
Fotó: Barabás Ákos
Európai mintára kellene szabályozni a betegek jogait, jelenleg ugyanis rengeteg hiányossága van a Romániában alkalmazott rendszernek, ami nemcsak a kezelt személyeknek nehezíti meg az életét, de a kórházak és az orvosok feladatát is bonyolítja – jelentette ki lapunknak Antal Álmos.
2016. október 18., 12:592016. október 18., 12:59
2016. október 18., 15:192016. október 18., 15:19
A sepsiszentgyörgyi kórház orvos igazgatója a Krónikának kifejtette, hogy az egyértelmű szabályok keretet adhatnának a betegellátásnak, és mindkét oldalról meggátolhatnák a visszaéléseket.
A sepsiszentgyörgyi orvos igazgató példákkal is szolgált. Elmondta, hogy a hazai törvények értelmében a szülőszobában csak szakképzett személyzet tartózkodhat, az érvényben lévő jogszabály alapján nem engedhetik be az apát, holott sokan szeretnének apás szülést. Magyarországon ugyanakkor azt írják elő, hogy az újszülöttet azonnal oda kell adni az édesanyának, és ha ez nem történik meg, akkor azt meg kell indokolnia az orvosnak.
A betegek jogainak egyértelmű szabályozása a sürgősségi ellátásban is üdvös lenne, ahol szintén visszásságok vannak, mutatott rá a szakember. Elmondta, a szentgyörgyi kórházban is hiába próbálják meggyőzni az orvosokat, hogy nemcsak a beteget, hanem az ő munkájukat is segíti, ha a súlyos állapotban lévő beteggel beengedik a hozzátartozót is, hiszen információkkal támpontokat adhat a diagnózis felállításában – jelenleg az a nézet az elterjedt, hogy a kívülállók akadályozzák az életmentést. „Az orvosnak be kell biztosítania magát, minden beavatkozás esetén az orvos és a beteg egyformán vállalja a kockázatot, hiszen szövődmények a világ minden táján előfordulnak” – részletezte Antal Álmos. Elmondta, arra is oda kellene figyelni, hogy a különböző nyilatkozatokat csak akkor írja alá a beteg, ha előbb elolvasta és megértette, mit vállal.
Teljesíthetetlen kérések
Az ellátók jogai szintén korlátozottak, hívta fel a figyelmet az illetékes. Rámutatott, nem lehet, hogy valaki kihívja a mentőt, majd meggondolja magát, és hazamegy, és egy óra múlva minden következmény nélkül újra riasztja a mentőket. Antal Álmos olyan esettel is szembesült, amikor a kismama haza akart menni a szülőszobából, mert unatkozott, ám miután felvilágosították, milyen szövődményei lehetnek tettének, meggondolta magát. Az orvosok gyakran kénytelenek megküzdeni azzal a helyzettel, hogy a beteg visszautasítja a kezelést, és azt kéri, hogy mentővel küldjék egyetemi klinikára. „Erre nincs lehetőség. Az orvos ha úgy ítéli meg, hogy az eset meghaladja a kompetenciáit és a kórház felszereltségi szintjét, mindenképpen megpróbálja továbbküldeni a beteget, bár az is gyakran előfordul, hogy azt nem fogadják. A beteg kérésére azonban ez nem lehetséges” – magyarázta az orvos igazgató.
Leszögeznék a szülők jogait is
A betegek és a hozzátartozók is visszaélhetnek jogaikkal, így rájuk vonatkozóan is pontos szabályozásra lenne szükség, mondta Antal Álmos. Elmesélte, hogy jelenleg Sepsiszentgyörgyön ügyészségi kivizsgálás zajlik, mert egy tervezetten otthon megszült kisbaba életét vesztette. „A szülők eldöntötték az otthonszülést, majd amikor a háziorvos kiment, és megállapította, hogy a baba kórházi ellátásra szorul, aláírták a papírt, hogy visszautasítják a kórházi ellátást. Erre nem lett volna joguk. A beszámítható felnőttek dönthetnek a saját sorsukról, életükről, de nem a gyerekükéről” – hívta fel a figyelmet a szülész-nőgyógyász főorvos.
