2008. december 02., 18:372008. december 02., 18:37
– Tegnap az érvénytelennek nyilvánított, és a kitöltetlen szavazólapok újraellenőrzését kérte a megyei választási irodától, ám biztos, hogy nem sikerült újabb szenátori mandátumot szereznie. Mivel magyarázza a kudarcot?
– Többféle magyarázat is van, mint ahogy opció is több volt a választások előtt. De ha újra döntenem kéne arról, hogy hol induljak, ugyanígy döntenék. A 2-es, kolozsvári körzetben indultam, és 10 095 szavazatot összesítettem, harminccal kevesebbet, mint a Tordát és Bánffyhunyadot magába foglaló 4-es számú körzetben induló Szedilek Lenke szenátorjelöltünk. Ha azt kérdezné tőlem, hogy első látásra melyik körzetben könnyebb egy magyar jelöltnek szavazatokat gyűjteni, egyértelmű, hogy a 4-es körzetet mondanám, de nem ez a lényeg. Ráadásul azt is tudni kell, hogy az én körzetemben nyerő, PDL színekben induló Şerban Rădulescu meglepően jól teljesített. Egyébként badarság az, amit egyes lapok írogatnak, hogy Szedilek megverte Ecksteint. Szó sincs erről.
– László Attila, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke úgy nyilatkozott: Ön az új választási rendszer, a bonyolult visszaosztás miatt nem jutott mandátumhoz. Ezt hogyan látja?
– Ebbe most ne menjünk bele, de nyilván van benne igazság. A személyes kudarcomtól eltekintve úgy érzem, sikeresen szerepeltünk a választásokon, hiszen az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének meglehetősen nehéz helyzetben, és kedvezőtlen választási rendszerben sikerült megismételnie a négy évvel ezelőtti eredményeket. Nézzük a félig teli poharat, ne a félig üreset: sikerült megőrizni a két képviselői és az egy szenátori mandátumot – ez most a legfontosabb számunkra és az általunk képviselt közösség számára. Jó kis csapatmunka volt! (Beszélgetésünk idején még nem lehetett tudni, hogy Szedilek Lenke mégsem jut mandátumhoz – szerk. megj.)
– Amennyiben az RMDSZ kormányzati tényező lesz, és esetleg felkérést kap egy miniszteri vagy államtitkári tisztség betöltésére, vállalná a feladatot, vagy szakmájában, ügyvédként kívánja folytatni munkáját?
– Nézze, nem titkolom, hogy meglehetősen nehéz volt az elmúlt időszak, rengeteg munkával járt. És most sem könnyű, hiszen nagyon régen leszoktam a semmittevésről. Meglehetősen szokatlan helyzetbe kerültem. Az elkövetkező időszakban mindenképpen elgondolkodom azon, hogyan folytatom tovább. A kérdésére nem akarok igennel vagy nemmel válaszolni most, inkább azt mondom: megfertőzött már a politika és az ezzel kapcsolatos munka, és nem tudok már kivetkőzni a bőrömből.
Az aradi Szabadság-szobor egyik alakjának kezéből hiányzik a tőr pengéje. Megpróbáljuk beazonosítani a vandalizmus időpontját, választ keresünk arra, hogy mikor állítják helyre az alkotást, és számba vesszük, hány ízben volt támadás célpontja a szobor.
Restaurálták, felavatják a marosvásárhelyi Teleki Téka Freskós termét, amelynek lenyűgöző, pasztell színvilágú falfestményeit egy szebeni mester készítette Teleki Sámuel megrendelésére a 19. század elején.
Rostás Szabolcs, a Krónika főszerkesztője vehette át az idén harmadszor odaítélt Kosztolányi-díjat a IV. Kárpát-medencei Magyar Médiatalálkozón Balatonalmádiban.
Romániában csak egy hivatalos himnusz van – mondta szombaton Sorin Grindeanu, a Szociáldemokrata Párt (PSD) ügyvivő elnöke annak kapcsán, hogy pénteken kiment az RMDSZ kongresszusának otthont adó teremből, amikor felcsendült a székely himnusz.
Felerősödő szélre figyelmeztető sárga, vagyis elsőfokú riasztásokat adott ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) szombaton az ország 22 megyéjére.
Orbán Viktor miniszterelnök, aki pénteken részt vett az RMDSZ 17. kongresszusán a Kolozs megyei Zsukiménesen, útban hazafelé még megállt ebédelni. És ha már itt járt, egy Romániában hagyományos ételt választott, a miccset.
A pénteki RMDSZ-kongresszus nem csupán Orbán Viktor magyar és Ilie Bolojan román miniszterelnök jelenléte miatt keltette fel a román sajtó és politikum érdeklődését, hanem azért is, mert annak kezdetén a magyar és a román himnusz után a székely himnuszt is lejátszották.
Átfogó képet rajzol a romániai magyar oktatás helyzetéről az a friss kutatás, amelyet Kolozsváron mutattak be. A szociológusok által végzett országos vizsgálat feltárta az erdélyi magyar iskolák infrastruktúrájának, nyelvhasználatának főbb tendenciáit.
Kelemen Hunor szövetségi elnök az RMDSZ 17. kongresszusán elmondott politikai beszédében az elmúlt 35 évet „a közösségi reziliencia történetének” nevezte, és azt hangoztatta: az erdélyi magyarság nem csupán túlélő, hanem újjáépítő közösség.
„Az erdélyi magyarság az élő bizonyíték, hogy egy közösség addig él, amíg vannak, akik hisznek benne. És ha hiszünk benne, a győzelem sem marad el” – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök az RMDSZ kongresszusán pénteken a Kolozs megyei Zsukiménesben.