Rendszerszintű probléma. Sokszor azon is múlik a szívroham túlélése, hogy van-e elegendő mentő
Fotó: Bálint Eszter
Rendkívül összetett oka van annak, hogy Romániában kétszer többen halnak meg szívrohamban, mint Európában. Az utak állapota, az egészségügyi ellátás minősége, az egészségügyi nevelés, tájékoztatás, az életszínvonal, az ebből fakadó életminőség nagymértékben javítják a mutatókat, növelik a túlélés esélyét egy infarktus esetén – szögezte le a Krónikának Demjén Zoltán kardiológus, amikor egy friss kutatás drámai eredményei kapcsán faggattuk.
2022. szeptember 27., 07:392022. szeptember 27., 07:39
Kétszer annyian halnak meg szívrohamban Romániában, mint Európában – irányította rá a figyelmet nemrég Andrei Baciu egészségügyi államtitkár egy, a szív- és érrendszeri betegségekről, valamint a 2-es típusú cukorbetegségről tartott kerekasztal-beszélgetés keretében.
Mint részletezte, minden harmadik romániai lakos halálát valamely szív- és érrendszeri betegség okozza; a szívroham következtében életüket vesztett emberek aránya Romániában kétszer akkora, mint Európában. Az államtitkár szerint helyes tájékoztatással és megfelelő neveléssel lehet fordítani az elkeserítő mutatókon.
Ezek szerint az egészségügyi szűrés keretében megvizsgált román állampolgárok több mint 70 százaléka elhízott vagy túlsúlyos volt, 77 százalékuknak pedig magas volt a koleszterinszintje – ezek pedig a szív- és érrendszeri betegségek fő kockázati tényezői.
A szövetség az Egészség hozzád jön elnevezésű kampánya során a szív- és érrendszeri, illetve a cukorbetegségekre összpontosított. A projekt során idén május és július között 1229 vidéken élő embert vizsgáltak meg Krassó-Szörény, Maros, Iaşi, Dolj, Ialomiţa, Călăraşi és Dâmboviţa megyében, a szűrésre jelentkezők 75 százaléka 50 éven felüli volt.
Az EKG-vizsgálat 113 embernél mutatott ki szívritmuszavart, 95-nél iszkémiás állapotot, 9-nél pedig a szívkamrák méretének változását. A megvizsgált személyek több mint felénél mutattak ki megnövekedett koleszterin- és trigliceridszintet, negyedüknél pedig vashiányt.
Fotó: Marosvásárhelyi Megyei Sürgősségi Kórház
„Románia az uniós átlag felét fordítja abszolút értékben a kórházakra, egyötödét járóbeteg szakrendelésre és szintén egyötödét a prevencióra” – jelentette ki András-Nagy Róbert, a sepsiszentgyörgyi kórház igazgatója, amikor az aggasztó kutatási eredmények kapcsán faggattuk.
Az Egészségügyi Rendszerek és Politikák Európai Megfigyelőközpontjának State of Health in the EU (Egészségügyi helyzet az Európai Unióban) elnevezésű kezdeményezésének egyik jelentésére hivatkozva ismertette, hogy abszolút értékben az egy főre eső kórházakra fordított finanszírozás az Unióban 1010 euró, míg Romániában ennek a fele.
Ez sok mindent meghatároz a menedzser szerint. András-Nagy Róbert rámutatott: például a stroke, az agyi katasztrófa ellátásában a sepsiszentgyörgyi kórház országos szinten élen jár, de az is döntő szempont az életmentésben, hogy a beteg mennyi idő alatt ér be a kórházba, és részesül az elengedhetetlen ellátásban.
Erre a kórház kampányokat indít, ám az igazgató szerint az egészségügyi nevelést már az iskolában meg kellene kezdeni, az egészségügyi tárcának hosszú távú stratégiája kellene hogy legyen az egészséges életmód népszerűsítésére, a szűrőprogramokra, a megelőzésre.
