Egyre nagyobb fejtörést okoz a juhtartó gazdák számára az értékesíthetetlen állomány takarmányozása
Fotó: Makkay József
Továbbra sem lehet tudni, mikor kezdődhet el Romániában a juhállomány bárányhimlő elleni kötelező oltása, és azt sem, mikor oldhatják fel az élő állatok kivitelét sújtó korlátozásokat. Miközben az állategészségügyi hatóság a vakcinák beszerzésére vár, a juhtartók egy részénél már az is kérdés, miből teleltetik ki az eladhatatlan állományt. A korábbi 20–25 lejes élősúlykilogrammonkénti ár helyett 8–10 lejt kínálnak, miközben az aszály sújtotta térségekben takarmányból is kevés van. A Krónikának nyilatkozó gazdaszervezeti vezetők és falugazdászok szerint az ágazat egyik legnagyobb problémája a teljes kiszámíthatatlanság.
2026. szeptember 29., 08:012026. szeptember 29., 08:01
Továbbra is sok a bizonytalanság a romániai juhállomány tervezett vakcinázása körül. Dr. Csutak Nagy László, az Országos Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Hatóság (ANSVSA) alelnöke szerint egyelőre még az oltóanyag beszerzésének részletei sem tisztázottak teljesen, ezért pontos időpontot sem lehet mondani arra, mikor érkezhet meg a vakcina Romániába.
Erdélyben a tervek szerint kizárólag bárányhimlő ellen oltják az állatokat, és az immunizálás kötelező lesz. A kiskérődzők pestise elleni oltást nem terjesztik ki az egész országra, azt csak a magas kockázatúnak minősített Tulcea és Konstanca megyében tervezik. Mivel a juh- és bárányhimlő elleni vakcinázás kötelező lesz, egyetlen juhtartó gazdaság sem vonhatja ki magát alóla – hangsúlyozta az ANSVSA alelnöke.
A gazdák számára azonban legalább ilyen fontos kérdés, hogy mikor indulhat újra az élő állatok exportja. Erre egyelőre a hatóság sem tud pontos választ adni.
Az ANSVSA közben hat unión kívüli, észak-afrikai és közel-keleti országgal tárgyalt, amelyek hajlandók a vakcinázott romániai élő állatok fogadására. Ehhez azonban előbb az Európai Bizottságnak fel kell oldania a Romániával szemben júniusban bevezetett exportstopot.
„Hogy erre mikor kerül sor, közelebbit nem tudok mondani” – fogalmazott az állategészségügyi hatóság alelnöke. Mint magyarázta, előbb be kell szerezni a kötelező oltáshoz szükséges teljes oltóanyag-mennyiséget, majd rövid idő alatt be kell oltani az ország teljes juhállományát bárányhimlő ellen. Csak ezt követően kerülhet napirendre az exportkorlátozás feloldása.
Vagyis miközben a juhászok számára az export mielőbbi újraindítása létfontosságú lenne, jelenleg sem az oltási kampány kezdetének, sem a kiviteli korlátozások megszüntetésének nincs biztos időpontja.
A gazdák nincsenek felkészülve a teljes nyári állomány kiteleltetésére
Fotó: Makkay József
A bizonytalanság különösen súlyosan érinti azokat a juhtartókat, akik az elmúlt években egyre inkább az őszre felhizlalt bárányok értékesítésére rendezkedtek be. Becze István, a Székelyföldi Gazdaszervezetek Egyesületének elnöke szerint sok gazdaság számára ezeknek az állatoknak az eladása jelenti az év legfontosabb bevételi forrását.
– fogalmazott a gazdaszervezeti vezető. Szerinte vannak olyan gazdák, akik már a takarmány megvásárlására is kölcsönt kénytelenek felvenni.
Az árzuhanás mértéke önmagában mutatja a válság súlyosságát. Míg korábban élősúlykilogrammonként 20–25 lejt is fizettek a bárányért, jelenleg helyenként mindössze körülbelül 8 lejt kínálnak a felvásárlók. Becze szerint ezt a különbséget sem a hazai, sem az uniós támogatások nem képesek érdemben kompenzálni. Az ágazat számára ezért rövid távon elsősorban nem újabb támogatás, hanem a piac visszaszerzése jelenthetne megoldást.
