2013. február 07., 08:362013. február 07., 08:36
Igazságosnak és vártnak nevezte a taláros testület döntését a Generikus Gyógyszergyártók Romániai Szövetségének elnöke, Dragoş Damian, az ugyanis szerinte egy adóügyi ellentmondástól szabadíthatja meg a kormányhatározatot.
Mint arról már beszámoltunk, az egyesület tavaly közleményben hívta fel a figyelmet az adó bevezetésének veszélyeire, azzal fenyegetőzve, hogy az elérhető árú generikus gyógyszerek amiatt eltűnhetnek a gyógyszertárak polcairól. Bár ez a felvetés nem igazolódott be, tény, hogy a clawback-adó jelenlegi formájában az alkotmánybíróság szerint sem áll meg a lábán. A kormányhatározatot végül a bukaresti Labormed Pharma gyógyszergyártó cég panaszolta be a közigazgatási bíróságon, innen került az alkotmánybírák asztalára – ennek döntése már nyilvános, ám az indoklás Hivatalos Közlönyben való megjelenésére még várni kell.
A forgalmazók egyesületének elnöke a Mediafax hírügynökség szerint úgy fogalmazott, a kettős adóztatás mellett a másik gond az adóval az, hogy a befizetés határideje nem felel meg a forgalmazók számára, ugyanis megelőzi a biztosítótól kapott szubvenciók kifizetését. „Ebben a pillanatban gyakorlatilag előre fizetünk. Most kifizetjük az adót, a pénzt pedig egy év múlva inkaszszáljuk” – mondta. Az pedig, hogy a clawback-adót nem a gyógyszerek forgalmazói árára, hanem a fogyasztóira számolják, szerinte azt eredményezi, hogy a gyártók valójában mások – a forgalmazók és a gyógyszertárak – helyett is fizetnek. „Nincs azzal problémánk, hogy ki kell fizetnünk a clawback-adót, de azt kérjük, hogy az legyen igazságos. A tíz lejnél olcsóbb gyógyszerekre pedig ne róják ki az adót, ellenkező esetben eltűnhetnek a piacról” – fogalmazott Dragoş Damian.
Tavaly májusban a Generikus Gyógyszergyártók Romániai Szövetségének, illetve a Nemzetközi Gyógyszergyártók Romániai Egyesületének tagjai arra hívták fel a figyelmet, hogy a clawback-adó fenntarthatatlan, és amenynyiben nem módosul, visszavonják az ártámogatott gyógyszereket. Damian akkor azt nyilatkozta, nem lehet a gyógyszeripart arra kényszeríteni, hogy az egészségügyi rendszer minden hiányosságát pótolja, hiszen ennek is a beteg láthatja kárát. Regis Lhomme, a Romániában tevékenykedő külföldi gyártók egyesületének elnöke pedig úgy fogalmazott, precedens nélküli válsághoz vezethet az adó bevezetése, az ugyanis a tavalyi év első negyedére akkora összegekre rúgott, amilyeneket a generikus gyógyszergyártók nem engedhetnek meg maguknak.
Cseke Attila korábbi egészségügyi miniszter lapunk megkeresésére kijelentette: egyetért az alkotmánybíróság döntésével, hiszen valóban nem igazságos, hogy a gyártót olyan termékárra számítva adóztatják meg, amely már magában foglalja a gyógyszerekre érvényes 9 százalékos áfát. Mint elmondta, a rendelet hiányosságai abból erednek, ami ellen egész mandátuma alatt harcolt, és aminek végül a lemondásához is köze volt: abból, hogy a pénzügyminisztérium úgy határozza meg az egészségügy gazdasági működését, hogy erről a szakminisztériumot meg sem kérdezi.
Az úgynevezett clawback-adó elvi lényege, hogy az államtól, pontosabban az Országos Egészségbiztosítási Pénztártól szubvencionált gyógyszer-kereskedelem a nem támogatott termékek árából 5 és 11 százalék közötti adóval járuljon hozzá az állami költségvetéshez.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Két tinédzser életét vesztette csütörtök este, miután motorkerékpárjukat elsodorta a vonat Csíkverebesen – közölte a Hargita megyei katasztrófavédelmi felügyelőség.
Megdöbbentő kijelentéseket tettek Brassó megyei polgármesterek a múlt hétvégi halálos medvetámadás után: többségük a civil szervezetektől való félelmében nem akarja elrendelni a medvék kilövését.
Mintegy 21 ezer külföldi állampolgár él Kolozs megyében, közülük több mint 14 ezren az Európai Unión kívüli országokból érkeztek. A vendégmunkások egy része már a családját is Romániába hozná, és hosszú távon itt képzeli el a jövőjét.
Közös nyilatkozatban erősítették meg a kolozsvári központú Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) és a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) melletti elköteleződésüket az erdélyi magyar történelmi egyházak püspökei.
Csütörtökön megnyitották a forgalom előtt a Romániát és Ukrajnát összekötő új Tisza-hidat, mely Máramarossziget és az ukrajnai Tiszafejéregyháza (Bila Cerkva) között teremt új közúti határátlépési lehetőséget.
Az elmúlt napokban egy emberként mozdult meg a kalotaszegi közösség, hogy segítsen egy közel kétéves, daganatos betegséggel küzdő körösfői kisfiúnak, akinek egy barcelonai kórházban most esélye lehet a gyógyulásra.
A következő három évre ökoturisztikai desztináció státuszt kapott Bihar megyében található Király-erdő-hegység, és így csatlakozik Románia többi elismert ökoturisztikai desztinációjához.
Soós Sándorral, a „Györgyfalva-modell” ötletgazdájával és fő „kivitelezőjével” beszélgettünk a magyar utcanevekről, a közigazgatási bravúrról, a román–magyar együttélés működőképes receptjéről.
Három medve támadt rá egy férfire kedden a Hunyad megyei Puj községhez tartozó Fégyéren, amikor megpróbálta megmenteni a vadállatok által megtámadott tehenét.
Kijelölték a Románia és Ukrajna között tervezett Nagytarna–Kistarna határátkelőhöz vezető utak csatlakozási pontját. Pataki Csaba, a Szatmár Megyei Tanács elnöke szerint ezzel megtették az első gyakorlati lépést az új határállomás megnyitása felé.
Látogatottsági adatok