Adorjáni Dezső Zoltán evangélikus püspök, Tánczos Vilmos néprajzkutató, Csinta Samu újságíró, Bölöni László labdarúgóedző és Gazda Árpád újságíró-moderátor a Járosi-esten
Fotó: Rostás Szabolcs
Illusztris társaságban mutatta be Por alatt parázs című, jeles személyiségekkel folytatott beszélgetéseit tartalmazó interjúkötetét Csinta Samu újságíró Kolozsvárt, ahol nem csupán az interjúkészítés fortélyait osztotta meg a közönséggel, hanem azt is elárulta, kit nem sikerült mikrofonvégre kapnia.
2022. április 02., 23:212022. április 02., 23:21
2022. április 03., 00:012022. április 03., 00:01
A kötetbemutatónak a négy év elteltével újraindult Járosi Andor Keresztyén Kulturális Műhely keretében az evangélikus-lutheránus egyház Reményik Sándor Galériája adott otthont pénteken este, amikor a szerzőt – a Krónika egykori vezető szerkesztőjét – volt munkatársa, Gazda Árpád faggatta a 38 közéleti személyiséggel – sportolókkal, történészekkel, színészekkel, zenészekkel, írókkal – készült interjút tartalmazó könyvről. A közönség megtudhatta, Csinta Samut elsősorban az emberi kíváncsiság vezérli, amikor leül beszélgetni alanyaival, akiknek nem előregyártott kérdéseket tesz fel, hanem többnyire hagyja, hogy a párbeszéd önálló életet éljen.
„Akkor tudunk igazán jól kérdezni, ha szinte mindent tudunk a beszélgetőpartnerről” – vallja a sepsiszentgyörgyi újságíró, közíró. Aki például Kányádi Sándor költővel „furcsa atyai barátságba” keveredett, és sokat beszélgettek szkájpon is, Kallós Zoltán néprajzkutatóhoz napokra beköltözött válaszúti kúriájába, Tánczos Vilmos néprajzkutatóval pedig – aki maga is részt vett a kötetbemutatón – kötetlen sörözés közben tudott meg érdekfeszítő információkat a csíksomlyói búcsú népvallási hátteréről.
Fotó: Rostás Szabolcs
A publikum arról is értesült, hogy a szerző számára fontos, olyan felütéssel kezdje a beszélgetéseket, ami felkelti az érdeklődést, ugyanakkor egyetlen egy kiszemelt alannyal nem jött össze az interjú. A magyar jelképek elleni feljelentéseiről elhíresült Dan Tanasă AUR-os parlamenti képviselőről van szó, aki elöljáróban hosszan ecsetelte, szerinte miről kellene őt faggatnia a magyar újságírónak. Aki azonban ragaszkodott a saját kérdéseihez…
Aki a sepsiszentgyörgyi H-Press Kiadó gondozásában megjelent, „szellemi élménytúrázásnak” szánt kötetben többnyire a Háromszék napilapban, valamint a Krónikában napvilágot látott, életről, világról szóló interjúit sorakoztatja fel.
„Az erdélyi emberek egymásra utaltságát, segítő szándékát nem találom meg odakint, és ez nagyon hiányzik” – ezt már az est díszvendége, a Nizza–Budapest–Marosvásárhely-háromszögben élő Bölöni László egykori kiváló futballista, labdarúgóedző osztotta meg a kincses városi közönséggel. A marosvásárhelyi származású legendás sportember – akivel úgyszintén olvasható interjú Csinta kötetében – megosztotta a hallgatósággal a román labdarúgó-válogatott oszlopos tagjaként szerzett élményeit (beleértve a csapatnak a Notre Dame meglátogatásához fűződő babonás vonzódását), felidézte, milyen félelmek kerítették hatalmába, amikor több mint tíz évvel ezelőtt először felmerült, hogy indulnia kellene Marosvásárhely polgármesteri tisztségéért, és azt is elárulta, hogy készülő önéletrajzi kötete kedvéért kikérte a Securitate Irattárát Vizsgáló Bizottságnál (CNSAS) őrzött megfigyelési aktáit.