„Egyedül az export újraindulása hozhat valamilyen megoldást a juhászok súlyos helyzetére. Bízunk benne, hogy ez megtörténik” – mondta.
A válságnak ugyanakkor Becze István szerint jóval nagyobb tétje van annál, hogy hány juhtartó gazdaság tud fennmaradni. A juhállomány drasztikus csökkenése a székelyföldi és más erdélyi hegyvidéki legelők jövőjét is veszélyeztetheti. Ezeknek a területeknek jelentős részét más haszonállatokkal nehéz lenne megfelelően hasznosítani. Ha eltűnnek róluk a juhok, a legelők fokozatosan becserjésedhetnek, ami a sokféle növény- és gyógynövényfajnak otthont adó gyepek biodiverzitását is veszélyezteti.
A székelyföldi gazdaszervezet ezért a belföldi juhhúsfogyasztás növelésében is lát lehetőséget.
amelyen azt szeretnék bemutatni, milyen sokféle étel készíthető bárány- és juhhúsból. Becze szerint ez önmagában természetesen nem oldja meg az export kiesése miatt kialakult válságot, de a hazai fogyasztás növelése mérsékelhetné az ágazat kiszolgáltatottságát.
Egyelőre a legelőkön lehet tartani a nyájakat, de a késő őszi időszak beköszönte nehéz helyzet elé állítja a gazdákat
Fotó: Orbán Orsolya
A juhtartók számára az sem jelent egyszerű kiutat, hogy az élőállat-eladás helyett ismét nagyobb hangsúlyt helyezzenek a tejtermelésre és a sajtkészítésre. Az erdélyi és székelyföldi fajták fejése nehezen gépesíthető, különösen a magashegyi legelőkön. Becze István szerint az elmúlt időszakban éppen a munkaerőhiány miatt következett be jelentős elmozdulás a tejtermeléstől a báránynevelés irányába.
A tejtermelésben a magasabb hozzáadott értékű sajtok jelenthetnének kitörési lehetőséget.
A Székelyföldi Gazdaszervezetek Egyesülete ezért sajtkészítő tanfolyamot is szervezett a juhászok számára.
Becze szerint megfelelő tudással olyan érlelt sajtok készíthetők, amelyek kilogrammonkénti ára nem 20–30 lej, hanem akár 100 lej fölött kezdődhet.
Balázsi Tünde Hargita megyei állattenyésztési mérnök, falugazdász szerint – akinek a családja szintén juhászatból él – a juhtartó gazdák számára egyre sürgetőbbé válik a probléma megoldása. Sok gazda egyszerűen nincs felkészülve arra, hogy az őszre értékesítésre szánt fiatal állományt egész télen tartsa. „Miután nem tudják értékesíteni a legelőn lévő fiatal állományt, soknak az is gond, hogy mit kezdjen velük, amikor téli szálláshelyre kell behajtani a legelőről, mert nincsenek arra berendezkedve, hogy ekkora nyájakat kiteleltessenek” – mondta a falugazdász.
ráadásul az esztenákat egy nyár alatt akár háromszor-négyszer is költöztetik, és sok helyen még megfelelő vízellátás sincs. Ilyen körülmények között a gépi fejés kiépítése költséges és nehezen megoldható. A kialakult helyzetre sok gazda már az állomány jelentős csökkentésével készül válaszolni.
Balázsi Tünde szerint az elmúlt években a munkaerőhiány miatt sok olyan gazdaság is a báránynevelés felé fordult, amely korábban a juhtej feldolgozásával foglalkozott. Az ősszel értékesített bárányokból egyszerre jutottak jelentősebb bevételhez, ezért erre építették gazdaságuk működését. Most azonban éppen ez a modell került veszélybe.
„A legnagyobb gond a kiszámíthatatlanság” – fogalmazott a falugazdász. Felidézte, hogy már tavasszal is néhány hét alatt jelentősen változtak a felvásárlási árak:
„Ez tiszta szerencsejáték, nincs kiszámíthatóság. Ez a legnagyobb probléma: az ember dolgozik, de akkor legyen kiszámíthatóbb a boldogulása” – összegezte a helyzetet.
