Az önkormányzatoknak év végéig leltározniuk kellett azokat a tömbházakat, amelyeknek lakói igényelték a hőszigetelést, ugyanakkor a felújítást igénylő magánházakról is hasonló lajstromot kell készíteni. Az új rendelet arra is lehetőséget biztosít, hogy a polgármesteri hivatalok ideiglenesen átvállalják a lakók önrészét, akiknek tízéves futamidő alatt kell részletekben törleszteniük az összeget.
Nagy az érdeklődés a szatmárnémetiek körében az EU-s finanszírozású, lakás-hőszigetelést támogató program iránt. Amint az önkormányzat közönségkapcsolati irodájának vezetőjétől, Radu Andercótól megtudtuk, az alacsony jövedelműek számára különösen előnyös feltételeket kínál az új pályázati kiírás, továbbá itt még nincs várólista, így valószínű, hogy hamarabb kézhez kapják a pénzt a pályázó lakótársulások, mint a korábbi, a román állam és a helyi polgármesteri hivatalok által finanszírozott program esetén.
Amint arról beszámoltunk, a régebbi támogatási program keretében – mely ezentúl is elérhető lesz majd – a hőszigetelési munkálatok értékének 50 százalékát állta a kormány, 30-at a helyi önkormányzat, 20-at pedig a kedvezményezett lakótársulás. A kereslet azonban jóval meghaladta a kínálatot, ezért például Szatmárnémetiben a 2012-es évben már egyetlen pályázat sem nyert támogatást. Radu Anderco szerint máris nagyon sokan érdeklődnek a november 15-étől elérhetővé vált, európai uniós finanszírozású program iránt, melyre az igényléseket – a másikhoz hasonlóan – szintén a polgármesteri hivatal energetikai osztályán kell benyújtani.
„Különösen előnyös ez a kispénzűek számára, mivel azon tömbházakban, ahol a családok több mint felének kisebb az egy főre eső havi jövedelme, mint 150 euró, az önrész mindössze 10 százalék, tehát a fele annak, mint amennyit a régebbi program keretében kellene kifizetniük” – magyarázta Anderco, aki szerint az új pályázatban résztvevőknek kevesebbet kell majd várniuk a döntésre, hiszen itt még nincs várólista.
Azon tömbházakban, ahol a családok több mint felének az egy főre eső havi jövedelme 150 és 350 euró között van, az önrész 20 százalék, míg a pénzesebbeknek – 350 eurós egy főre eső havi jövedelem fölött – a szigetelés értékének 30 százalékát kell saját zsebből téríteniük. Hozzátette: a korábbi programmal ellentétben, ahol a családok felének, illetve fele plusz egynek a beleegyezése kellett ahhoz, hogy a lakótársulás pályázhasson, az új programhoz a kétharmad jóváhagyása szükséges.
Sepsiszentgyörgyön azonban szigorúbb feltételeket szabott meg az önkormányzat: csak abban az esetben pályáznak a hőszigetelésre, ha a részt vevő lakótársulások bizonyítják, hogy a szükséges önrész nagy részével már rendelkeznek, szögezte le a Krónika megkeresésére Sztakics Éva. Sepsiszentgyörgy alpolgármestere elmondta, a lakók egy közös számlára kell hogy befizessék előre az önrész egy részét, és csak ebben az esetben pályázzák meg az európai uniós támogatást.
„Nagyon kellemetlen tapasztalataink vannak, az évekkel korábban elvégzett hőszigetelési munkálatokat sem fizették ki a lakók. A szerződő önkormányzat pontosan törlesztett, az állam nagy késéssel, és a lakók egy része egyáltalán nem fizetett” – magyarázta az elöljáró. Sztakics Éva hangsúlyozta, Sepsiszentgyörgyön inkább azt támogatják, hogy a lakók hőszigeteljék önerőből a tömbházakat, és ez esetben kétéves adókedvezményben részesülnek.
Simion Creţu, a Központi Regionális Fejlesztési Ügynökség igazgatója Sepsiszentgyörgyön korábban elmondta, az 1950 és 1990 között épült tömbházak hőszigetelésére egyelőre csak a megyeszékhelyek pályázhatnak. A központi régióban a hat megyeszékhely összesen 22,8 millió euró európai uniós támogatást hívhat le erre a célra, egy város a teljes összeg legtöbb 35 százalékát pályázhatja meg, tehát legalább három nyertes projekt lesz.
Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere is azt hangsúlyozta, bár a városban sikertörténet volt a hőszigetelés, keserű tapasztalataik vannak a tulajdonosi társulásokkal. „Az önkormányzat kutyaszorítóba került, az építőcégek rajtunk követelték az elmaradt pénzeket, holott egyedül a város fizette ki időben a részét, a fejlesztési minisztérium és a lakók is késtek. Pályázunk a hőszigetelésre, de a tulajdonosi társulások számára szigorítjuk a játékszabályokat” – szögezte le a polgármester.
