Csomortányi István: tetteinknek az emberek valódi problémáiról és érdekeiről kell szólnia
Fotó: EMNP
Az Erdélyi Magyar Néppártban nincsenek törésvonalak, az új vezetőség pedig teljes erőbedobással lát munkához, hogy szövetségeseivel karöltve sikerrel vegye az akadályokat, és felkészüljön a jövő tavaszi helyhatósági választásokra – nyilatkozta a Krónikának Csomortányi István, az alakulat hétvégén megválasztott elnöke.
2019. március 27., 12:122019. március 27., 12:12
2019. március 27., 16:122019. március 27., 16:12
– Mennyire érte meglepetésként, hogy a néppárt tisztújító küldöttgyűlésén Szilágyi Zsolt és Toró T. Tibor is visszalépett az ön javára?
– Egy fegyelmezetten működő szervezetben nincsenek meglepetések. Jómagam a korábbi elnökség tagjainak többségével megfelelő módon tudtam együtt dolgozni, és azzal sem árulok el titkot, hogy Szilágyi Zsolttal és Toró T. Tiborral a párt megalakulása óta baráti viszonyban vagyunk. A szervezeten belül – ahogyan egész Erdélyben – erős megújulási igény van.
Ugyanakkor azt gondolom, hogy az életkor önmagában nem érték vagy előny: egy hirtelen és teljes vezetőcserének az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) látta volna a kárát. Ezért jutottunk arra a következtetésre, hogy a jól kitapintható belső megújulási igények érdekében – és a három évtized alatt felhalmozott tudás és tapasztalat megőrzéséért – az a leghasznosabb, ha vállalom az elnökjelölést. Még akkor is, ha nem vettem részt a szervezeten belüli házi kampányban, így nyilvánvaló hátránnyal indulok.
– Igen szoros versenyben, egy szavazattal győzött, ami azt is jelenti, hogy az EMNP két táborra oszlott. Kihívója, Soós Sándor szerint az elnökválasztáson szabálytalanság történt. Le lehet-e zárni békésen ezt az ügyet?
– Jóformán 24 óra sem állt rendelkezésemre, hogy a jelöltség elfogadása után területi szervezeteink vezetőit magam mellé állítsam. Innen nézve csak köszönettel tartozom a küldöttgyűlés résztvevőinek.
Ebben a tekintetben a néppárt sokszínűbb, és jóval demokratikusabb erdélyi magyar versenytársainál. Azt viszont kifejezetten sajnálom, hogy Soós Sándor türelmetlen volt, és nem várta meg a belső ellenőrző testületünk álláspontját. Kényelmetlen és főként káros a néppártra nézve, hogy a közvélemény ezzel az egyébként a párt jogászai által már világossá tett üggyel foglalkozik. Meggyőződtem arról, hogy a szervezet tagjai számára a továbbiakban a munka és az önkormányzati választások a fontosak.
Új elnököt választott Csomortányi István személyében az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) az alakulat 6. országos tisztújító küldöttgyűlésén szombaton Nagyváradon.
– Hogyan sikerül a törésvonalakat betemetni, illetve felszámolni? Mit kell továbbvinni az előző vezetőség munkájából, és mi szorul megújításra?
– Nincsenek törésvonalak. Igazgatóhelyettesként eddig is jócskán voltak országos feladataim, és a szervezet tájékoztató és levélszavazat-begyűjtési kampányát én vezettem a tavalyi magyarországi országgyűlési választás idején. A 45 százalékos erdélyi levélszavazat-begyűjtési eredményünk bebizonyította, hogy jóval szervezettebben tudunk dolgozni, mint azt ellendrukkereink gondolnák. Nincsenek kétségeim afelől, a jövő évi romániai önkormányzati választások annyi feladatot adnak a szervezetnek, hogy azok felülírnak minden egyéb kérdést.
Ismert tény, hogy a néppárt és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács testvérszervezetek, és a Székely Nemzeti Tanácshoz fűződő jó kapcsolatunk is nyilvánvaló. A Magyar Polgári Párton belüli vezetőcsere óta úgy érzem, itt is jó úton járunk ahhoz, hogy ami korábban összetartozott, ismét egy legyen.
