Online oktatás buktatókkal: kevés a táblagép, néhol még internet sincs

Sem táblagép, sem internet

Bihar megyében a diákok mintegy 20–30 százaléka nem fér hozzá a távoktatáshoz, mert vagy nincs hozzá digitális eszköze, vagy a településen nincs megfelelő internet-hozzáférés – válaszolta hétfőn a Krónika kérdésére Kéry Hajnal. A Bihar megyei főtanfelügyelő-helyettes kifejtette, a kormány által megígért táblagépeket még nem kapták meg, az önkormányzatok is pályáztak a diákok számára táblagépekre, de ezek a beszerzések még folyamatban vannak, nem jutottak el az eszközök a gyerekekhez.

Ezekkel a megoldásokkal szeretnék fenntartani az oktatást, a számonkérést, a kapcsolatot a diákokkal, és bíznak benne, ha megérkeznek a táblagépek, több diák bekapcsolódhat az online oktatásba.

Hiába lesz eszköz,
ha nem tudják használni

Nem érkezett meg a kormány által ígért háromezer táblagép máig sem Kovászna megyébe. A tanfelügyelőség közben további 1300 táblagépre írt ki licitet, de csak szerdán bontják ki az ajánlatokat. Kiss Imre főtanfelügyelő lapunknak elmondta, ha ezek a digitális eszközök eljutnak a diákokhoz, akkor 95 százalékban tudnák szavatolni az online jelenlétet.

A késés azonban abból a szempontból is hátrányos, hogy már eddig meg kellett volna tanítani ezeket a gyerekeket az eszközök használatára.

– részletezte Kiss Imre.

Arra is felhívta a figyelmet, hogy vannak olyan falvak, ahol telefonálni is csak úgy tudnak, ha kimennek a dombtetőre, ott valószínűleg az internet sem fog működni. A főtanfelügyelő ugyanakkor rámutatott, minden tanintézetnek van valamilyen stratégiája arra, hogyan juttatják el a tananyagot azokhoz a diákokhoz, akik nem tudnak bekapcsolódni a távoktatásba. Van, ahol a feladatlapokat az iskola kapusházától vehetik el, de olyan is, hogy a vidéki boltba teszi le a pedagógus, és oda viszik vissza a megoldott feladatokat a gyerekek vagy a szüleik. Ez pluszfeladatokat ró a tanárokra, tanítókra, hiszen ki kell nyomtatni, sokszorosítani kell a lecketerveket, feladatlapokat. Arra is megoldásokat kellett találni, ha a pedagógusnak otthon nincs megfelelő internet-hozzáférése, ilyen esetekben kérésre bemehet az iskolába, hogy onnan tartsa meg az online óráit.

Kiss Imre arra is kitért, hogy soha nem volt ennyire egymásra utalva a pedagógus, diák és a szülő. Az elemi iskolás gyerekek szülői segítség nélkül nem boldogulnak a távoktatásban. A szülőnek nemcsak a szorgalmi feladatok megoldásában kell segítenie, hanem részt kell vennie az oktatás folyamatában, és a szülőnek rendelkeznie kell digitális készségekkel – hívta fel a figyelmet a főtanfelügyelő.

Viszont továbbra is vannak olyan kis, félreeső falvak, ahol a szolgáltató nem vezette be az internetet, mert azért a néhány felhasználóért nem látott benne üzleti lehetőséget. „De ezek a gyerekek sem maradhatnak le az oktatásról, tanulniuk kell, és mindent megteszünk, keressük az alternatívákat, hogy táblagép és laptop, internetes elérhetőség nélkül is tanulhassanak” – hangsúlyozta a főtanfelügyelő helyettes.

A Hargita megyei tanfelügyelőség együttműködve a megyei önkormányzattal és a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségével 500 példányban nyomtatta ki azokat a munkafüzeteket, amelyeket eljuttatnak a vidéki tanulóknak. A kézbesítést postán keresztül oldják meg, vagy a helyi közösségek segítségét igénybe véve, akár úgy is, hogy a helyi boltba beadják azokat, és onnan vehetik el a diákok vagy hozzátartozóik. Az iskolák könyvtárosai, laboránsai vagy más, nem pedagógus beosztású alkalmazottai is besegítenek ebbe, akiknek most amúgy nincs feladatuk az intézményben – tette hozzá Glodeanu. Segítséget jelent a Sulitévé is a magyar, vagy a Teleșcoală a román anyanyelvű diákok számára – mondta. 

A Hargita megyei tanfelügyelőség táblagépekre pályázatot nyújtott be, az első körben 3900-at kaptak is, a másodikban több mint 1500-at várnak. Újabb pályázat elbírálására várnak jelenleg. 

Jobban állnak, mint márciusban

Maros megyében a helyhatósági választások előtt azokban a tanintézményekben, ahol az igazgatók jó kapcsolatot ápoltak a polgármesterrel, a gyerekek hozzájutottak táblagépekhez. Volt, ahol csak a rászorulók, máshol mindenki, aki igényelte, kapott táblagépet – magyarázta érdeklődésünkre Illés Ildikó. A főtanfelügyelő-helyettestől azt is megtudtuk, hogy

A tanárok, tanítók számos tanfolyamon, felkészítőn vettek részt, hogy az online módszereket elsajátíthassák. A minisztériumtól közel tízezer Maros megyei gyerek jutott hozzá a táblagéphez, amelyet tanulásra használhat. Elsősorban azok a gyerekek kaptak, akiknek családja anyagi helyzete miatt nem rendelkezett semmilyen elektronikai eszközzel, majd azok, akiknél több testvér is tanul, és csupán egy telefonon vagy táblagépen kellett osztozniuk.

Jelenleg két újabb pályázat vár elbírálásra, az egyik fertőtlenítőszerekre, a másik technikai eszközökre. Azokban a helységekben, ahol nincs internet, más megoldásokat keresnek, hasonlóan a Hargita megyeiekhez – mondta Illés Ildikó.