Nemzetpolitikai kérdésekről beszélt Kelemen Hunor és Takács Csaba Kolozsváron

A kolozsvári evangélikus-lutheránus püspökségen kedden este tartott beszélgetés meghívottja Takács Csaba, az RMDSZ megbízott ügyvezető elnöke és Kelemen Hunor művelődési miniszter volt.
A román pártok kisebbségi kérdésekhez való hozzáállása aszerint változik, hogy éppen az RMDSZ-szel közösen kormányoznak-e vagy ellenzékben vannak – számolt be a szövetség két politikusa eddigi tapasztalataikról.

„Egy román párt addig partner, ameddig kormányon vagyunk vele, ezt a liberálisok és a szociáldemokraták egyaránt bebizonyították” – jelentette ki Kelemen Hunor. A tárcavezető azt a kérdést tette föl, hogyan lehet a román pártokat meggyőzni, majd saját kérdésére azt a választ adta, hogy csak a közpolitikák, a közjó felől megközelítve lehet eredményesen érvelni az úgynevezett etnicista megközelítés helyett. „Az az érvelés, hogy adófizetők vagyunk, és ezért nekünk járnak a nemzeti kisebbségeknek járó jogok, ma már kevés” – mondta a politikus.

Kelemen Hunor a területi autonómia, illetve az önálló magyar állami egyetem kapcsán kifejtette: ezek önmagukban nem nemzetpolitikai célok, hanem eszközök. Takács Csaba ugyanebben a témakörben kijelentette: nemzetpolitika mindaz, amit az RMDSZ programjában leírt és tett. „Az intézmények a megmaradás eszközei a homogenizáló nemzetállami törekvésekkel szemben” – mondta a szövetség megbízott ügyvezető elnöke. Úgy vélte, az RMDSZ politikai művészete, hogy olyan viszonyt alakított ki valamennyi román parlamenti párttal, amelynek köszönhetően eredményeket ért el. „A jogi alkalmazással van probléma, minőségi váltás akkor lesz, amikor annak a színvonala is jelentősen javul. Kérdés, hogy tudunk-e élni a jogainkkal” – mutatott rá a törvények megléte s azok gyakorlatba ültetése közötti különbségekre Takács.

A beszélgetés moderátorának – Tibori Szabó Zoltán újságírónak – az aggasztó demográfiai előrejelzéseket firtató kérdésére Kelemen Hunor kifejtette, abban bízik, hogy a szociológusok számításai nem igazak. „2070-re fehér ember is csak mutatóban lesz Európában” – szemléltette a legborúlátóbb jóslatok súlyosságát a miniszter. Példaként említette, hogy a két világháború közötti időszakban is az erdélyi magyarság gyors beolvadását jósolták a szociológusok. Ugyanakkor sem Kelemen, sem Takács nem tart attól, hogy tömegesen vándorolnak majd ki Magyarországra az erdélyi magyarok, amint lehetőségük nyílik a magyar állampolgárság megszerzésére. „A magyar gazdaságnak már nincs meg az az elszívó ereje, mint korábban” – vélte Kelemen Hunor. Takács Csaba szerint a kettős állampolgárság törvénye nemzeti rehabilitációs gesztus. Kelemen szerint is szimbolikus jelentősége óriási, de mint mondta, arra azért kíváncsi, hányan fogják igényelni a magyar állampolgárságot.