Rengeteg pereskedést szülhet a „nyögvenyelősen” haladó, pontatlanságoktól hemzsegő országos kataszteri program

Az európai uniós elvárások alapján született egységes kataszteri program az utóbbi esztendőben tűzoltómunkába csapott át, miután a hatóságok rádöbbentek, hogy a határidők nem tarthatók. Az Országos Kataszteri és Ingatlan-nyilvántartási Hivatal (ANCPI) honlapján szereplő friss adatok szerint

Nyolc év alatt tehát mindössze a felét sikerül megvalósítani az eredeti telekkönyvezési tervnek.

Kevés fizetségért rossz munka

Mire Erdélyt is elérte a nagy hajrá, az önkormányzatok háza táján lavinaszerűen sokasodnak a gondok. Az országos kataszteri hivatal által meghirdetett pályázatokra kevés földmérő cég jelentkezik. Egy neve elhallgatását kérő szakember – aki cégével topográfiai szolgáltatásokat végez – a Krónikának elmondta, hogy az állami programban nem éri meg részt venni, mert a piaci ár töredékét kapják. ,,Ha valaki magánúton telekel egy földdarabot – attól függően, hogy a parcella hol található –, 500-1000 lej a földmérés díja. Ezzel szemben az államilag finanszírozott programban egy földdarabért kevesebb mint száz lejt fizetnek” – érvelt lapunknak a topográfus, aki portálunknak azt is elmondta, hogy a pályázatokra benevező cégek tapasztalat nélküli, fiatal szakemberekkel dolgoznak, akiknek eleve kisebb a bérezésük, így beleférnek a karcsúsított költségvetésbe. Ennek azonban komoly ára van, mert

Marginean János, a Kolozs megyei Várfalva község RMDSZ-es polgármestere nehéz megpróbáltatásnak tartja a falvakban zajló, államilag támogatott telekkönyvezést. Úgy véli, a földmérést végző alkalmazottak és a község lakói „párhuzamos világban élnek”, így nehéz közös nevezőre jutni. A polgármesteri hivatal a hat faluból álló községben – Várfalva, Bágyon, Csegez, Kercsed, Kövend és Székelyhidas – falvanként egy-egy önkormányzati alkalmazottat vagy helyi tanácsost jelölt ki a falu lakói és a földmérők közötti kapcsolattartásra. Az idősebb falubeliek nem tudnak zöldágra vergődni a földmérők által mutogatott rajzokkal. A Fehér megyéből érkező topográfusok így a saját belátásuk szerint készítik el a falvakban található belsőségek, porták kataszteri nyilvántartásba vételét, utána a kültelkek felméréséhez látnak hozzá. Amikor egy-egy falu portáiról elkészül a teljes kataszter, a polgármesteri hivatalban egyeztetést tartanak. Ilyenkor a hivatal munkatársai igyekeznek kiszűrni a hibákat, de sok tévedés így is benne marad, ami a végleges kataszteri nyilvántartást fogja terhelni.

Az ,,ősbűn” a földosztó bizottságok hozzá nem értésében keresendő, ahol falvak tucatjaiban nem akadt hivatásos földmérő szakember, aki szakmai szempontból megalapozta volna a földtörvények gyakorlatba ültetését. A jóhiszemű gazdaemberek tudása kevés volt ehhez. ,,Most döbbenünk rá, hogy mekkora hibákat követtek el. Bágyonban, a Forduló határrészben például úgy osztották ki a birtokleveleket, hogy a földeket nem mérték ki, mert közös művelésben álltak. Kiderült, hogy 22 százalékkal több termőföld szerepel a tulajdonosok birtoklevelén, mint amennyi a valóságban van. Nem merek arra gondolni, hogy más határrészben milyen problémákkal fogunk találkozni” – panaszkodik az 55 százalékban magyar lakosságú aranyosszéki község polgármestere.

Az elöljáró szerint a múltbeli tévedéseket nem lehet tűzoltómunkával jóvátenni. „Az elején örültem, hogy felkerülünk az államilag támogatott telekkönyvezés listájára, és végre rendeződhetnek a tulajdonviszonyok, de most már el vagyok keseredve. Semmi nem úgy halad, ahogyan elképzeltem.

– érvel Marginean János.