Fotó: Rostás Szabolcs
„Hogy mi alakította a világnézetemet? Bal lábas voltam futballistaként, de ezzel ki is merült a kapcsolatom ezzel az oldallal. Ilyen neveltetésben volt részem” – válaszolta a neki feltett kérdésre Bölöni László, aki a napokban a Magyar Nemzetben közzétett írásában – a vasárnapi országgyűlési választások apropóján – újfent támogatásáról biztosította az anyaországi kormánypártokat. „Rettenetesen zavar, és kezd kinyílni a bicska a zsebemben, amikor hallom, amint a budapesti parlamentben, a Szent Korona mellett egyesek trágár szavakat mondanak. Megértem, hogy a másik gólt akar rúgni, de a használt szavak hiteltelenné teszi őket” – utalt az anyaországi ellenzékre a labdarúgóedző.
A Járosi Andor Keresztyén Kulturális Műhely házigazdájaként Adorjáni Dezső Zoltán evangélikus püspök Csinta Samut arra biztatta, hogy legyen folytatása az interjúkötetnek. A vasárnapi országgyűlési választások kapcsán pedig ugyancsak a folytatásba vetett reményét fogalmazta meg az egyházi elöljáró.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Húsz betelepülő fiatal családdal folytatódik a gyülekezetépítő projekt a Kolozs megyei Ajtonban. A Kolozsvárhoz közeli községben a református egyházközség biztosít telket számukra a letelepedéshez, hogy utána a közösség részévé váljanak.
Egyre több gyerek jár rollerrel iskolába, miközben meredeken emelkedik a balesetek száma. A jármű kezelését könnyű elsajátítani, a nagyvárosi forgalomban azonban a szabályok ismerete nélkül minden út komoly kockázatot jelenthet.
A székelyudvarhelyi Emlékezés Parkjában található „Vándor székely”-szobor eltávolítását rendelte el alapfokú ítéletében az Arad megyei törvényszék, mert a felperes állítása szerint ez a Romániában háborús bűnösnek nyilvánított Wass Albert írót ábrázolja.
Az aradi evangélikus templom több mint műemléképület: a lélek háza – hangzott el a szombati ünnepi istentiszteleten, amelyet a templomszentelés 120. és az egyházközség hivatalos megalapítása 180. évfordulója alkalmából tartottak.
Rendőrségi források szerint pisztolyt találtak a hatóságok a keddi fővárosi gazdatüntetésen történt erőszakos cselekmények egyik feltételezett felbujtójának autójában.
54 millió euró értékű szerződést írt alá a NATO-szabványú 12,7 x 99 mm-es lőszeralkatrészek gyártására tervezett, egyedi gyártású speciális gépek beszerzésére a kudzsiri fegyvergyár.
Elkészült Temesváron a Forradalom útja, amely a nacionálkommunista rendszer bukásához vezető 1989-es eseményeknek állít emléket, ugyanakkor az önkormányzat elvesztette a projektre igényelt uniós támogatást.
Öt kutatás indul az erdélyi magyar értelmiség 1944 és 1952 közötti történetének, a korszak kulturális és intézményi hálózatainak, valamint a kommunista diktatúra hatalomgyakorlásának és az értelmiségi életutakra gyakorolt hatásának a vizsgálatára.
Több mint ötven település közösségei találkoznak, sátrakat állítanak, hagyományos ételekkel kínálják egymást, miközben népviseletbe öltözött gyermekek, fiatalok és idősek vonulnak végig Zilahon.
Zöld jelzést kapott a projekt: Brassó egyik legfontosabb műemléke, a Fekete templom udvara egy lépéssel közelebb került a helyi önkormányzat és az Evangélikus Egyház által előkészített gyökeres átalakuláshoz.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!