Ritka pillanat. Leginkább csak szabadtéri esküvőket lehetett tartani nagyobb vendégsereggel idén, de a legtöbben halasztottak
Fotó: 123RF
Az újratervezés újratervezése jellemezte idén a koronavírus-világjárvány miatt mindennapjainkat és a gazdaság szinte valamennyi ágazatát. Nem kivétel ez alól az eseményszervezés, ezen belül pedig az esküvőszervezés sem. Két, az ágazatban tevékenykedő vállalkozónővel végigkövettük az idei évet, most pedig mérleget vonunk a 2020-as évről, és próbálunk előretekinteni arra, hogy mi várható, miután elérhetőnek tűnő távolságba került a koronavírus elleni vakcina.
2020. december 31., 09:302020. december 31., 09:30
2020. december 31., 09:462020. december 31., 09:46
„Függetlenül attól, hogy milyen területről beszélünk, ha tavaly szilveszterkor valaki hasonló felfordulást jósolt volna a nagyvilágban – pánik, a gazdaság összeomlása, munkanélküliség, agonizáló szolgáltatói szektor és beteg emberek az intenzív osztályokon –, biztos nagyot kacagtunk volna rajta, s egy lebecsülő kézlegyintéssel nyugtázzuk. Ám most nyakig benne vagyunk…” – foglalta össze frappánsan idei évünket Rádi Melinda nagyváradi esküvőszervező, akit év végi mérlegvonásra kértünk, akárcsak Szabó Teklát, a maroshévízi székhelyű Urmánczy Events tulajdonosát.
Mint ismeretes, a két vállalkozónővel előbb a tavasszal, a teljes leállás idején beszélgettünk, amikor még sokan abban bíztak, hogy augusztustól meg lehet tartani a pandémia miatt elmaradó tavaszi, nyár eleji lagzikat. Majd a nyár végén újra megkerestük őket, amikor jól látszott, hogy az idei évben már biztosan nem lesznek olyan esküvők, amilyennek azokat megszoktuk.
Keményen megsínylik a koronavírus-járvány miatt kihirdetett szükségállapotot a rendezvényszervező cégek, az összeházasodni vágyó pároknak pedig a kialakult helyzet okozta szomorúság mellett sürgősen intézkedniük kell a halasztásról.
„Szinte felfoghatatlan, hogy egy olyan stabil és menetrendszerűen évekkel előre megtervezett gépezet és iparág, mint az esküvői szektor, hogyan tud szinte egyik pillanatról a másikra összeomlani.
– avatott be a kulisszák mögötti valóságba Rádi Melinda.
Kérdésünkre kitért ugyanakkor arra is, hogy az idei évben voltak természetesen bátrabbak és kitartóbbak is, akik a rendezvények korlátozása ellenére mégis találtak megoldást, hogy miként tartsák meg esküvőjüket.
Természetesen a létszám csökkentése volt az egyetlen kiút, és mivel, időszaktól függően, de nagyjából egy tucat embert engedett meg, ezért
Olyan pár is volt, aki csakis a polgári ceremóniát tartotta meg mérsékelt számú meghívottal, akiket azután egy étterem teraszán látott vendégül. Értelemszerűen ilyen szűk körű rendezvényekre zenekart sem volt igazán érdemes hívni, hiszen mulatozni úgysem volt megengedett, így anyagilag nem érte volna meg a szervezkedés. Egy halk, laptopról lejátszott aláfestő zene bőven megtette a dolgát, míg az emberek az asztaloknál beszélgettek, örültek, hogy ily módon is kicsit összejöhettek.
– összegezte az idei évet Rádi Melinda.
A 2020-as évben megálmodott esküvők 90 százalékát pedig a párok átütemeztették 2021-re, jövő évben „szinte egy tűt sem lehet most már leejteni”. „Egyszerű, hiszen mindenki, aki eredetileg is 2021-re tervezte az esküvőjét, és azok, akinek 2020-ról egy évet kellett halasztaniuk, mind 2021-ben kötöttek ki.
– ecsetelte az esküvőszervező.
Tapasztalata szerint amúgy az átszervezés meglepően gördülékenyen ment, mivel minden szolgáltató nyitott volt az új időpontokra, „a csodával határos módon” szabadok is voltak a potenciális új dátumon, illetve sem többletköltséget, sem bürokratikus hercehurcát nem erőltettek a párokra, hanem szóban sikerült megállapodni az új dátumokról.
Kérdésünkre, hogy mi jellemzi ma a házasulni vágyó párok lelkiállapotát, a szakember elmondta,
Sokan az oltásban látják az egyetlen kiutat, azt gondolván, hogy utána már nem érkezhet újabb állami korlátozás, amely akadályt szabhatna a lagziknak. „De ott van az érme másik oldala is, vannak, akik egyáltalán nem szeretnék megkapni az oltást, mert számukra gyanús ez az egész felfordulás, amely minket mindnyájunkat körbe vesz. Így hát maradunk dupla drukkal” – fogalmazott a nagyváradi esküvőszervező.
Elmondása szerint különben az oltások karnyújtásra kerülése különösebben nem befolyásolja a párok döntését, vagyis aki mostanra sikeresen átszervezte az esküvőjét, az örül mindennek, de új párok nem keresgélnek izgatottan dátumokat 2021-re csupán azért, mert hamarosan rajtol a lakosság beoltása.
