2007. május 22., 00:002007. május 22., 00:00
Kelemen László a Rara Avis egyesület elnöke elmondta: az országos viszonylatban egyedi programot 2005-ben a madárinfluenza járvány elterjedése miatt indították, hogy eloszlassák a vész miatt kialakult rémképzeteket. Akkor az egyesület önkéntesei 24 háromszéki településre látogattak el, hogy a madárvédelemről tájékoztassák a lakókat. Szigorú pontrendszer alapján bírálták el a települések elöljáróinak és lakóinak hozzáállását, ez alapján tavaly júniusban Oltszemnek ítélték oda a madárbarát falu címet. A település központjában, a Dimény csárda mellett kapott helyet a rangot jelképező madáretető.
„A Rara Avis egyesület többek közt arra törekszik, hogy a madárturizmus teret nyerjen, és ezáltal Háromszék is ismertebb legyen” – jelentette ki Kelemen László. Hozzátette: Kovászna megyének megvan ehhez az adottsága, számos védett madárfaj él a térségben. Oltszem környékén él például a haris – a madárbarát falu jelképe –, amely a fokozottan védett madarak listáján szerepel. A Rara Avis vezetője szerint Európában alig pár száz haris család él, amelyből tízet Oltszemen azonosítottak.
A természetvédő ismertetője után Korodi Attila közölte, reméli, más települések és civil szervezetek is mielőbb rádöbbennek, hogy szükség van a Rara Aviséhoz hasonló kezdeményezésekre. Mint rámutatott, jelenleg vidéken folyamatosan konfliktusban van a mezőgazdaság és a természetvédelem. „A hasonló programok segítenek tudatosítani a lakosságban, hogy a kettő nem zárja ki egymást, és hogy a természet és az ember képes harmonikusan együtt élni. Tudatosítják bennünk, hogy a természetvédelem és a természeti sokszínűség megőrzése nem olyan nagy erőfeszítés, mint azt hisszük. Ha az oltszemieknek sikerült, más településeknek is sikerülhet, még akkor is, ha ott nem élnek olyan ritka fajok, mint a haris” – szögezte le a környezetvédelmi tárca vezetője. Mint hangsúlyozta, a természetvédelem turisztikai és anyagi lehetőségeket is jelenthet Székelyföld számára, hisz a hasonló övezetek Székelyföldet az európai piac zöld pontjává teszik.
Zsolnay kerámiával burkolják be a vajdahunyadi vár restaurálás alatt álló Lovagtermének padlózatát, csakúgy, mint bő 130 évvel ezelőtt.
Több mint háromezer erdélyi fiatalnak mutat irányt a cserkészet a képernyők uralta világban. Az időtálló értékekre épülő mozgalomról, a Romániai Magyar Cserkészszövetség 35 évéről, kihívásairól és terveiről beszélgettünk Bálint Lajos Lóránt elnökkel.
Segesvár polgármestere pénteken bejelentette, hogy a közlekedési minisztérium kiadta a Maros megyei város több mint 13 kilométer hosszú terelőútjának megépítésére vonatkozó engedélyt.
Etikai vétséget követett el és valótlanságot állított Parászka Boróka marosvásárhelyi újságíró a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MÚRE) szerint azáltal, hogy egy munkahelyi konfliktust „metoo” bántalmazásként terjesztett a közösségi médiában.
Hargita megye síterületeinek többsége ezen a hétvégén is nyitva marad, ám az idő felmelegedése miatt jövő héttől várhatóan csökkenhet a működő sípályák száma.
Érkeznek a gólyák a Székelyföldre is: Csíkszentsimon polgármestere a közösségi oldalon jelentette be, hogy megérkezett a településre a tavasz hírnökeként az első vándormadár.
A kolozsvári polgármesteri hivatal az illetékes intézményekkel együttműködve elemezni fogja, milyen megelőző intézkedések szükségesek ahhoz, hogy elejét lehessen venni a magyarellenes incidensek megismétlődésének a városban – írta Emil Boc.
A városvezetés visszásnak nevezi azokat a törvényeket és azokat a civil szervezeteket, amelyek és ahogy a madarakat védik a szárnyasok életmódját elszenvedő lakosokkal szemben.
Újabb engedély kipipálva Erdélyben a Brassó–Bákó autópálya projektjében: a Brassó Megyei Tanács kibocsátotta az önkormányzathoz tartozó nyomvonal területrendezési tanúsítványát.
Az Arad megyei iskolákban létrehozott, a rendbontó vagy erőszakos viselkedést tanúsító diákok elkülönítésére és felügyeletére szolgáló termek többsége üresen áll, csak két tanintézményben használták azokat.