Népbetegséggé vált a diabétesz

A lakosság egészségét felmérő programban eddig résztvevő háromszékiek több mint fele cukorbetegségre hajlamos – derül ki a Kovászna Megyei Közegészségügyi Igazgatóság összesítéséből. Deme Judit intézményvezető a Krónika érdeklődésére elmondta: a december elejéig 153 736 személy jelentkezett vizsgálatra. „Az országos adatokhoz viszonyítva a részvételi arány jónak mondható Kovászna megyében, úgy tűnik, a háromszékiek komolyan vették a vizsgálatokat” – mondta a közegészségügyi igazgatóság vezetője. Mint mondta, az eljárás során a családorvos kikérdezett minden jelentkezőt a családjában előforduló betegségekről, élet- és munkakörülményeiről, majd laboratóriumi vizsgálatra küldte őket. Az adatok alapján a különböző betegségekre való hajlamot valószínűségszámítási képlettel hozza ki a számítógép.

Deme Judittól megtudtuk: a jelentkezők 14 százalékánál szívérrendszeri elégtelenséget állapítottak meg. „A felmérésben részt vevő háromszékiek körében gyakori még a csontritkulás, a vesebetegségek és a rákos megbetegedések, a méhnyak-, a mell- és a méhkarcinóma is – részletezte. – Legtöbbször az ülő életmód, a túlsúly, a stressz és az egészségtelen táplálkozási szokások okozzák a betegségeket, és növelik a megbetegedések kockázatát.”

Az elmúlt másfél évben az egészségfelmérő program során Kovászna megyében 1200 új beteg került nyilvántartásba. Mint kiderült, a megvizsgáltak közül mintegy 12 ezer személynek nincs betegbiztosítása. A másfél év alatt elvégzett ingyenes laboratóriumi vizsgálatok összköltsége 2,4 millió lejre rúg.

Változtatni kell az étrenden?

A november végén összesített adatok szerint a Hargita megyeiek alig több mint 60 százaléka, 222 385 személy vett részt eddig az ingyenes egészségügyi vizsgálaton.

„Tapasztalatunk szerint a falusi környezetben élők közül többen éltek az ingyenes vizsgálati lehetőséggel, illetve a nők részvételi aránya mintegy hat százalékkal magasabb, mint a férfiaké” – magyarázta a Krónika kérdésére dr. Vargyas Lehel, a Hargita Megyei Egészségügyi Pénztár szerződésekért felelős igazgatója. Az orvos arra is kitért, hogy a falusiak részvételi aránya eddig meghaladta a 63 százalékot, míg a városiak alig 58 százaléka vett részt a programban.

A felmérésre jelentkezők között rendkívül magas a cukorbetegségre hajlamos páciensek száma – dr. Vargyas Lehel szerint a megvizsgáltak 30 százalékánál azonosítottak olyan életviteli tényezőket, amelyek növelik az illető esélyeit a cukorbetegség kialakulására. Mint mondta, Hargita megye lakosságának 2,5 százaléka már nyilvántartott cukorbeteg, illetve olyan személy, aki hajlamos erre a kórra. Ehhez mérten a cukorbetegség kialakulására utaló 30 százalékos életviteli tényező magasnak számít. Az összesítésből az is kiderül, hogy a felmérésen részt vett személyek 8,23 százalékánál szív- és érrendszeri betegségre hajlamosító tényezőket azonosítottak, 3414 személy pedig a vizsgálat során tudta meg, hogy valamilyen betegségben szenved.

Több jelentkezőre számítottak

Bihar megye lakosságának több mint 62 százalékát, azaz közel 372 ezer személyt vizsgáltak meg 2007 júliusa és 2008 novembere között az országos egészségfelmérő program keretében – tájékoztatta a Krónikát Dorel Ţîrţ, a Bihar Megyei Közegészségügyi Hatóság sajtóreferense. Ţîrţ elmondta: jóval nagyobb részvételre számítottak, becslésük szerint még közel 150 ezren kapták meg a minisztériumi értesítőszelvényeket, de nem jelentek meg a háziorvosuknál.