Tapasztalatok szerint ez utóbbi jön össze a legnehezebben. Ahol idős, nyugdíjas emberek laknak, ott könyebben megoldható, de az aktív lakossággal rendelkező falvakban nehezen boldogulnak, hiszen munkaidőben sokan ingáznak. Az önkormányzat és a földmérő cég közösen keresi annak a lehetőségét, hogy létrejöjjenek a személyes találkozások, hiszen a tulajdonosok jelenléte nélkül nehéz pontos képet kapni egy-egy telekről.

Tordaszentlászló községben is olyan gondok adódnak, amelyek szerte Erdélyben nehezítik a kataszteri munkát. Ezek közül Bárdos Csaba kiemeli az 1947-re visszanyúló terményadót, ami arra késztette a gazdákat, hogy kevesebb szántóterületet jelentsenek be, mint amennyivel a valóságban rendelkeznek. E torzított adatokat rögzítette a termelőszövetkezetek megalakulása idején született mezőgazdasági regiszter, amely az 1991/18-as számú földtörvény alkalmazásához szolgált. A földek kilencvenes évekbeli tulajdonba helyezésekor sok gazda még tisztában volt vele, hogy a valóságban mennyi földje van, így a kommunista regiszterben szereplő adatok helyett a valós számok alapján igényelték vissza jussukat. Az új telekkönyvezési eljárás azonban ezeket a kiskapukat nem ismeri el: a birtokba helyezett földekből a tulajdonos azt tarthatja meg, amennyi a korabeli regiszterben szerepel. A ,,többlettel” a helyi földosztó bizottság rendelkezik, amely kivizsgálja, hogy a gazdának van-e más bizonyítási lehetősége, és ennek alapján eldönti, hogy mi legyen e területek sorsa.

Bárdos Csaba szerint nem könnyű munka az önkormányzatok nyakába szakadó telekkönyvezés, de tapasztalatai szerint a földmérő cégek munkatársai partnerek a megoldások megtalálásában.

Bírósági perek lesznek a földmérési pontatlanságok miatt

Az önkormányzatok megkerülhetetlen szerepét hangsúlyozza dr. Sztranyiczki Szilárd egyetemi docens, a Sapientia EMTE Jogtudományi Intézetének oktatója is. A jogász és földmérő szakember szerint óriási a helyi polgármesteri hivatalok felelőssége, mert a telekkönyvezési akció csak úgy lehet eredményes, ha teljes vállszélességgel odaállnak a más vidékről, más megyéből érkező földmérők mellé, akiknek nincs helyismeretük. Azt az egyetemi oktató is elismeri, hogy számos probléma ezzel együtt sem orvosolható.

A Kolozs megyei kataszteri hivatalban két évtizeden át dolgozó Sztranyiczki Szilárd szerint az országos kataszteri program azért nem lehet sikertörténet, mert a legtöbb községben a munka rosszul és pontatlanul halad. ,,Tapasztalataim szerint

Kevés szakembercsapat végez pontos és alapos munkát, a többség összecsapja, hogy túl legyenek rajta. Biztosra vehető, hogy »elégedetlenség-cunamit» fog kiváltani a félresikerült, pontatlan telekkönyvezés” – fogalmazott portálunknak a szakember.

Az is nagy gondot okoz, hogy a falvak határában magánúton már több földtulajdonos telekelte birtokát, így azok a parcellák telekkönyvileg sérthetetlenek és az összes többi kataszteri műveletet ezekhez igazítják. Ha egy-egy ilyen parcella hibás koordinátákkal szerepel a programban, az egész határrész kataszteri rendezése ehhez igazodik. Emiatt fordultak elő olyan esetek Kolozs megyében, hogy egy-egy földtulajdonos parcelláit több száz méteres távolságra tüntették fel valós helyüktől. Sztranyiczki Szilárd szerint ilyen esetekben már csak bírósági úton lehet jogorvoslatot elérni, ami több éves pereskedést jelent. A jogi eljárás azonban csak akkor éri meg, ha a településen magas a földek ára, különben ,,többe kerül a leves, mint a hús”.

A földügyekben jártas kolozsvári jogász, Kiss Júlia is attól tart, hogy

,,Az eddigi tapasztalatatokból látható, hogy sok a pontatlanság, a tévedés, amely korábbi telekkönyveket ír felül. Aki ezzel elégedetlen, nincs más választása, mint bírósághoz fordulni és végijárni a jogorvoslat hosszú útját” – fogalmazott portálunknak a kolozsvári ügyvéd.