
Fotó: Agerpres
A helyi Piac- és Közterület-fenntartó Vállalat Sepsiszentgyörgyről kért segítséget ahhoz, hogy a város legalább egy piacán gombaszakértő teljesíthessen szolgálatot. A vállalat műszaki igazgatója, Bimbó-Szuhai Tibor a Krónikának elmondta: hamarosan aláírnak egy partneri szerződést a sepsiszentgyörgyi székhelyű László Kálmán Gombászegyesülettel, amelynek váradi tagjai is vannak, így remélhetőleg már ezen a hétvégén ingyenesen vizsgálja majd egy hozzáértő a vár melletti Nagypiacon vásárolt gombaféléket. A szakértő péntek és szombat délelőttönként dolgozik majd a piacon.
Az igazgató szerint a vállalat vigyáz arra, hogy feketén senki ne árulhasson, a portéka minőségét az áruba bocsátás előtt azonban nem ellenőrizheti. Ha a szerződést nyélbe ütik, a vásárlók a már megvásárolt gombával kereshetik fel a szakértőt, aki ingyenesen tanácsot ad a fogyaszthatóságot illetően. Bimbó-Szuhai arról is tud, hogy többen illegálisan próbálnak frissen szedett gombát árulni a standok mellett, de az időnkénti ellenőrzéseken kívül ez ellen sem sokat tehetnek, holott tudják, hogy veszélyforrást jelent a bevizsgálatlanul áruba bocsátott gomba.
Bár Nagyváradon sem idén, sem tavaly nem történt halálos kimenetelű gombamérgezés, az igazgató úgy véli, fontos, hogy a vásárló bízhasson benne: nem forog veszélyben az egészsége, ha piacon vásárolt gombát szeretne enni.
A sepsiszentgyörgyi László Kálmán Gombászegyesület kezdeményezésére már 2006 februárjában megjelent a gombásztörvény, mely szerint minden eladásra szánt erdei gombát kötelező lenne bevizsgáltatni. A jogszabályt azonban azóta sem alkalmazzák, nem is jelentek meg módszertani rendeletek. Pedig sokkal kevesebb pénzébe kerülne az államnak a tanfolyamok finanszírozása, a gombaellenőrök kifizetése, mint amennyit a gombamérgezések kezelésére költ – mondta a Krónikának Zsigmond Győző, az egyesület elnöke. Ennek ellenére eddig csak Sepsiszentgyörgyön működik szervezett módon gombabevizsgálás, az egyesület szakemberei – az önkormányzattal és a piacgondnoksággal kötött szerződés alapján – a központi piacon ingyen bevizsgálják a begyűjtött gombát, és szaktanácsadással várják a műkedvelő gombászokat. Kézdivásárhelyen egy tanfolyamot végzett szakember saját kerékpárüzletében ellenőrzi a gombákat.
| Utcára kerültek. Több városban kitiltották a piacokról a gombaárusokat. Fotó: Agerpres |
Bár évek óta szervezetten zajlik a gombabevizsgálás, az árusokat mégis kitiltották a központi piacról. A közeli falvakból bejáró árusokra sok volt a panasz: erőszakosan kínálták portékájukat, és gyerekeik kitartóan koldultak. Antal Árpád polgármester elmondta, tudja, hogy a szegény családoknak fontos bevételi forrás a gombaszedés és -árulás, de nem volt más választásuk. A gombászegyesület képviselői is sajnálják, hogy a gombaárusok eltűntek a piacról, hiszen gyönyörű róka-, keserűgomba- és vargányahalmokkal színesítették a kínálatot. A szakértők szerint azok, akik eladásra szedik, általában jól ismerik a gombát, de azért ezt is be lehet vizsgáltatni.
Zsigmond Győző arra hívta fel a figyelmet, hogy a legtöbb halálos mérgezést nem a könnyen felismerhető piros-fehér pettyes légyölő galóca okozza, hanem a gyilkos galóca, amely késő őszig megterem: a bocskoros, galléros, fehér húsú gomba könynyen összetéveszthető az ehető galócákkal, a fiatal csiperkével és a pöfeteggel. A szakember szerint fontos lenne, hogy a gyilkos galóca fényképét minél több helyen kifüggesszék, és az iskolában is tanítani kellene a felismerését. Gyakori tévedés, hogy a közkedvelt, borsgombának is nevezett ehető pirulógalóca helyett a súlyos mérgezést okozó párducgalócát szedik le. A szakember azt is elmondta, tévhit, hogy a mérgező gomba mérgét az eső rámossa a mellette levő ehetőre.