Mint rámutatott, ez esetben a gyerekvédelmi hatóságnak meg kellett volna vonnia a szülők döntési jogát, és biztosítani a csecsemőnek az orvosi ellátást. Antal Álmos szerint hasonlóképpen egyértelmű törvényi szabályozásra lenne szükség a kötelező oltások esetében is, hiszen ezeket egyre több szülő utasítja el az esetleges mellékhatásokra hivatkozva. A mindkét oldal számára védelmet és kötelezettségeket előíró megalapozott szabályozást ráadásul nem is kellene újra kitalálni, hiszen az európai országokban megvan rá a példa, mutatott rá az igazgató. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a törvényi szabályozás módosításával egy időben a kórházak archívumait is digitalizálni kellene, hogy egyszerűbb legyen az adatokhoz, kórlapokhoz való hozzáférés, de jelenleg erre sincs pénz és személyzet.
Módosul a kórlapokhoz való hozzáférés
Vlad Voiculescu egészségügyi miniszter egyébként nemrég jelentette be, hogy az év végéig módosítják azt a jogszabályt, amely az elhunytak kórlapjához való hozzáférésről rendelkezik. A tárcavezető az Europa FM rádiónak nyilatkozva a Colectiv klubban tavaly történt tragédia során elhunyt egyik fiatal családjának esetére hivatkozott, amikor nem adták ki a kórlapot a hozzátartozóknak, mert a beteg korábban nem egyezett ebbe bele. A miniszter rámutatott: a betegnek egyszerűen nem volt alkalma aláírni az erre vonatkozó nyilatkozatot, így jogi problémáról van szó, és változtatni fognak a törvényen. „A törvényalkotó a visszaéléseket próbálta megelőzni, de ez mégis odavezet, hogy a jóindulat, a megértés, a szakértelem ellenére bizonyos dolgokat nem tudnak megtenni, mert tiltja a törvény” – hívta fel a figyelmet Voiculescu.
Kovács Gergely gyulafehérvári római katolikus érsek és Kerekes László segédpüspök karácsonyi pásztorlevele
Az erős szél miatt narancssárga, vagyis másodfokú riasztást adott ki Hunyad és Krassó-Szörény megyére az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM).
Erdélyben vasárnap, december 28-án zárják a Ferenc pápa által tavaly december 29-én meghirdetett Jubielumi Szentévet.
Az Országos Adóhatóság (ANAF) végrehajtási eljárást kezdeményezett a kanadai Gabriel Resources Limited társaság által az SC Roșia Montană Gold Corporation SA-ban birtokolt részvények kapcsán, hogy behajtsa a közel 47 millió lejes követelést.
A téli ünnepek idején a hatóságok célja, hogy az állampolgárok nyugodt és biztonságos körülmények között ünnepelhessék a karácsonyt.
Testfelületének 50 százalékán szenvedett égési sérüléseket egy nő a keddről szerdára virradó éjszaka a Szatmár megyei Ivácskó település egyik gazdaságában kitört tűzben.
Kedd este kiengedték a kórházból mind a hat személyt, akikre ráomlott a mennyezet az ötcsillagos nagyszebeni szálloda úszómedencéjében, egyikük esetében sem volt szükség beutalásra.
2026. január elsejétől a Brassóba és Brassópojánára látogató turistáknak napi 12 lejes idegenforgalmi adót kell fizetniük éjszakánként – az összeg egy része a helyi turizmus népszerűsítésére, a másik része a hegyimentőszolgálat kifizetésére megy majd.
A kolozsvári metróprojekt folytatódik, a munkálatokat nem állították le, és a kivitelezési határidő változatlan marad – jelentette be a városi tanács keddi ülésén Emil Boc.
Nagy teljesítményű, korszerű technológiával felszerelt hiperbár kamrát kapott a kolozsvári rehabilitációs kórház, amely ily módon az egyetlen állami egészségügyi intézmény az országban, mely ilyen felszereléssel büszkélkedhet.
szóljon hozzá!