Addig csupán potenciális dátumokról és idő előtt kiadott előlegekről szinte teljesen felesleges beszélni” – vallja Rádi Melinda.
A legtöbb pár elhalasztotta ebben az évben a boldogító igen kimondását és a lagzit
Fotó: Gábos Albin
Az idei év tanulsága pedig szerinte, hogy sosem szabad 100 százalékban biztosra venni semmit. „Ajánlott jól futó időkben megtakarításokra gondolnunk, valamint több lábon állni is egyre szükségesebb manapság.
valamint a szabók, dekorációval foglalkozó, gyűrűket készítő vállalkozások, pincérek, és még estig sorolhatnánk, tehetetlenül várakoznak arra, hogy mikortól gyakorolhatják újra azt a vállalkozást, amit szívesen végeznek, értenek hozzá, és amely sok esetben a megélhetés jelenti. Addig, hogy ki, miből és hogyan él meg? No, pont ez a bizonytalanság az egyik legelszomorítóbb pontja ennek a jelenlegi globális őrületnek” – summázott a nagyváradi esküvőszervező.
Sok esküvőszervező cég nem fogja megérni a jövő évet – vetítik előre pesszimistán a Krónikának nyilatkozó érintettek, akik – sorstársaikkal egyetemben – tavasszal még arra számítottak, hogy augusztus–szeptemberben már visszatér a „régi életstílus”, és újra lehetnek lagzik.
Hasonló tapasztalatokról számolt be megkeresésünkre Szabó Tekla, a maroshévízi Urmánczy Events tulajdonosa, jelezve, az idei évre tervezett valamennyi esküvőjük elmaradt. Az augusztusi beszélgetésünk óta eltelt időszak kapcsán aláhúzta:
Emiatt viszont október 15-től országos szinten tiltott a magánjellegű rendezvények szervezése, a tiltás a beltéri és a kültéri helyszínekre egyaránt vonatkozik, bár a téli hideg időjárás amúgy is korlátozná a szabadtéri ünnepségeket.
„Utólag visszanézve a szeptemberi hónap állt legközelebb a normalitáshoz, de a szeptemberi lazítások csak kevés párnak jelentettek megoldást, bár ekkor kültéren 100 és beltéren 50 ember lehetett volna. A fő baj az volt, hogy az intézkedéseket hirtelen, egyik napról a másikra jelentették be, egy esküvőt azért minimum egy hónap megszervezni. De kevesen vállalták be annak a felelősségét is, hogy az ő rendezvényük miatt betegedjenek meg az idős rokonok” – részletezte a vállalkozónő.
Rámutatott ugyanakkor, hogy a rendezvényhelyszínek, amire már a legtöbb pár letette az előleget, jellemzően beltériek voltak.
Azok a párok jártak a legrosszabbul, akik klasszikus, nagy létszámú beltéri esküvőjüket 2020 őszén, telén tartották volna, vagy akkorra szervezték át.
A 2021-es naptár a legtöbb szolgáltatónál már szinte betelt. Szabó Tekla tapasztalata szerint pedig különösen nehéz az eltérő szolgáltatókat összeszervezni. „Ha van is egy elfogadható, jó időpont a rendezvény helyszínére, az sok esetben azt is jelentheti, hogy le kell mondani a fotósról vagy éppen a zenekarról. Sokan végül inkább lemondanak az esküvő megszervezéséről” – ecsetelte a szakember. Hozzátette: a párok átlagban legalább egy évvel az esemény előtt elkezdenek szervezkedni, de a kedveltebb helyszínek esetében nem ritka a két év várakozási idő sem. Ha tavaly nyárra volt az esküvő beütemezve, akkor ez azt jelentheti, hogy 2021 nyarán lenne négy éve, hogy megszületett az elhatározás.
„Mi fiatal cég vagyunk, így a 2020-as kalendáriumunk nem volt betelve, az újraütemezésekkel együtt is tudunk új felkéréseket fogadni. Előny lehet, hogy kültéri sátrainkat bárhová el tudjuk vinni, a telítődött klasszikus helyszínekhez képest reális alternatívát tudunk nyújtani.
– fejtette ki a vállalkozónő. Egyelőre viszont még várják a további megkereséseket, no, meg a vakcinát.
„Az oltást várjuk, most úgy tűnik, tavasz előtt nem lesz lazítás a magánrendezvények terén. Az eddigi tapasztalatok alapján a rendezvényeket fogják a legtovább korlátozni. Sajnos ma még azt sem garantálhatja senki, hogy 2021 nyarán korlátozások nélkül lehet ünnepelni. A bizonytalanságot az esküvőt tervező, szervező párok is érzik, akik tehetik, kivárnak, nem ugrott még meg az érdeklődés” – összegezte a jelenleg zajló folyamatokat Szabó Tekla, aki szerint a rendezvényszervező cégek kivárnak, a legtöbb ilyen vállalkozás szünetelteti a tevékenységét, vagy megpróbáltak 2020-ban más munkát vállalni.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Jövő tavasszal kezdődhet el Európa legnagyobb gipszkartongyárának megépítése Bánffyhunyadon, ami késést jelent, hiszen a korábbi tervek szerint már idén neki kellett volna fogni a munkálatoknak Kalotaszeg központjában.
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!