Megemlékezők a Szabadság-szobornál
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
A magyar nemzet szabadságszeretete, függetlenségi-önrendelkezési vágya ma is ugyanolyan erős, mint az 1848–1849-es forradalom és szabadságharc idején, ezért október 6. a nemzeti gyász mellett a nemzeti összefogás szimbóluma is – mondták az aradi vértanúk kivégzésének 175. évfordulója alkalmából tartott megemlékezések szónokai vasárnap este az aradi Szabadság-szobornál.
2024. október 06., 22:272024. október 06., 22:27
2024. október 07., 10:392024. október 07., 10:39
Esős idő köszöntött a nemzeti gyásznapon Aradra, ahol 1849. október 6-án kivégezték a magyar forradalmi seregek 13 főtisztjét. Az osztrák császári udvar által elrendelt véres megtorlás helyszínén, a vesztőhelyen álló obeliszknél ennek ellenére a korábbi évekhez képest jóval többen, ezer feletti számban jöttek el megemlékezni – igaz, délutánra elállt az égi áldás.
Az 1881-ben felállított obeliszknél áhítatott mondott Udvardy György, a veszprémi római katolikus egyházmegye érseke, majd a helyi közintézmények, a civil szervezetek, a történelmi magyar egyházak, hagyományőrzők, a magyar országgyűlési pártok, az RMDSZ vidéki szervezeteinek és környező megyékből érkező képviselői helyezték el koszorúikat. Minden évben koszorúznak Aradon a vértanúk leszármazottai: idén a Damjanich-Csernovics, a Knézics és a Vécsey családok képviselői is főt hajtottak.
Lovas huszár hagyományőrzők
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
A 74 éves Takár Károly a kárpátaljai Aknaszlatináról érkezett, méghozzá kerékpáron tette meg az utat három nap alatt Debrecen és Szolnok érintésével, hogy – mint mondta – „egyszemélyes hagyományőrzőként, Verecke üzenetével hirdessem a magyarok létjogosultságát, és aki magyar, szeresse egymást.”
Takár Károly Aknaszlatináról érkezett kerékpárral
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
Ezt követően az Arad-belvárosi Páduai Szent Antal Plébániatemplomban, közismerten a minorita templomban tartottak gyászmisét a 13 vértanú tiszteletére (a templomot 1903-ban az ő emlékükre konszakrálták). Szentbeszédében Udvardy György veszprémi érsek úgy fogalmazott, hogy a szabadságharcosok krisztusi erényeket valósítottak meg, hiszen az igazságért a halált is vállaló Jézus áldozatához hasonló a vértanúk áldozata, akik a szabadságért adták életüket.
Udvardy György celebrálta a vértanúk emlékére tartott gyászmisét
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
A szentmise résztvevői ezután gyalog vonultak a templomból Zala György monumentális szoborcsoportjához, a Szabadság-szoborhoz, ahol már a megemlékezők nagy tömege várakozott. Az elsőként felszólaló Călin Bibarț aradi polgármester beszédében úgy fogalmazott: nemcsak a szabadságért harcolókra emlékezünk, hanem olyan emberekre, akiknek volt egy álmuk.
Szónok és meghívottak
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
„Az ő álmuk mára valóra vált: a szabadság, amelyet nemcsak a magyarok, hanem Európa valamennyi népe élvezhet. A tábornokok is Európa különböző népeit képviselték, és tiszta lelkiismerettel álltak a kivégzőik elé, a tudattal, hogy bár a forradalmak megszedik az áldozataikat, ők megtették, amit a haza, amit választottak, megkívánt” – fogalmazott Călin Bibarț.
Faragó Péter parlamenti képviselő, az RMDSZ Arad megyei szervezetének elnöke azt mondta többek között, hogy október 6. nem csupán a gyász és a fájdalom napja, hanem a bátorság, a kitartás és a nemzeti összefogás szimbóluma is. „A tábornokok különböző nemzetiségűek voltak, de emlékük azt tanítja nekünk, hogy csak közös erőfeszítéssel, összefogással érhetünk el tartós eredményeket” – jelentette ki.
Faragó Péter Arad megyei RMDSZ-elnök
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
Hozzátette: a szabadság és az önrendelkezés biztosítása ma is épp olyan fontos, mint 175 évvel ezelőtt.
