Visszatérés. Februártól fokozatosan visszavezetik a gyakorlati órákat a marosvásárhelyi orvosi egyetemen
Fotó: Haáz Vince
Több szempontból is próbára tette a tavalyi év a Marosvásárhelyi George Emil Palade Orvosi, Gyógyszerészeti, Tudomány- és Technológiai Egyetemen tanulókat és tanítókat. A járványhelyzet nemcsak az átszervezés alatt álló oktatás menetét, de a hagyományos vizsgáztatási módszert is felülírta – számoltak be lapunknak a felsőoktatási intézmény oktatói és hallgatói.
2021. január 27., 08:042021. január 27., 08:04
2021. január 27., 08:212021. január 27., 08:21
Az elmúlt évben a Marosvásárhelyi George Emil Palade Orvosi, Gyógyszerészeti, Tudomány- és Technológiai Egyetemnek
A pandémia kitörését megelőzően ugyanis átszervezték a képzések szerkezeti felépítését: a két féléves struktúrát négy modulból álló rendszer váltotta fel – melyek külön-külön egy héthetes oktatási és egy kéthetes vizsgaidőszakot ölelnek fel. Ebbe az épphogy elindult, új rendszerbe „köszöntött be” márciusban a koronavírus, felforgatva a tanterv addigi menetét.
Dr. Ábrám Zoltán dékánhelyettes, egyetemi oktató a Krónikának elmondta, hogy mind az oktatás, mind pedig a vizsgáztatás sajátos megpróbáltatásokkal járt. Ami az előadásokat illeti, csak annyi változás történt, hogy nem élőben zajlottak: az előadók továbbra is PowerPoint-bemutatókkal és szemléltető videókkal segítették a tananyag átadását,
„A tanár leleményességére, helyzetére, idejére és hozzáértésére volt bízva, hogyan tud megfelelni az online lehetőségeknek” – vázolta Dr. Ábrám Zoltán.
Dr. Baróti Beáta radiológus főorvos, az egyetem adjunktusa megkeresésünkre elmondta, a váratlan helyzet mind a tanárokkal, mind pedig a diákokkal szemben addig ismeretlen elvárásokat támasztott. A számítógépes felület használatának megtanulásán túl, egy újfajta oktatási stílust is el kellett sajátítaniuk a tanároknak. „Természetesen nehéz időszak volt, hiszen egy teljesen új kommunikációs környezet és stílus bevezetését jelentette” – idézte fel az egyetem tanára.
A tananyag számonkérését illetően a vezetőség a modulzáró „nagy vizsgáztatást” egy ún. összegző vizsga keretében oldotta meg, ahol a diákok egyszerre több tantárgyból is levizsgázhattak. A tavalyi tanévben ez személyes jelenléttel zajlott, idén azonban a vizsgáztatást is virtuális térben kénytelenek lebonyolítani. Online körülmények közt a vizsgázás menete értelemszerűen nehezebben ellenőrizhető, ezenfelül számolni kell a diákok részéről érkező technikai panaszokkal is, amelyeket a vezetőségnek nehéz megfelelő módon kiszűrni.
Pótolhatatlan. Jelentősen romlott a gyakorlati oktatás minősége
Fotó: Pixabay.com
Szalina Ákos harmadéves orvostanhallgató eleinte lelkesen fogadta az online oktatás gondolatát, örülve, hogy saját felelősségére oszthatja be az idejét. Elmondása szerint az első hónapokban bepótolhatott mindent, amire addig nem volt ideje és lehetősége. Hozzátette, hogy a jelenlegi körülmények között, otthoni környezetben a következetes tanulás rengeteg fegyelmet igényelt.
Harmadéven azonban a gyakorlat szempontjából kulcsfontosságú lett volna a személyes jelenlét, ugyanis rendszerint ekkor történik a páciensekkel való első kontaktus. A klinikai orvoslás alapját képező tünettan keretén belül a hallgatók ekkor tanulják meg, hogyan kell kitölteni a kórlapot, hogyan ismerjék fel a páciens tüneteit. Csak a betegekkel történő beszélgetésből tanulhatja meg a diák, hogyan tegye fel a helyes kérdéseket – ami az idei harmadévnek elmaradt. A gyakorlati szemponton túl Szalina Ákos a személyes vonatkozásról is említést tett.