„Ha a mostani fiatalok megtanulják, megszokják az egészséges életmódot, amikor idősebbek lesznek nem három-négy, hanem csak egy-két betegséggel kell megküzdeniük, ami csökkenti az egészségügyi ellátórendszerre nehezedő nyomást” – húzta alá az egészségügyi szakember.
Annak ellenére, hogy a betegségek megelőzésével jelentős mértékben javulna a lakosság egészségi állapota, Romániában egyelőre nem létezik a prevenció kultúrája: nincs rá anyagi fedezet, nincsen elég orvos, ráadásul nagy a bürokrácia is.
András-Nagy Róbert ugyanakkor arra is ráirányította a figyelmet, hogy a betegek rendszerint túl későn fordulnak orvoshoz, és akkor azonnali ellátást akarnak. Tapasztalatai szerint gyakran előfordul: a páciensek addig halogatják a segítségkérést, hogy csak akkor kerülnek be a kórházba, amikor nehezen elviselhető fájdalmaik, tüneteik vannak.
Az igazgató párhuzamot vonva a gépkocsival, rámutatott, ha azonnal elvisszük a szerelőhöz, amikor meghalljuk, hogy valami nincs rendben, kevesebb alkatrészt kell kicserélni, és kevesebb pénzbe kerül, mintha megvárjuk, hogy kiforduljon a kereke.
Tovább súlyosbítja a helyzetet, hogy több hónapos várólisták vannak az ingyenes kivizsgálásokra. Németországban is hat hónapos a határidő arra, hogy szakorvosi javallatra elkészítsenek egy CT-t, de indokolt esetben sokkal rövidebb idő alatt is elvégzik.
A gondatlanság, esetenként a szakember hiánya vagy a kórháztól való akár száz kilométerekben mérhető távolság, illetve az elmúlt két évben a világjárvány okozta korlátozások számos beteget otthon tartottak, miközben állapotuk látványosan romlott.
„Összetett kérdés, hogy miért rosszabb a romániai helyzet az uniós átlagnál a szívrohamban elhunytak arányát, illetve a szív- és érrendszeri megbetegedések számát tekintve” – fogalmazott eközben kérdésünkre Demjén Zoltán kardiológus. Kifejtette: még az utak minősége is számít, amikor szívroham esetén életmentő beavatkozásra van szüksége a betegnek.
„Az idő szívizom. Nem mindegy, hogy szívroham esetén a beteg félóra vagy három óra után kap szakszerű ellátást. Az elhalt szívizomsejtet már nem lehet megmenteni” – emelte ki a szakorvos. Rámutatott: már abban a pillanatban lehet időt nyerni vagy veszíteni, hogy a beteg időben kér-e segítséget, tárcsázza-e a 112-es sürgősségi hívószámot.
Ha pedig akkor éppen nincs bent mentőautó vagy mentőorvos, újra értékes perceket veszítenek, és amennyiben tovább kell küldeni szívkatéterezésre, további időre van szükség.
Fotó: Pinti Attila
„Ha a betegek azonnal felismernék a szívroham tüneteit, ha azonnal hívnák a mentőt, ha több mentőautó, több orvos lenne, ha autópályán percek alatt szállítható lenne a beteg, sokkal több életet lehetne megmenteni, és jobbak lennének az ország mutatói e tekintetben” – foglalta össze a szomorú valóságot a kardiológus. Kiemelte egyúttal: sok múlik a prevención is, hiszen az a legjobb megoldás, ha minél többen megelőznék az infarktus kialakulását.
„Túl keveset tudnak az emberek arról, hogy miként előzhetik meg a szívrohamot, és ha tudják sem mindig tartják be az óvintézkedéseket” – mondta Demjén Zoltán, aki azt tapasztalta, hogy száz betegből egy-kettő szokik le a cigarettáról orvosi javallatra. Az egészséges táplálkozásról sok szó esik, nemcsak az étel mennyisége, hanem a minősége is meghatározó, ám ez gyakran a magasabb életszínvonal velejárója – fejtette ki Demjén Zoltán, aki szerint
Ehhez azonban szükség lenne arra, hogy ne az ár alapján döntsünk, hanem a minőséget részesítsük előnybe, ne vásároljunk félkész ételeket, vagy ami sok adalékanyagot tartalmaz – jegyezte meg az egészségügyi szakember.
