Visszatérés. Februártól fokozatosan visszavezetik a gyakorlati órákat a marosvásárhelyi orvosi egyetemen
Fotó: Haáz Vince
Több szempontból is próbára tette a tavalyi év a Marosvásárhelyi George Emil Palade Orvosi, Gyógyszerészeti, Tudomány- és Technológiai Egyetemen tanulókat és tanítókat. A járványhelyzet nemcsak az átszervezés alatt álló oktatás menetét, de a hagyományos vizsgáztatási módszert is felülírta – számoltak be lapunknak a felsőoktatási intézmény oktatói és hallgatói.
2021. január 27., 08:042021. január 27., 08:04
2021. január 27., 08:212021. január 27., 08:21
Az elmúlt évben a Marosvásárhelyi George Emil Palade Orvosi, Gyógyszerészeti, Tudomány- és Technológiai Egyetemnek
A pandémia kitörését megelőzően ugyanis átszervezték a képzések szerkezeti felépítését: a két féléves struktúrát négy modulból álló rendszer váltotta fel – melyek külön-külön egy héthetes oktatási és egy kéthetes vizsgaidőszakot ölelnek fel. Ebbe az épphogy elindult, új rendszerbe „köszöntött be” márciusban a koronavírus, felforgatva a tanterv addigi menetét.
Dr. Ábrám Zoltán dékánhelyettes, egyetemi oktató a Krónikának elmondta, hogy mind az oktatás, mind pedig a vizsgáztatás sajátos megpróbáltatásokkal járt. Ami az előadásokat illeti, csak annyi változás történt, hogy nem élőben zajlottak: az előadók továbbra is PowerPoint-bemutatókkal és szemléltető videókkal segítették a tananyag átadását,
„A tanár leleményességére, helyzetére, idejére és hozzáértésére volt bízva, hogyan tud megfelelni az online lehetőségeknek” – vázolta Dr. Ábrám Zoltán.
Dr. Baróti Beáta radiológus főorvos, az egyetem adjunktusa megkeresésünkre elmondta, a váratlan helyzet mind a tanárokkal, mind pedig a diákokkal szemben addig ismeretlen elvárásokat támasztott. A számítógépes felület használatának megtanulásán túl, egy újfajta oktatási stílust is el kellett sajátítaniuk a tanároknak. „Természetesen nehéz időszak volt, hiszen egy teljesen új kommunikációs környezet és stílus bevezetését jelentette” – idézte fel az egyetem tanára.
A tananyag számonkérését illetően a vezetőség a modulzáró „nagy vizsgáztatást” egy ún. összegző vizsga keretében oldotta meg, ahol a diákok egyszerre több tantárgyból is levizsgázhattak. A tavalyi tanévben ez személyes jelenléttel zajlott, idén azonban a vizsgáztatást is virtuális térben kénytelenek lebonyolítani. Online körülmények közt a vizsgázás menete értelemszerűen nehezebben ellenőrizhető, ezenfelül számolni kell a diákok részéről érkező technikai panaszokkal is, amelyeket a vezetőségnek nehéz megfelelő módon kiszűrni.
Pótolhatatlan. Jelentősen romlott a gyakorlati oktatás minősége
Fotó: Pixabay.com
Szalina Ákos harmadéves orvostanhallgató eleinte lelkesen fogadta az online oktatás gondolatát, örülve, hogy saját felelősségére oszthatja be az idejét. Elmondása szerint az első hónapokban bepótolhatott mindent, amire addig nem volt ideje és lehetősége. Hozzátette, hogy a jelenlegi körülmények között, otthoni környezetben a következetes tanulás rengeteg fegyelmet igényelt.
Harmadéven azonban a gyakorlat szempontjából kulcsfontosságú lett volna a személyes jelenlét, ugyanis rendszerint ekkor történik a páciensekkel való első kontaktus. A klinikai orvoslás alapját képező tünettan keretén belül a hallgatók ekkor tanulják meg, hogyan kell kitölteni a kórlapot, hogyan ismerjék fel a páciens tüneteit. Csak a betegekkel történő beszélgetésből tanulhatja meg a diák, hogyan tegye fel a helyes kérdéseket – ami az idei harmadévnek elmaradt. A gyakorlati szemponton túl Szalina Ákos a személyes vonatkozásról is említést tett.
