2013. január 29., 20:052013. január 29., 20:05
A szövetség hattagú helyi frakciója arra készül, hogy beadványban hívja fel a figyelmet a határozat törvénytelenségeire, hogy mielőbb újratárgyalásra kerülhessen sor.
Az adóátsorolás elsősorban a Pásztor választókörzetében, Biharpüspökiben, illetve a Hegyalján élőket érinti – ezeknek az embereknek a jó része idős, kisnyugdíjas, aki a restitúciós törvény alapján kapott vissza szántóföldet, gyümölcsöst, illetve az egykori családi vagyon helyett máshol elhelyezkedő földterületeket.
Ezek a földek eredetileg szántásra használt beltelekként szerepelnek a földhivatal nyilvántartásában, és a tulajdonos saját felelősségére, deklaratív módon jelenti be, mire használja a földjét. Pásztor Sándor elmondása szerint törvényileg lehetetlen ezt a bejelentett besorolást az önkormányzat részéről egyoldalúan megváltoztatni: a földtörvénykönyv előírásai szerint ugyanis szántóföldből csak akkor lehet adósáv szempontjából beépített terület, ha arra a város építkezési engedélyt adott ki. A dolog azért is visszás, mert az említett két városrészben élő idősek egy része őstermelőként zöldséget árul a váradi piacokon, mégpedig a város által kiadott engedéllyel, amelyet a zöldségtermesztésre használt kert tulajdonjoga alapján kaphat meg. Ezeket a telkeket tehát abszurd aztán beépített beltelekként megadóztatni.
Pásztor Sándor azt ígéri, a csütörtöki rendes tanácsülés után konkrét megoldási javaslatokat tartalmazó beadványt nyújt be a polgármesteri hivatalhoz, amelyben kompromisszumos megoldást ajánl. Addig is azt tanácsolja a váradiaknak, személyesen kérjenek audienciát Eduard Florea gazdasági igazgatótól, és egyénileg magyarázzák el neki az őket sújtó problémát.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Két tinédzser életét vesztette csütörtök este, miután motorkerékpárjukat elsodorta a vonat Csíkverebesen – közölte a Hargita megyei katasztrófavédelmi felügyelőség.
Megdöbbentő kijelentéseket tettek Brassó megyei polgármesterek a múlt hétvégi halálos medvetámadás után: többségük a civil szervezetektől való félelmében nem akarja elrendelni a medvék kilövését.
Mintegy 21 ezer külföldi állampolgár él Kolozs megyében, közülük több mint 14 ezren az Európai Unión kívüli országokból érkeztek. A vendégmunkások egy része már a családját is Romániába hozná, és hosszú távon itt képzeli el a jövőjét.
Közös nyilatkozatban erősítették meg a kolozsvári központú Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) és a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) melletti elköteleződésüket az erdélyi magyar történelmi egyházak püspökei.
Csütörtökön megnyitották a forgalom előtt a Romániát és Ukrajnát összekötő új Tisza-hidat, mely Máramarossziget és az ukrajnai Tiszafejéregyháza (Bila Cerkva) között teremt új közúti határátlépési lehetőséget.
Az elmúlt napokban egy emberként mozdult meg a kalotaszegi közösség, hogy segítsen egy közel kétéves, daganatos betegséggel küzdő körösfői kisfiúnak, akinek egy barcelonai kórházban most esélye lehet a gyógyulásra.
A következő három évre ökoturisztikai desztináció státuszt kapott Bihar megyében található Király-erdő-hegység, és így csatlakozik Románia többi elismert ökoturisztikai desztinációjához.
Soós Sándorral, a „Györgyfalva-modell” ötletgazdájával és fő „kivitelezőjével” beszélgettünk a magyar utcanevekről, a közigazgatási bravúrról, a román–magyar együttélés működőképes receptjéről.
Három medve támadt rá egy férfire kedden a Hunyad megyei Puj községhez tartozó Fégyéren, amikor megpróbálta megmenteni a vadállatok által megtámadott tehenét.
Kijelölték a Románia és Ukrajna között tervezett Nagytarna–Kistarna határátkelőhöz vezető utak csatlakozási pontját. Pataki Csaba, a Szatmár Megyei Tanács elnöke szerint ezzel megtették az első gyakorlati lépést az új határállomás megnyitása felé.
Látogatottsági adatok