– nehezményezte a hallgató.
Otthoni környezetben a következetes tanulás rengeteg fegyelmet igényel
Fotó: Pixabay.com
Hasonló a helyzet a felsőbb évfolyamokon is, ahol a klinikai tantárgyak hagyományos módon kórházi gyakorlattal egészülnek ki. A negyed-, ötöd-, és hatodéves diákok heti öt napon át napi három órát töltenek a kórházban, ami alatt kikérdezik a betegeket, megvizsgálják őket, majd a kórtörténet alapján, a gyakorlatvezetővel értelmezik és összegzik a laborvizsgálatok eredményeit. Szőcs-Trinfa Klementina-Fruzsina ötödéves orvostanhallgató megkeresésünkre elmondta,
Mindazonáltal tanáraik próbálták kompenzálni a hiányt, és a tőlük telhető legtöbbet megtenni: képi illusztrációkkal és az éppen tanult kórokban szenvedő betegekről készült képekkel igyekeztek minél szemléletesebben átadni a szükséges információkat. A személyes jelenlétet ő is hiányolta, de kiemelte a virtuális platformon zajló oktatás előnyét is. „Az online oktatásban lehetőségünk volt arra, hogy ha valamit nem értettünk vagy nem tudtuk elképzelni, rögtön rá tudtunk keresni interneten az adott témára” – mondta el Szőcs-Trinfa Klementina-Fruzsina.
A döntéshez hozzájárul az is, hogy az egészségügyben dolgozókkal együtt az orvostanhallgatókat is előre vették az oltásban, így a hallgatók januártól már igényelhetik annak beadását. Az oktatók és a hallgatók egyöntetűen hangsúlyozták a védőoltás beadásának fontosságát, valamint a hiteles forrásból való informálódás szerepét. Kiemelték, hogy nemcsak egyetemi szinten, hanem szélesebb társadalmi vonatkozásban is sokat számít, hogy tudjunk összhangban, ésszerűen lépni, hiszen mindannyiunkon múlik, hogy apránként visszatérjünk egy élhetőbb mederbe.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Szegedi Tudományegyetem, a temesvári Victor Babeş Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem és az OncoHelp Egyesület részvételével, uniós támogatással indult egy 2028 elejéig tartó projekt, amely az antibiotikum-rezisztencia elleni hatékony fellépést segíti.
Negyedszázados fennállását ünnepli idén a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem. Tonk Márton rektor szerint az intézmény ma már vitán felül álló szereplője az erdélyi, a romániai és a Kárpát-medencei felsőoktatásnak.
A Maros megyei rendőrök március 6–9. között több mint ezer gépjárművezetőt ellenőriztek alkohol- vagy drogfogyasztás szempontjából a megye közútjain.
Tizennégy településen fejlesztik a víz- és csatornahálózatot a székelyföldi Hargita megyében egy egymilliárd lejt meghaladó óriásprojekt keretében, a finanszírozási szerződést hétfőn írták alá Bukarestben.
Négy személy megsérült abban a közúti balesetben, amely hétfő délután történt az Apahidát elkerülő kolozsvári útszakaszon. A rendőrség előzetes adatai szerint egy kisteherautó áttért a szembejövő sávba, ahol egy utasokat szállító kisbusszal ütközött.
Országszerte meleg időre számíthatunk a következő két hétben, kevés csapadékkal – derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) március 9. és 23. közötti időszakra vonatkozó előrejelzéséből.
Szolgálati jellegű bűncselekmények és hamisítás gyanújával indult eljárás Ramona Lile, az aradi Aurel Vlaicu Állami Egyetem korábbi rektora ellen – közölte a városi ügyészség.
A szamosújvári Téka Alapítvány három évtized alatt a mezőségi magyar közösség egyik legfontosabb intézményhálózatát építette fel: művelődési központot, szórványkollégiumot, iskolát, népzeneiskolát, kézművesházat és lovardát.
Kigyulladt egy mikrobusz vasárnap este az aradi körgyűrű mellett, a régi hőerőmű szomszédságában.
Varga Nándor eddigi ügyvezető elnök személyében új elnöke lett az RMDSZ Brassó megyei szervezetének. A tisztségre a tavaly botrányba keveredett Toró Tamás, a Brassó Megyei Magyar Napok főszervezője is pályázott.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!