Érvénytelennek tekinti az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) elnökválasztásának eredményét a szombati megmérettetésen alulmaradt Soós Sándor. Csomortányi István, az alakulat új vezetője szerint nincs ok kételkedni a voksolás szabályszerűségében.
– Egyes visszajelzések szerint a pártban meg kell találni a Partium és a Székelyföld közötti egységet. Mit szándékszik tenni ezért?
– Szerintem az erdélyi történelmi régiók magyar közösségei közötti ellentétet inkább csak láttatni szeretnék egyesek.
Ez elsősorban a román titkosszolgálatok aknamunkája, ami időről időre a magyar közéleti szereplők belső harcainak érveszköztárába is bekerül. Főben járó bűn belső szervezeti érdekek mentén még csak utalni is efféle nem létező magyar–magyar régiós ellenérdekeltségre. Ez a fajta gyengeség – hogy ne mondjam betegség – volt az egyik oka az MPP kettészakadásának, de az RMDSZ-en belül is folyamatos feszültségeket okoz.
Tagadhatatlan, hogy a néppárton belül is elő szokott kerülni, de azon leszek, hogy csírájában elsorvadjon minden hasonló kérdésfelvetés. Erős Székelyföld nélkül nincs erős partiumi magyarság, és fordítva! A két régió autonómiamozgalmai erősítik egymást, és szinte bizonyos, hogy a partiumi magyaroknak csak akkor lesz területi autonómiájuk, ha azt Székelyföld esetében sikerül kivívni.
– A néppárt kongresszusán minden felszólaló az MPP-vel kiépített kapcsolat normalizálását, erős jobboldali tábor kiépítését szorgalmazta. Hogyan tervezi ezt a közös utat?
– Ebből is látszik, hogy habár a jelöltek között voltak nézetkülönbségek, a célok azonosak. 2016-ban a két párt legnagyobb sikere a koalíciós indulással visszaszerzett székelyudvarhelyi polgármesteri szék és városvezetés volt. Az idő bebizonyította, hogy az ottani váltás a polgárok érdekeit szolgálta, és azóta jó irányba mennek a város ügyei.
Az együttműködés szükségességéről szerintem a négy szervezet vezetői között nincs vita. Folytatni kell azoknak a megbeszéléseknek a sorát, melyeket még a leköszönő elnök, Szilágyi Zsolt kezdett el Mezei János MPP-elnökkel. A párt védnöke, Tőkés László támogatásáról biztosított, és a megválasztásomat követően Izsák Balázs elnök úr is gratulált, illetve megbeszélésre hívott. Egy a cél, következésképpen egynek kell lennie az akaratnak is, mert az erdélyi magyar önrendelkezés iránti közös elhatározás köt össze bennünket.
– Új alelnökökből álló csapattal dolgozik. Lesznek más változások is a néppártban?
– Több szervezési változtatást tervezek, melyek a hatékonyság növelését célozzák, de ezek pártos jellegűek, ezért nem untatnék velük senkit. Több helyütt is elmondtam, hogy harminc év sikertelenségére kell hiteles választ adnunk egy olyan romániai politikai közegben, ahol nincsenek barátaink. A román pártok helyi érdekeik mentén itt-ott barátságosabbak velünk, azonban országos viszonylatban a magyarok egyikre sem számíthatnak. Ezért tartom életveszélyesnek, hogy az RMDSZ vezetői a személyes és a pártérdekeik miatt a teljes erdélyi magyarságot feltették a PSD süllyedő hajójára.
– Mekkora veszélyt lát abban, hogy az erdélyi magyar szavazók egy része nemcsak az RMDSZ-től, hanem a többi magyar párttól is elfordul, és román pártokra szavaz, például az idei EP-választáson?
– Ez reális veszély. Interetnikus nagyvárosi közegben élő magyar közösségek körében egyre gyakoribb a román pártokra való átszavazás, amely jelzi, hogy ugyan két évtizeddel lemaradva, de a felvidéki folyamatok nálunk is elindultak. Szakmai kutatásaink mutatják, hogy a ’90 utáni generációk megszólítása egyre nehezebb, ezért
De ez a „recept” is csak akkor lehet sikeres, ha összhangban van azzal, amit teszünk. Tetteinknek pedig az emberek valódi problémáiról és érdekeiről kell szólnia. Ebben nem vagyunk szövetségesek nélkül, hiszen mi, erdélyi magyarok elsősorban az anyaország nemzeti kormányára, annak miniszterelnökére, Orbán Viktorra és a Fideszre számíthatunk.