Amint arról beszámoltunk, a Ponta-kormány kétmillió lejt vont vissza Sepsiszentgyörgytől, a visszavont kormánypénz legnagyobb része, összesen 1,3 millió lej a tömbházak hőszigetelésére kiutalt támogatás volt. A már elvégzett munkálatokért a leszámlázott összegeket nem akarja kifizetni a fejlesztési minisztérium. Antal Árpád elmondta, perelni fognak a kiutalt, majd visszavont pénzekért.
A nagyváradi önkormányzat a kormányprogram elindulása óta 32 tömbház hőszigetelését fejezte be, az idei évben pedig nyolc újabbat kezdenek majd el – tájékoztatta lapunkat Petri Csilla sajtószóvivő. Mint elmondta, az említett nyolc tömbházra vonatkozóan már az óév végén befejeződött a kivitelezésről szóló közbeszerzési eljárás, jelenleg az óvásokat várják. Ha minden rendben halad, tavasszal el is kezdődhetnek a munkálatok, és 2013 végéig ez a nyolc tömbház is hőszigetelést kaphat.
A váradi városvezetőség ugyanakkor azt is szeretné elérni, hogy a Regionális Operatív Program révén az Európai Unió teljes egészében állja egyes váradi tömbházak hőszigetelését. Mint megtudtuk, jelenleg 46 ilyen projekten dolgoznak, és ha sikerül minden pályázatot megnyerni, ennek a 46 tömbháznak a lakói 100 százalékos támogatást kaphatnak a hőszigetelésre. Az idénre betervezett tömbházak egyelőre biztosan a „régi” rendszer szerint kaphatnak finanszírozást.
Amint arról a Krónika többször beszámolt, országszerte gondot okozott, hogy a kormány nem utalta még ki a tömbházak hőszigetelésére szánt pénzösszegeket a helyi önkormányzatoknak. A legtöbb helyen a lakosok hiába tudták állni a maguk 20 százalékos részét – amihez az önkormányzatnak is megvolt a rá eső 30 százaléka –, ám amíg késik a kormány 50 százalékos finanszírozása, a települések számottevő többségében nem tudtak haladni a munkálatokkal.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Megkezdődött a feketetói őszi vásár: október 8. és 11. között ismét emberek tízezrei lepik el a Sebes-Körös partját, hogy Erdély egyik legrégebbi és legnagyobb régiségvásárán keressenek kincset a kacatok között.
Két tinédzser életét vesztette csütörtök este, miután motorkerékpárjukat elsodorta a vonat Csíkverebesen – közölte a Hargita megyei katasztrófavédelmi felügyelőség.
Megdöbbentő kijelentéseket tettek Brassó megyei polgármesterek a múlt hétvégi halálos medvetámadás után: többségük a civil szervezetektől való félelmében nem akarja elrendelni a medvék kilövését.
Mintegy 21 ezer külföldi állampolgár él Kolozs megyében, közülük több mint 14 ezren az Európai Unión kívüli országokból érkeztek. A vendégmunkások egy része már a családját is Romániába hozná, és hosszú távon itt képzeli el a jövőjét.
Közös nyilatkozatban erősítették meg a kolozsvári központú Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) és a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) melletti elköteleződésüket az erdélyi magyar történelmi egyházak püspökei.
Csütörtökön megnyitották a forgalom előtt a Romániát és Ukrajnát összekötő új Tisza-hidat, mely Máramarossziget és az ukrajnai Tiszafejéregyháza (Bila Cerkva) között teremt új közúti határátlépési lehetőséget.
Az elmúlt napokban egy emberként mozdult meg a kalotaszegi közösség, hogy segítsen egy közel kétéves, daganatos betegséggel küzdő körösfői kisfiúnak, akinek egy barcelonai kórházban most esélye lehet a gyógyulásra.
A következő három évre ökoturisztikai desztináció státuszt kapott Bihar megyében található Király-erdő-hegység, és így csatlakozik Románia többi elismert ökoturisztikai desztinációjához.
Soós Sándorral, a „Györgyfalva-modell” ötletgazdájával és fő „kivitelezőjével” beszélgettünk a magyar utcanevekről, a közigazgatási bravúrról, a román–magyar együttélés működőképes receptjéről.
Három medve támadt rá egy férfire kedden a Hunyad megyei Puj községhez tartozó Fégyéren, amikor megpróbálta megmenteni a vadállatok által megtámadott tehenét.
Látogatottsági adatok