Szatmárnémetiben egyetlen piacon sem vizsgálják meg a gombát. A piacfelügyelőség egyelőre nem tervezi a gombavizsgáló pont létrehozását, mivel kevés a szakember, és a szakképesítést csak speciális központokban lehet megszerezni. A felügyelet munkatársa úgy tudja, hogy a város piacain nincsenek gombaárusok. Itt ugyanis csak termelői engedéllyel rendelkező cégek árusíthatnak gombát, a mezőn és az erdőben szedett gombákat szigorúan tilos eladásra kínálni a piacok területén.
Ha a megyeközpont valamelyik eladóhelyén jelentkezik egy árus, hogy asztalt béreljen gomba eladására, a piac gondnoka köteles elkérni a termelői igazolványát, miszerint az illető gombafajtákat ellenőrzött körülmények között termesztették. Az engedély kiváltásához az árusnak rendelkeznie kell az élelmiszer-biztonsági, környezetvédelmi és egészségügyi hatóságok engedélyével, ellenkező esetben megtagadják tőle az árusításhoz való jogot.
Kiss Ferenc gombaszakértő szerint a szatmári piacokon nem veszélyes gombát vásárolni, mivel azok kínálják portékájukat, akik meg tudják különböztetni az ehető fajokat mérgező társaiktól. Mivel számukra ez bevételi forrás, nem ronthatják el üzletüket, tette hozzá. A szakértő úgy véli, a gombamérgezéses esetek többsége nem a piacokon árusított gombáktól következik be, hanem azok a személyek felelősek érte, akik kellő elméleti és tapasztalati ismeretek nélkül indulnak el gombászni.
Udvarhelyen és környékén is ritkán látni a piacon gombaárusokat, viszont annál többel találkozhatunk az utak mentén. A vásárlókat nem igazán érdekli, hogy az árus rendelkezik-e engedéllyel, de még ha lenne is nekik, az sem biztosíték arra, hogy a megvásárolt gomba valóban ehető, bevizsgálópontok ugyanis nincsenek. A gombák értékesítéséhez kötelező lenne az engedély kiváltása, ez azonban elég költséges. Hargita megyében ugyanis kizárólag Csíkszeredában, a megyei környezetvédelmi ügynökségen válthatnak ki engedélyt azok, akik gombaértékesítésre adják a fejüket.
„A környezetvédelmi minisztériumi rendelet alapján a magán- és jogi személyek kérelmező iratcsomójában szerepelnie kell környezeti hatástanulmánynak, amelyet szakintézmény készíthet el, szükséges az erdőtulajdonosok beleegyezését igazoló irat, ugyanakkor előzetesen meg kell határozni a begyűjtendő mennyiséget, különböző fajokra lebontva” – sorolta a Krónikának Both József, a környezetvédelmi ügynökség osztályvezetője. Mint mondta, ezek után nem csoda, hogy egyetlen magánszemély sem váltott ki idén ilyen típusú engedélyt.
Tizenegy évvel ezelőtt még emberéletet mentett az a férfi, aki kedden este halálra gázolt két embert Brassóban.
Két személy életét vesztette kedd este, miután egy személygépkocsi járdán tartózkodó gyalogosokba hajtott Brassóban – közölte a Brassó megyei katasztrófavédelmi felügyelőség (ISU).
Radu Miruță a Kolozsvár és Nagyvárad közötti vasútvonal felújítására irányuló beruházással kapcsolatban kijelentette: tárgyalások folynak az EB képviselőivel arról, hogy egyes szakaszokon egy ideig dízelmozdonyok közlekedjenek villamosmozdonyok helyett.
Nem tükrözik az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) álláspontját Toró T. Tibornak a Tusványosról tett kijelentései – közölte kedden Tőkés László.
Az Országos Audiovizuális Tanács (CNA) keddi döntése szerint fel fogja szólítani a TikTok közösségi platformot, hogy távolítson el az „Ambulanța Neagră” vagy „Salvarea Neagră” (fekete mentőautó) témával kapcsolatos 90 videót az online közegből.
Befogtak egy anyamedvét és két bocsot kedd hajnalban Brassóban. Az állatokat a zernyesti Libearty medvemenhelyre szállították – közölte a brassói polgármesteri hivatal.
Közel hatszáz programmal várja a közönséget augusztus 16. és 23. között a 17. Kolozsvári Magyar Napok. Az idei, minden eddiginél gazdagabb programkínálat komoly anyagi kihívások elé állítja a szervezőket.
Újabb sárga, vagyis elsőfokú hőségiasztást adott ki Románia több mint felére az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM). A figyelmeztetés szerda reggelig érvényes.
Kedden 16 órakor a tervek szerint megnyitják a forgalmat az A3-as észak-erdélyi autópálya Magyarzsombor és Vaskapu közötti 12,24 kilométeres szakaszán.
Sürgősségi műtétje után a Kolozs megyei Récekeresztúron megtámadott mentőautó sofőrje úgy nyilatkozott, „körülbelül kilenc varrat van a szaruhártyáján”. A mentőt TikTok-álhír által felhergelt rongálók támadták meg.