– nehezményezte a hallgató.
Otthoni környezetben a következetes tanulás rengeteg fegyelmet igényel
Fotó: Pixabay.com
Hasonló a helyzet a felsőbb évfolyamokon is, ahol a klinikai tantárgyak hagyományos módon kórházi gyakorlattal egészülnek ki. A negyed-, ötöd-, és hatodéves diákok heti öt napon át napi három órát töltenek a kórházban, ami alatt kikérdezik a betegeket, megvizsgálják őket, majd a kórtörténet alapján, a gyakorlatvezetővel értelmezik és összegzik a laborvizsgálatok eredményeit. Szőcs-Trinfa Klementina-Fruzsina ötödéves orvostanhallgató megkeresésünkre elmondta,
Mindazonáltal tanáraik próbálták kompenzálni a hiányt, és a tőlük telhető legtöbbet megtenni: képi illusztrációkkal és az éppen tanult kórokban szenvedő betegekről készült képekkel igyekeztek minél szemléletesebben átadni a szükséges információkat. A személyes jelenlétet ő is hiányolta, de kiemelte a virtuális platformon zajló oktatás előnyét is. „Az online oktatásban lehetőségünk volt arra, hogy ha valamit nem értettünk vagy nem tudtuk elképzelni, rögtön rá tudtunk keresni interneten az adott témára” – mondta el Szőcs-Trinfa Klementina-Fruzsina.
A döntéshez hozzájárul az is, hogy az egészségügyben dolgozókkal együtt az orvostanhallgatókat is előre vették az oltásban, így a hallgatók januártól már igényelhetik annak beadását. Az oktatók és a hallgatók egyöntetűen hangsúlyozták a védőoltás beadásának fontosságát, valamint a hiteles forrásból való informálódás szerepét. Kiemelték, hogy nemcsak egyetemi szinten, hanem szélesebb társadalmi vonatkozásban is sokat számít, hogy tudjunk összhangban, ésszerűen lépni, hiszen mindannyiunkon múlik, hogy apránként visszatérjünk egy élhetőbb mederbe.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Csütörtök-péntekig tovább melegszik az idő Románia legtöbb régiójában, ahol kánikulára és fokozott hőterhelésre kell számítani, utána azonban fokozatos lehűlés kezdődik, és nő a záporok, zivatarok valószínűsége.
Pásztor Sándor vízügyi igazgató szerint Bihar, Arad és Hunyad megyében több mint kéttucat településen már csak korlátozottan működik a vízszolgáltatás, és vannak olyan helységek, amelyekbe keddtől lajtos kocsival szállítják majd az ivóvizet.
Kedden 12 és 20 óra között korlátozzák a 7,5 tonnánál nagyobb össztömegű járművek közlekedését Szatmár, Bihar, Arad és Temes megyében az országutakon, a gyorsforgalmi utakon és az autópályákon.
Korlátozzák a közúti teherforgalmat a hatóságok a vörös hőségriasztás miatt három partiumi megyében.
Erdélyben évről évre bővül azoknak az intézményeknek a köre, amelyek a hagyományos állami oktatástól eltérő pedagógiai utat kínálnak: a Montessori- és Waldorf-osztályoktól kezdve a Step by Step programokon át a nemzetközi tantervű iskolákig.
Miközben Erdély történelmi kastélyairól gyakran esik szó, a hozzájuk tartozó parkok, kertek és arborétumok jóval kevesebb figyelmet kapnak.
Sokak számára természetes mozdulat, hogy időnként kirázzák a szőnyeget az erkélyről vagy az ablakból.
Pályaorientációs tanácsadással, készségfejlesztő képzésekkel segíti a 14–29 év közötti ifjúságot a Cselekvő Fiatalok program Szilágy megyében. Bogya Anna projektkoordinátor a fiataloknak nyújtott lehetőségekről beszélt a Krónikának.
Három évig tartó restaurálás után szombaton hivatalosan is megnyitotta kapuit a nagyközönség előtt az erdélyi Gernyeszegen található Teleki-kastély.
Kevés az esély az aradi víztorony újbóli megnyitására a nagyközönség előtt, az ipartörténeti műemlék tulajdonosai szerint csak az önkormányzat mentheti meg az építészeti és műszaki szempontból a maga korában ritkaságnak számító létesítményt.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!