2007. május 22., 00:002007. május 22., 00:00
Kelemen László a Rara Avis egyesület elnöke elmondta: az országos viszonylatban egyedi programot 2005-ben a madárinfluenza járvány elterjedése miatt indították, hogy eloszlassák a vész miatt kialakult rémképzeteket. Akkor az egyesület önkéntesei 24 háromszéki településre látogattak el, hogy a madárvédelemről tájékoztassák a lakókat. Szigorú pontrendszer alapján bírálták el a települések elöljáróinak és lakóinak hozzáállását, ez alapján tavaly júniusban Oltszemnek ítélték oda a madárbarát falu címet. A település központjában, a Dimény csárda mellett kapott helyet a rangot jelképező madáretető.
„A Rara Avis egyesület többek közt arra törekszik, hogy a madárturizmus teret nyerjen, és ezáltal Háromszék is ismertebb legyen” – jelentette ki Kelemen László. Hozzátette: Kovászna megyének megvan ehhez az adottsága, számos védett madárfaj él a térségben. Oltszem környékén él például a haris – a madárbarát falu jelképe –, amely a fokozottan védett madarak listáján szerepel. A Rara Avis vezetője szerint Európában alig pár száz haris család él, amelyből tízet Oltszemen azonosítottak.
A természetvédő ismertetője után Korodi Attila közölte, reméli, más települések és civil szervezetek is mielőbb rádöbbennek, hogy szükség van a Rara Aviséhoz hasonló kezdeményezésekre. Mint rámutatott, jelenleg vidéken folyamatosan konfliktusban van a mezőgazdaság és a természetvédelem. „A hasonló programok segítenek tudatosítani a lakosságban, hogy a kettő nem zárja ki egymást, és hogy a természet és az ember képes harmonikusan együtt élni. Tudatosítják bennünk, hogy a természetvédelem és a természeti sokszínűség megőrzése nem olyan nagy erőfeszítés, mint azt hisszük. Ha az oltszemieknek sikerült, más településeknek is sikerülhet, még akkor is, ha ott nem élnek olyan ritka fajok, mint a haris” – szögezte le a környezetvédelmi tárca vezetője. Mint hangsúlyozta, a természetvédelem turisztikai és anyagi lehetőségeket is jelenthet Székelyföld számára, hisz a hasonló övezetek Székelyföldet az európai piac zöld pontjává teszik.
Nekilátott átutalni a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. az anyanyelvükön tanuló külhoni magyar óvodásoknak, diákoknak és egyetemistáknak járó az oktatási-nevelési támogatást.
Sebességmérő kamerákat és a járdákat szegélyező fémkerítéseket telepítene a kolozsvári iskolák közelébe Emil Boc polgármester a szerdai balesetet követően, miután egy belvárosi iskola hatodikos diákját a járdán sodorta el egy gyorshajtó.
A sváb kultúra és örökség kutatásával és bemutatásával sváb kulturális-turisztikai útvonalat és történelmi emlékezőhelyet alakít ki a Bihar Megyei Műemlékvédelmi Alapítvány partnerségben a magyarországi Jósa András Múzeummal.
Az elmúlt két évben elért mérföldköveknek köszönhetően számos újdonsággal szolgál a közönségnek a Degenfeld-kastély, ezért október 4-én ismét megrendezik a kutyfalvi kastélynapot.
176 köbméter tűzifát foglaltak le a rendőrök egy cséffai (Cefa) fuvaros portáján, mert nem tudta igazolni a fa eredetét.
Ismét bejárható a Via Transilvanica Parajdon áthaladó szakasza – közölték az Erdélyt északkeletről délnyugatra átszelő, gyalogosan, lóháton vagy kerékpárral bejárható, 1400 kilométeres turistaútvonal kiépítői.
A romániai lakosság a tavaly novemberi választások óta különösen érzékeny arra, hogyan formálódik a közbeszéd, és miként születnek a narratívák.
Súlyos közúti baleset történt Brassó és Barcaföldvár között a DN 13-as főúton: egy 65 éves férfi életét vesztette, egy személy súlyosan megsérült.
Lemondott az RMDSZ Brassó megyei szervezetének elnöki tisztségéről Kirsch Gábor Ferenc, döntését a szervezet tisztújításához kapcsolódó, az elnöki posztra jelentkezett Toró Tamás körül kialakult botránnyal indokolta.
Magyar kulturális napokat tartanak a Szilágy megyei Zsibón, Wesselényi Miklós szülővárosában. A rendezvény nem csupán szórakozást kínál, hanem közösségépítő, kulturális élményt nyújt egy olyan szórványtelepülésen, ahol ritkák a magyar nyelvű programok.