Romániában kétszer annyian halnak meg szívroham következtében, és háromszor több a szív- és érrendszeri megbetegedés, mint Európában – tájékoztatott kedden Andrei Baciu egészségügyi államtitkár.
– osztotta meg ugyanakkor további szomorú tapasztalatait Demjén Zoltán. Jó hír ugyanakkor, hogy a szakorvos úgy látja, az utóbbi időben e téren voltak előrelépések, például aki szívinfarktus után sztentet kap, egy évig százszázalékosan kompenzálva kapja az egyik fontos gyógyszert, amit korábban 400 lejért kellett megvásárolni. Ám még ilyen körülmények között is, hogy az irányelvek szerint megkapja valaki az infarktus utáni kezelést, az több száz lejbe kerül kompenzálással együtt.
„Nyugat-Európában felírják a legjobb gyógyszert, fel sem merül, hogy a beteg megengedheti-e magának, míg nálunk az orvos arról egyeztet a páciensével, hogy az eredeti vagy az utángyártott gyógyszert írja fel, hogy biztosan kiváltsák” – mondta Demjén Zoltán.
Átlagban 76,05 év a várható élettartam Romániában, ám a megyék között jelentős különbségek mutatkoznak az Országos Statisztikai Intézet nemrég közzétett adatai alapján.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Hároméves restaurálás után ismét teljes pompájában várja a látogatókat a gernyeszegi Teleki-kastély. A Maros megyei barokk műemlék uniós támogatással újult meg: helyreállították történelmi értékeit, és korszerű infrastruktúrával is gazdagodott.
Nyomozás indult Kolozsváron, miután egy törökországi fogászati klinika egy szállodában akart fogászati tevékenységet végezni.
Alin Tişe, a Kolozs Megyei Tanács nemzeti liberális párti (PNL) politikusként megválasztott elnöke csütörtökön kijelentette, hogy nem érzi magát képviselve a pártja „nehézsúlyú” vezetői által.
Alapjaiban megrázta a romániai szociális ellátórendszert a Bihar megyében engedélyek nélkül működtetett menhelyek körüli, a szervezett bűnözés elleni ügyészség eljárása nyomán kirobbant botrány. A Krónika helyszíni riportja.
Paradox helyzet alakult ki a Szeben megyei Muzsnán: bár június közepén leomlott az erődtemplomot övező középkori várfal egy szakasza, azóta nem csökkent, hanem éppen nőtt a látogatók száma.
Nem rendezik meg idén a Közösségi Párbeszéd Tábort, amelyet a tavalyi induláskor a szervezők a Tusványos egyfajta alternatívájaként, ugyanakkor nem ellenrendezvényként hirdettek meg.
Egyre több nem uniós állampolgár érkezik jön az országba, és ez alól Erdély, a székelyföldi megyék sem képeznek kivételt.
Sem a parajdi önkormányzat, sem a prefektúra nem kapott értesítést arról, hogy az EU szolidaritási alapjából Romániának árvízvédelmi célokra megítélt 14,3 millió euróból mennyi pénz jut a bányakatasztrófa nyomán kritikus helyzetbe került Parajd számára.
Újabb különleges épülettel gazdagodik a kolozsvári Romulus Vuia Néprajzi Park: megkezdődött az első zsidó lakóház újjáépítése, amely a jövőben a szabadtéri múzeum állandó kiállításának részeként mutatja be az erdélyi zsidó közösségek épített örökségét.
Két, egy 1940-ben és egy 1941-ben elhelyezett időkapszula került elő a csíksomlyói kegytemplom jobb oldali tornyának gömbjéből.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!