– Lát-e esélyt a néppárt és az RMDSZ közötti kapcsolatok normalizálására?
– Nehéz a helyzet. A küszöbönálló európai parlamenti választások ügyében a legszélesebb körű együttműködést szorgalmaztuk. A törvények lehetővé tették volna, hogy új magyar egység szülessen, amelyben közös koalíciós lista formájában minden politikai alakulatunk részt vehetett volna, miközben a bejutási küszöb 5 százalék marad. Ez szinte biztosan három, de szerencsés esetben négy EP-mandátumot jelentett volna.
Sokan vagyunk torkig már azzal, hogy a legnagyobb erdélyi magyar párt hosszú évek óta az összefogás és a jövő ígéretével kampányol, miközben se összefogni nem akarna, és a jövő helyett is inkább csupán az egy helyben toporgás és a kármentés zajlik. Saját parlamenti és önkormányzati kiesésükkel zsarolják urnákhoz a választókat, és zsarolnak pályán kívülre bennünket. Amíg ezen nem változtatnak, normális kapcsolatokról igen nehéz beszélni.
Az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) új elnöke szerint a román pártok sok elégedetlen erdélyi magyar szavazatait gyűjthetik majd be az európai parlamenti választáson, és fennáll a veszélye, hogy az erdélyi magyar politika a felvidéki modell alapján alakul át.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az iskolák és egyetemek környékének fokozott ellenőrzésével, megelőző programokkal és a fiatalok körében egyre népszerűbb elektromos rollerek használatának szigorúbb felügyeletével kezdte az új tanévet a Kolozs Megyei Rendőr-főkapitányság.
Lincshangulat alakult ki szerdára virradóra a Temes megyei Csene településen, ahol idén januárban a brutális tinédzsergyilkosság történt. A Temes megyei törvényszék által pénteken meghozott alapfokú ítélet nem nyerte el a helyiek tetszését.
Európa legjobb bárjai közé került egy kolozsvári létesítmény, ahol a kocsma csak egy része a történetnek: a Heltai FolkCenter könyvtárként indult, ma pedig táncházak, néptáncpróbák, gyerekprogramok és diákrendezvények otthona.
Fenntartja az Észak-Bihari Vízszolgáltatóról és az érmelléki RMDSZ vezetőiről tett kijelentéseit Csomortányi István.
A székelyudvarhelyi Vándor székely-szobor eltávolításáért pereskedő Bogdan Ionescu ügyvéd a Krónikának elmondta: három, Wass Albert néven látható „hasonmás” szobrot talált Magyarországon. Szakács-Paál István polgármester szerint az udvarhelyi az eredeti.
Az 1956-os forradalom erdélyi eseményeire és az utána következő megtorlásokra is emlékeznek a 70. évforduló alkalmából tartandó rendezvénysorozaton Székelyföldön 56-os elítéltek és volt politikai foglyok közreműködésével.
Több mint háromezer erdélyi magyar kisiskolás vesz részt az Iskola Alapítványnak a magyar kormány támogatásával működtetett délutáni oktatási programjában, mely hétfőn indult 14 romániai megyében – tájékoztatott hétfőn az RMDSZ sajtószolgálata.
Megújult a nagyváradi Szent László-templom és a Barátok temploma. Ekkora összeget magyar történelmi egyház 2022 előtt még nem kapott templomfelújításra a román kormánytól – közölte a fejlesztési miniszter.
Elkészült a Mária-út Csíksomlyó és Máriapócs közötti szakasza, a két magyar Mária-kegyhelyet összekötő ötszáz kilométeres zarándokutat a csíksomlyói kegytemplom előtti téren adták át ünnepélyesen.
Fémtüskékkel felszerelt forgalomlassítót helyezett el a nagybányai önkormányzat a városi piac közelében, hogy megakadályozza az autósok szabálytalan behajtását.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!