Névtelenségre ítélt települések

Káposztásszentmiklós a Székelyföld egyik legrégebbi településének számít. Dokumentumokban már 1332-ben megjelenik a falu neve mint Sancto Nicolao. Történészek szerint ezt a nevet a ma is álló, 13. századbeli templomának védőszentjéről kapta. A nyárádmenti települést 1968-ban a Ceauşescu-rendszer fosztotta meg nevétől, és faluból utcává degradálta. Pedig lakóinak félezret meghaladó száma ezt semmiképpen nem tette indokolttá. Így járt a másik két település, Csiba és Folyfalva is. Karácsonfalva sem úszta meg, a négy egymással összenőtt települést ’68-tól 2006-ig Nyárádkarácson gyűjtőnéven emlegették. Mára – a lakók büszkeségére – mindegyik visszakapta ősi nevét, csak éppen a hatóságok nem hajlandók ezt tudomásul venni. „Jómagam sem értem, miért nem kerültek ki a falunévtáblák. Magyar településekről van szó, amelyet magyar polgármester és magyarokból álló önkormányzat vezet. Utánanézek, mi történhetett, és ígérem, hogy a táblák hamarosan kikerülnek” – biztosított valamikor 2008 elején Soós Mihály helyi RMDSZ-tanácsos. Ígéretét nem teljesíthette: a fiatal képviselő még az év tavaszán hirtelen elhunyt. Ferenczi György jelenlegi polgármester ezelőtt négy évvel még boldogan nyugtázta a parlament döntését. Mint mondta, amint törvényerőre emelkedik az országgyűlés határozata, megrendeli a három régi-új település helységnévtábláját. Rá egy évre is ezt ígérte lapunknak. A Krónika 2007. szeptember 21-i számában Ferenczi azt nyilatkozta, hogy hamarosan átiratban kéri az útügyesektől, hogy intézkedjenek. Ha meg nem, tette hozzá, Folyfalva, Csiba és Káposztásszentmiklós megnevezéseit kihelyezi az önkormányzat. A három falu újjászületését szentesítő 362-es törvény a Hivatalos Közlöny 2006. szeptember 22-én megjelenő 799. számában látott napvilágot. Ennek ellenére az RMDSZ-es elöljáró azóta sem tartotta be a szavát. Erre viszont egy magyarázattal szolgált: „Mi kétszer is szóltunk az utászoknak. De nem is baj, hogy a táblák nem kerültek ki, mi nem is fogjuk kihelyezni addig, amíg választ nem kapunk az uniós pályázatainkra. Mert, ha kitudódik, hogy nem egy faluról van szó, hanem négyről, akkor újra kellene írnunk az egész pályázatot.”

Az illetékeseknek ez újdonság

Noha az Ákosfalvát Nyárádtővel összekötő DJ 151 D a megyei útügyi igazgatóság fennhatósága alatt áll, a Maros megyei önkormányzat illetékeseit meglepte lapunk felvetése, miszerint évek óta adósok néhány helységnévtáblával. Márton Katalin igazgató nem tudott a község polgármesterének kéréséről, de a három falu újjáalakulásáról sem. „A karácsonfalviak nem szóltak, nekünk pedig, őszintén szólva, nem jutott eszünkbe” – látta be a nemrég kinevezett igazgató. Márton Katalin lapunknak megígérte, hogy utánanéz az ügynek, azonban hozzátette: a nyárádkarácsoni polgármesteri hivatalnak lenne a kötelessége megmutatni, hova kell kihelyezni a táblákat. „Az összenőtt falvak esetében mi nem tudhatjuk, pontosan hol ér véget az egyik és hol kezdődik a másik” – magyarázkodott az igazgatónő.
A három régi-új falu névtelensége újdonságként hatott Bárczi Győző alprefektusra is. A kormányhivatal képviselője szerint Ferenczi polgármester kifogása semmiképp nem állja meg a helyét, ezért még a héten hivatalos átiratban szólítja a törvényesség betartására a nyárádkarácsoni elöljárót.

Egyeseknek ünnep, másoknak titok

Kerekes Károly RMDSZ-es képviselő, akinek a nevéhez fűződik a három alsó-nyárádmenti falu újjáalakulása, értetlenül áll a patthelyzet előtt. A politikus felelevenítette azokat a parázs parlamenti vitákat, amelyek során a román nacionalista honatyák mindent bevetettek annak érdekében, hogy az ország térképén ne jelenjenek meg újabb magyar települések. „Funarral az élen a román politikusok egy része vehemensen támadta a kezdeményezést, ami első nekifutásra nem is kapta meg a szavazatok többségét” – emlékeztetett Kerekes, aki korábban is elmondta, hogy aki nem volt ott a parlamentben, nem is gondolhatja, mennyi akadályt kellett legyőznünk ahhoz, hogy magyar falvaink visszakaphassák ősi nevüket. Egyébként az RMDSZ képviselőjének köszönhetően csupán Maros megyében öt „utca” kapta vissza a falu státust. Kitartó munkájáért a vámosgálfalvi önkormányzat – Szőkefalva „életre keltéséért” – díszpolgári címet adományozott Kerekesnek. A Dicsőszentmárton melletti falu népe ugyanakkor ünnepélyes táblaavatót szervezett. Hálával gondolnak a szövetség politikusára a nyárádszentlászlóiak is, akik 1990 után országos elsők voltak az önállóság visszaszerzésében. „Ezek után tényleg nem értem, hogy az RMDSZ polgármestere miért akadályozza a három falu viszszakeresztelését. Annál is inkább, hogy a Hivatalos Közlönyben megjelent törvény kötelezi erre” – tette hozzá Kerekes. Szerinte az uniós pályázat esetleges elveszítése semmiképpen nem számíthat nyomós érvnek. A képviselő leszögezte: a helyi önkormányzat a pályázatot nem a falu, hanem a község nevében nyújtotta be.