A juhtúrót és juhsajtot jó áron lehet értékesíteni, de munkaerő hiányában nincs, aki megfejje az állatokat
Fotó: Orbán Orsolya
Még súlyosabb helyzetről számolt be Poszet Zoltán agrármérnök, Szatmár megyei falugazdász. A térségben az exportpiac elvesztése az idei rendkívüli szárazsággal párosult, ezért sok gazdaságban a korábbi évek takarmánymennyiségének csak töredékét sikerült betakarítani.
A belföldi vágóhidak ugyan átvettek bizonyos mennyiségű állatot, de lényegesen alacsonyabb áron, mint amennyit korábban az exportra kerülő bárányokért fizettek.
– mondta Poszet Zoltán.
A juhtartók kettős bizonytalanságban várnak. Egyrészt nem tudják, mikor áll rendelkezésre elegendő vakcina ahhoz, hogy megkezdődjön és rövid idő alatt lezáruljon az országos bárányhimlő elleni oltás. Másrészt arra sincs biztos válasz, mikor oldhatják fel az exportkorlátozásokat, és milyen áron térnek vissza a külföldi felvásárlók.
Az idő azonban egyre sürget: a legelőkről hamarosan be kell hajtani az állatokat, megkezdődik a téli takarmányozás, miközben sok gazdaság éppen arra a bevételre számított, amelyet az ősszel értékesített bárányállomány biztosított volna. A juhászok számára ezért már nem pusztán az a kérdés, hogy mikor indul újra az export, hanem az is, hány gazdaság képes addig finanszírozni az eladhatatlan állomány tartását.
Konkrét esélyt lát a román mezőgazdasági minisztérium arra, hogy az Európai Bizottság enyhítse a Romániára kirótt, jelenleg év végéig érvényes teljes juh- és kecskeexport-tilalmat.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Erdély-szerte feketébe öltözve tiltakoztak hétfőn a diákok a kötelező egyenruhaviselést előíró, a szenátus által már elfogadott törvénytervezet ellen.
A transzilván identitás jegyében rendez kétnyelvű történelmi vetélkedőt novemberben Kolozsváron a Sapientia EMTE. A History Remix diákcsapatai az erdélyi magyar, román és német közösség meghatározó alakjainak életútját dolgozzák fel.
Miközben 2026 első felében csaknem 14 százalékkal kevesebb turista érkezett a romániai agropanziókba, a helyi gasztronómiai pontok száma tovább nőtt, és már új törvény is ösztönözné a falusi élményprogramokat.
Mintegy 120 rendezvénnyel várja a bánsági nagyváros magyar közösségét és a más nemzetiségű érdeklődőket vasárnap estig a XI. Temesvári Magyar Napok.
Tűz keletkezett szombatról vasárnapra virradóra a kolozsvári Hașdeu (Kőkert) diákkampusz 17-es bentlakásának ötödik emeletén. Az épületben mintegy kétszáz diák tartózkodott, többségük még a tűzoltók megérkezése előtt kijutott a kollégiumból.
Ételmérgezésre utaló tünetek jelentkeztek szombat este egy zártkörű rendezvény résztvevőinél a Szeben megyei Feleken (Avrig), a Brukenthal-palota rendezvénytermében.
Lassan eltűnik a magyar üzletekből a valódi parajdi só: a 2025-ös bányakatasztrófa előtt kitermelt készletek a gyártóknál lényegében elfogytak, és már a kereskedőknél is egyre kevesebb maradt. A kieső mennyiséget részben dési sóval pótolják.
Miközben a gyerekek egyre több időt töltenek zárt terekben és képernyők előtt, a természetpedagógia éppen az ellenkező irányba hívja őket: ki a szabadba, ahol lehet sarat dagasztani, menedéket építeni, nyomokat követni, felfedezni és közben tanulni.
Visszaesett az illegális migráció és a lopott gépjárművek felderítése a román–magyar határ térségében Románia 2025. január 1-jei schengeni csatlakozása óta. A Nagyváradi Területi Határrendészeti Felügyelőség sajtóosztálya válaszolt a Krónika kérdéseire.
Szeptember 27-től szigorúbb uniós szabályok vonatkoznak arra, mit állíthatnak a cégek termékeik és működésük környezeti hatásáról.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!