
Csomortányi István, az EMNP frissen megválasztott elnöke (balról a harmadik) a párt elnökségének új tagjai, valamint fővédnöke, Tőkés László társaságában
Fotó: EMNP
Érvénytelennek tekinti az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) elnökválasztásának eredményét a szombati megmérettetésen alulmaradt Soós Sándor. Csomortányi István, az alakulat új vezetője szerint nincs ok kételkedni a voksolás szabályszerűségében, és készül az előtte álló kihívásokra.
2019. március 24., 14:272019. március 24., 14:27
2019. március 24., 16:442019. március 24., 16:44
A néppárt szombaton Nagyváradon rendezett országos küldöttgyűlésén Csomortányi István 84, míg ellenjelöltje 83 szavazatot kapott a tisztújításon, amelyen eredetileg öt elnökjelölt indult. A zárt ajtók mögött rendezett szavazást megelőzően Szilágyi Zsolt, az EMNP eddigi elnöke és Toró T. Tibor ügyvezető elnök Csomortányi István, míg a székelyudvarhelyi Nagy Pál Soós Sándor javára visszalépett.

Új elnököt választott Csomortányi István személyében az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) az alakulat 6. országos tisztújító küldöttgyűlésén szombaton Nagyváradon.
„Jelen volt és szavazott 170 küldött, ennek megfelelően az egyszerű többség 86 szavazatot jelent. Csomortányi István 84 szavazatot kapott, én 83-at. Igaz, hogy egy szavazattal megelőzött, de nem kapott elég voksot. Akkor lett volna érvényes a választás, ha megerősítő szavazást kérnek, ahol megkapja a jelen lévő küldöttek szavazatainak többségét” – jelentette ki lapunknak a küldöttgyűlésig a párt országos alelnöki tisztségét betöltő politikus, aki a hétvégi tisztújítást követően azonban már nem kapott helyet az elnökségben. Soós Sándor hozzátette, a történtek nyomán az eljárás értelmezését kéri fel az alakulat szabályzat-felügyelő bizottságától.
Soós Sándor vitatja a választás jogszerűségét
„A bizottság döntésének függvényében megfontolom a további lépéseket” – fogalmazott lapunknak Soós Sándor, aki bővebben nem kívánta részletezni, hogy mit jelentenek a további lépések.
„A szavazás törvényességét a párt jogászai is megerősítették, így nincs okom kételkedni abban, hogy minden a legnagyobb rendben történt” – nyilatkozta lapunknak vasárnap a néppárt új elnöke.
A nagyváradi politikus egyébként az általa és az alakulat előtt álló feladatokkal kapcsolatban a Krónikának elmondta, hogy a párt új elnökségének igen nehéz körülmények között kell kiutat találnia a romániai belpolitikai helyzetben. „Idén lesz harminc esztendeje a temesvári forradalomnak és ezzel együtt harminc éves lesz a sajátos román demokrácia és a kommunizmus utáni magyar közképviselet. Számot kell vetnünk ezzel a három évtizeddel és ha mérleget vonunk, nincs sok okunk az örömre. Közel félmillió magyarral él kevesebb Erdélyben, mint 1989-ben, gyakorlatilag egyetlen közösségi célunk sem teljesült, a területi autonómia, az önálló magyar egyetem, a magyar nyelvhasználat, jelképeink szabad használatának ügye mind megoldatlan maradt. Az elkobzott magyar vagyonok visszaszolgáltatása nem csupán elakadt, de a Bánffy-család esetében látjuk, hogy megindult a visszaállamosítás is” – fogalmazott megkeresésünkre Csomortányi István.
A 36 éves politikus szerint a súlyos helyzetből történő útkeresést tovább nehezíti, hogy miközben jól kitapintható a magyar–magyar együttműködés iránti igény, a nagyobbik erdélyi magyar politikai alakulat, az RMDSZ gond nélkül összefog a román szocialistákkal, és mindenben segíti őket, de az európai parlamenti választások kapcsán az erdélyi magyar pártokkal semmilyen megállapodásra nem hajlandó. Csomortányi István a legnagyobb veszélyt ma abban látja, hogy az erdélyi magyarságot akarata ellenére kényszerítették fel „a PSD süllyedő hajójára” és ennek következményei lesznek, ha nem változtat rajta a közösség.
Csomortányi István az alakulat előtt álló legfontosabb feladatnak a jövő évi önkormányzati választásokra való felkészülést nevezte meg
Fotó: EMNP
„A román politikai tér hatalmasat változott. A korábbi kétosztatúság megengedte a hintapolitikát, azonban a széttagolódott román pártvilág ma már nagyrészt súlytalanná tette bukaresti képviseletünket és amennyiben a változás iránti igényeknek nem tudunk megfelelni, azzal is számolnunk kell, hogy egyre több magyar szavaz majd román pártokra. A Felvidék hasonló folyamatai megmutatták a jelenség visszafordíthatatlanságát és a katasztrofális következményeket” – nyilatkozta lapunknak a néppárt új elnöke. Az alakulat előtt álló legfontosabb feladatnak Csomortányi István a szabad pályát jelentő önkormányzati választásokra való felkészülést nevezte meg.

Toró T. Tibort, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) alapító elnökét kéri fel az ügyvezető elnöki feladatok ellátására Csomortányi István, a párt szombaton megválasztott új elnöke.
Nemet mondott a bányászati tevékenységre a Szeben megyei Resinár község lakossága: a vasárnap megrendezett népszavazáson urnákhoz járulók 98,43 százalékos arányban utasították el a bányanyitást.
Perrel fenyegetőzik Kereskényi Gábor, Szatmárnémeti RMDSZ-es polgármestere, miután olyan információk láttak napvilágot, hogy jogosulatlanul vett igénybe rendőri kíséretet.
„Ha elcsúszunk öt percet, az egész napunk rossz” – mondja Kovács Katalin, miközben a konyhán aznap 3600 gombóc készül.
Az RMDSZ soha nem támadta az AUR-t és a román embereket. Mi akkor reagálunk, amikor a magyarellenesek belénk állnak – jelentette ki Csoma Botond, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője a Facebook-oldalán vasárnap este közzétett videós posztban.
Jóval fagypont alatti hőmérséklet volt vasárnap reggel Székelyföld több településén, a legalacsonyabb hőmérsékletet – mínusz 10,5 fokot – Csíkszeredában mérték.
Az épülő kolozsvári gyermekkórház körülbelül 200 millió eurós támogatást kap az egészségügyi minisztériumtól; a pénzt jövő év elején fogják elkülöníteni.
Vasárnap reggel megkezdődött a helyi konzultatív népszavazás a Szeben megyei Resinár községben arról, engedélyezzenek-e bármilyen bányászati tevékenységet a település közigazgatási területén.
Mintegy 250 évvel a felállítása és majdnem 90 évvel az eltávolítása után térhet vissza Máramarossziget főterére a pestisjárványok elleni isteni oltalomért emelt barokk Szűz Mária-szobor.
Nem ár-összehasonlításra, statisztikán alapuló elemzésre készültünk, inkább maguktól az érintettektől – a vásárlóktól – kérdeztük, hogy érdemes-e a szomszédban beszerző körútra indulni. Na és persze jövedelmekről és árképzésről is szó esik…
Havonta legfeljebb 600 lej állami támogatást kaphatnának kolozsvári albérletük kifizetéséhez azok a 18 és 29 év közötti munkavállalók, akiknek nettó havi fizetése nem haladja meg a 4000 lejt.
szóljon hozzá!