Németh Zsolt Sepsiszentgyörgyön: „Románia dönthet, melyik ligában játszik”

Rámutatott, jövő tavasszal Magyarországon nem pusztán országgyűlési, hanem „nemzetgyűlési választások” lesznek, a magyar nemzetpolitika jövője szempontjából jelentősége vannak annak, hogy a külhoni magyarok beleszólhatnak. Ennek feltétele a magyar állampolgárság megszerzése, még nem késő elindítani a folyamatot, hogy jövő tavasszal élni tudjanak a választás lehetőségével.

Meghaladta az egymilliót a külhoni magyar állampolgárok száma; Szlovákiában nem lehet felvenni az állampolgárságot, ebben a folyamatban Erdélyben vannak tartalékok – mondta Németh Zsolt, aki szoros választásra számít, amelyben néhány mandátum is meghatározó lehet.

Fontos döntés előtt a román külpolitika

Kelet-Közép Európában egységes gazdasági tér létrehozásán dolgoznak, ennek a zászlóshajója a Három Tenger Kezdeményezés, amelynek jelenleg Románia formálisan a tagja – fejtette ki a térség jövőjére vonatkozó kérdésünkre válaszolva Németh Zsolt. Hozzátette,

„Ez a román külpolitika fontos döntése” – szögezte le a külügyi bizottság elnöke. A Három Tenger Együttműködés pragmatikus hasznáról szólva Németh Zsolt elmondta, a visegrádi országok már eldöntötték, hogy a négy fővárost összekapcsolják egy gyorsvasútvonallal, Szerbia is kapcsolódik.

Három autópálya-összeköttetés kiépítése van folyamatban Románia és Magyarország között, ennek felgyorsításában Magyarország érdekelt. Ugyanakkor az energiadiverzifikáció a térség versenyképességének a feltétele. Foglalkoztat bennünket ez a kérdés, hiszen a romániai magyarlakta térségek haszonélvezői az infrastrukturális beruházásoknak – mondta Németh Zsolt.

Ludovic Orban és a „kútmérgezés”

A magyarországi politikus ugyanakkor értetlenül áll Ludovic Orban, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnökének kijelentése előtt, miszerint beruházásokkal változtatná meg Székelyföldön az etnikai arányokat.

„Ideje lenne, hogy Ludovic Orban ezt a kijelentését egy bocsánatkéréssel kiegészítve felülvizsgálja” – mondta a politikus. Ugyanakkor örvendetesnek tartja, hogy az együttműködés keretei között a gazdaságfejlesztési programról megállapodás született, azt a magyar kormány az erdélyi partnerszervezetekkel együttműködve a kialakult struktúra keretei között folytatja.

Románia „adós” egy önálló állami magyar egyetemmel

Az erdélyi magyarság jogot formál, igény tart egy állami finanszírozású egyetemre, ezzel a rendszerváltás óta adós Románia – mondta Németh Zsolt. Hozzátette, ez a követelés élvezi a magyar állam támogatását, hiszen nincs az Európai Unióban még egy ekkora létszámú őshonos kisebbség, amely ne rendelkezne állami finanszírozású felsőoktatási intézménnyel.

Másrészt a törvény magyar karra vonatkozó előírásait sem tartja be a marosvásárhelyi orvosi és gyógyszerészeti egyetem (MOGYE) esetében a román állam.

A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem húsz évvel ezelőtt kényszerűségből magyar állami költségvetési támogatással indult el, az volt a hivatása, hogy megerősítse a magyar tudományosságot. A Sapientia EMTE az első olyan nemzetpolitikai program volt, amely új dimenziót nyitott az anyaország és az erdélyi magyarság kapcsolatában, és ezzel kezdődött a székelyföldi tudományos, felsőoktatási politika megvalósítása – sorolta Németh Zsolt.

A magyar érettségizők fele nem folytatja a tanulmányait, a román nyelvi kompetencia súlyos hátrány számukra, erre választ kell adni, mint ahogy arra is, hogy Marosvásárhelyen mesterséges korlátokba ütközik a magyar orvosképzés – jelentette ki Németh Zsolt.