Kelemen Hunor, az RMDSZ szövetségi elnöke is azt emelte ki többek között, hogy az aradi vértanúk jelentős része nem magyar embernek született, de magyar szabadságharcosként és a magyar szabadság védelmezőjeként halt meg. „Az identitás tehát nem csak adottság, döntés is lehet” – jelentette ki, hozzátéve, hogy miként „1789-ben a francia, úgy 1848–49-ben Európában a szabadság nyelve a magyar volt.” Ezzel arra utalt, hogy
Ugyanakkor azt is hangsúlyozta, hogy „a szabadság romlandó”, arra vigyázni, azt ápolni kell. „A szabadságunk ugyanis megvan, de nap mint nap érezni lehet azokat a korlátokat, amelyekkel gúzsba köt és fejünkre nő, elszívja tőlünk a levegőt a mindenen elhatalmasodó intézmény. Érezzük nap mint nap azt, ahogyan a szabad gondolkodást, a szabad véleménynyilvánítást ideológiai bélyeggel illetik, majd eltörlik mindazokat, akik nem fogadják el a többséginek gondolt és mondott irányt. Ezen kell változtatni! Ezt ma bátorsággal, a szabad szólás és a szabadon gondolkodás fegyverével tehetjük meg. (…) Fegyverek helyett ma egy másik eszközt kaptunk: megkaptuk azt, hogy mi döntsünk a sorsunkról. Ma azzal harcolunk, ahogyan részt veszünk a közéletben. Azzal harcolunk, ahogyan véleményt mondunk a dolgokról. És azzal harcolunk, ahogyan meghatározzuk, hogy milyen legyen a jövőnk. És ezt soha nem bízhatjuk másokra! Minden egyes szavazat egy lépés a szabadság megőrzése, az elveszett szabadság visszaszerzése felé” – jelentette ki.
Kelemen Hunor RMDSZ-elnök beszéde
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
A magyar kormány nevében felszólaló Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter azzal kezdte, hogy a magyarok tudják, mit jelent elszakítva élni egymástól, hogy milyen az, amikor az ország és a nemzet határai nem esnek egybe, „és ezzel világnemzetté váltunk”. Szijjártó szerint „a magyarok szívéből semmi nem tudja kitörölni 1848-at, mint ahogy 1956-ot vagy 1989-et sem.”
A külügyminiszter azt is hangsúlyozta, hogy a magyar nemzet ma is azt kíván, amit a márciusi ifjak fogalmaztak meg: „Legyen béke, szabadság és egyetértés, mi ezt akarjuk!” – utalt a közelben zajló orosz–ukrán háborúra, amelynek megoldása a magyar kormány szerint nem a csatamezőkön, hanem a tárgyalóasztalnál van. „Legyen tűzszünet, béketárgyalás és béke” – jelentette ki Szijjártó Péter.
Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
A magyar külügyminiszter arról is beszélt, hogy a ’48-as forradalom és szabadságharc üzenete túlnyúlik az országhatáron, és összefogásra szólítja a nemzetet. „Minden magyar emberre számítunk nemzetünk jobbra fordítása érdekében. Ezért is a magyar külpolitikának nélkülözhetetlen része a nemzetpolitika, amelynek legfontosabb gondolata, hogy minden magyar ember felelős minden magyarért” – mondta.
A szónoklatokat követően a kegyelet koszorúit az aradi Csiky Gergely Főgimnázium diákjai fáklyáinak fényében helyezték el a résztvevők.
Koszorúzás fáklyafényben
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
A szabadságharc leverését követő véres megtorlás az 1848–1849-es forradalom leggyászosabb eseménye.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az EDDA lesz az egyik fellépő a 35. Tusványoson – jelentették be a Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor szervezői szerda délután.
Miközben az AUR látványos előretörése sokak szemében a nacionalizmus és a magyarellenesség visszatérését jelzi, egy friss országos kutatás szerint a román társadalom politikai megosztottságát ma már nem elsősorban az etnikai kérdések alakítják.
Megújult az egykori apátsági épület és plébániatemplom, elkészült a zarándokközpont a Bihar megyei Szentjobbon.
Több mint 226 ezer lejnyi állami támogatást szerzett jogosulatlanul egy 26 éves, Máramarosszigetről származó férfi a gyanú szerint úgy, hogy valótlan adatokat közölt ukrajnai menekültek elszállásolásáról és ellátásáról.
Brassóban a medvék már nem csak az élőket zavarják, hanem a temetőben is gyakran felbukkannak, a sírokon taposnak, a pap a csendőrséggel éjszaka járőrözik a sírkertben.
A medvék és a viperák egyre gyakrabban jelennek meg a népszerű túraútvonalakon, ezért a most kezdődő nyári időszakban fokozott elővigyázatosságra van szükség – hívta fel a figyelmet a Salvamont hegyimentő-szolgálat.
Egy friss felmérés szerint a romániai nagyvárosokban élők legfőbb kikapcsolódási helye a bevásárlóközpont.
Precedensértékű pert nyert a tanügyi tárcával szemben egy kolozsvári diáklány, aki azért fordult bírósághoz, mert egy bécsi egyetem felvételi vizsgája egybeesett az érettségivel, és nem engedték meg számára a speciális vizsgaidőszakban való részvételt.
Az 1989-es rendszerváltás óta drámaian visszaesett a szőlőtermesztés és a bortermelés a ménes–magyarádi dombokon, ezért az érintettek az összefogástól remélik a vállalkozások forgalmának növelését, a térség történelme és hagyományai megismertetését.
Ismét megvételre kínálják a tulajdonosok az érköbölkúti Bónis-kúriát, amely arról híres, hogy az 1848–1849-es magyar forradalom és szabadságharc idején átmenetileg a Szent Korona menedékhelye is volt.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!