Mivel az adatokat az egészségügyi minisztériumban dolgozzák fel, egyelőre nem tudni, hogy az országos átlaghoz képest jónak vagy rossznak nevezhetők a Bihar megyei eredmények. Az általános tendenciáknak megfelelően Biharban is a cukorbetegség fordult elő a leggyakrabban a megvizsgált személyeknél. Magas volt a felnőtt- vagy időskorban kialakuló cukorbetegségben szenvedők aránya: a felmérésben résztvevők 31 százalékánál állapítottak meg diabéteszt. Ezzel szemben viszonylag alacsony, hatszázalékos volt a szív- és érrendszeri betegségekben szenvedők aránya, és a páciensek négy százalékánál méh-, mell- vagy vastagbélrákot állapítottak meg – derült ki a rendelkezésre álló adatokból.

Büszkék az egészségügyi nevelésre

Maros megye a maga több mint hetvenszázalékos részvételi arányával az élen járók közé sorolható, ami a hatóságok szerint nagyrészt a lakosság hozzáállását, illetve a háziorvosok jó munkáját dicséri. „Ebben a térségben az emberek mindig is igényesebbek és tájékozottabbak voltak, ráadásul a Maros megyeiek egészségügyi nevelése nem a tavaly és nem ezzel a programmal kezdődött el” – vélekedett dr. Konrád Judit, a Közegészségügyi Hatóság (ASP) helyettes igazgatója. Szerinte a háziorvosok is felelősségteljes hozzáállást tanúsítottak. Mint mondta, a felmérés pozitívumai közé tartozik az is, hogy rengeteg olyan személyt sikerült megvizsgálni az elmúlt hónapokban, akinek esze ágában sem lett volna orvoshoz fordulni. Konrád doktornő szerint még mindig sokan vannak, akik inkább eltűrik a fájdalmat, de nem vizsgáltatják ki magukat. „Nem mindegy, hogy egy betegséget milyen stádiumban fedezünk fel. El lehet élni vele még tíz évet is, de lehet, hogy akkor már késő lesz egy kezelést elkezdeni” – fejtette ki az igazgatónő. Az elmúlt év során a pácienseknél felfedezett betegségek közül Maros megyében is messzemenően a cukorbetegség vezet. A második helyet a tüdőrendszeri betegségek foglalják el. A rangsor „dobogóját” a rákos megbetegedésekre utaló tünetek zárják. Ennek tudatában a Maros megyei hatóságok – az országos intézkedésektől függetlenül – újabb szűrővizsgálati programokat készülnek beindítani. Az öszszesített eredmények nem érték váratlanul a közegészségügyi hatóság illetékeseit és a megyében dolgozó orvosokat. Konrád Judit szerint egyfelől lehangoló, hogy hirtelen annyi emberről kiderül, hogy valamilyen betegségben szenved, másfelől viszont jó, hogy idejében elkezdhetik kezelni, esetleg teljesen kigyógyítani őket.

Szilágy megye: feledékeny önkormányzat

Egyelőre nem jelentkezhetnek az alapvető orvosi vizsgálatok elvégzésére a Szilágy megyei Almásbalázsháza község lakói, mivel a helyi önkormányzat alkalmazottai mindeddig nem vették át a megyei közegészségügyi hatóságtól a szétküldendő értesítőszelvényeket. A téma kapcsán Iosif Maghiar polgármester úgy nyilatkozott, az elmúlt hónapokban nem volt ideje foglalkozni a programmal, de úgy tudta, az önkormányzati alkalmazottak közül valaki már elhozta a szelvényeket Zilahról. Marius Tăutu, a közegészségügyi hatóság aligazgatója szerint sajnálatos, hogy az almásbalázsházi önkormányzat mulasztása miatt több mint négyezer községlakó esik el az ingyenes orvosi vizsgálattól.