő, ezt Csép Andrea úgy módosítaná, hogy akárcsak a gyereknevelési szabadság alatt, kaphassa meg a jövedelme 85 százalékát. „Ha a gyerek két évnél idősebb a szülő nem mehet gyereknevelési szabadságra, ám nevetséges, hogy le kell mondania a jövedelméről az összeszokási szabadság alatt” – hívta fel a figyelmet a politikus. Egy másik módosító indítványával ugyanakkor  egyszerűsíteni szeretné az ellenőrzést, mert az gyakran plusz stresszfaktort jelent, másrészt javasolja, hogy az örökbefogadó szülőket időközönként felmérő, mintegy 80 pontos kérdőívhez lehessen magyar nyelven is hozzáférni, ezzel is elősegítve az összpontosítást, a korrekt válaszadást.