2009. augusztus 31., 09:052009. augusztus 31., 09:05
Nem engedélyezte a Hargita Megyei Tanács város- és területrendezési dokumentációkat elemző műszaki bizottsága az olasz Gruppo Minerali bányavállalat leányvállalata, a gyergyóditrói székhelyű Ditrău Mining Corporation Kft. által benyújtott, szienitbánya létesítésére vonatkozó területrendezési tervét. Mint ismeretes, az olasz Gruppo Mineralli 2001 óta próbálkozik egy felszíni fejtésű szienitbánya létrehozásával a Gyergyóditró közigazgatási területéhez tartozó Újhavason.
Emiatt előbb az Újhavason lévő mintegy 75 hektáros erdős terület húszéves használatára kötött bérleti szerződést a ditrói közbirtokossággal a porcelán és csempe alapanyagául szolgáló ásvány kitermelése céljából, ám mivel bányanyitás ügyében a község lakosságának túlnyomó többsége a 2007. október elsején szervezett népszavazáson elutasítóan voksolt, egy időre felhagyott a próbálkozással. Időközben azonban az olasz cégnek sikerült megszereznie a környezetvédelmi engedélyt a felszíni fejtés elindítására, ezért folyamodott a megyei tanácshoz. A dokumentációt azonban hiányosnak találta a bizottság, és visszautasította a kérelmet.
„Az elmúlt években rendezett népszavazások alkalmával a helyi lakosság nagy része ellenezte a bánya létrejöttét. Így a gyergyóditrói lakosság akaratának érvényt kell szerezni” – szögezte le Borboly Csaba tanácselnök. Kifejtette, hogy a dokumentációt alaposan átvizsgálták, és az érvényben lévő jogszabályok, valamint eljárási előírások alapján megtalálták azokat a hibákat, amelyek alapján a kérést elutasíthatták. A Ditró melletti Újhavas – ahová a bányát tervezik – a megyei tanács javaslatára az országos területrendezési tervben kiemelkedő turisztikai potenciállal rendelkező övezetként szerepel. Ez a terv szabja meg a kidolgozás alatt álló megyei területrendezési terv irányvonalát is, tudtuk meg.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Tizenegy hét nyári szünidő Romániában, tíz Magyarországon, hat Dániában és tizennégy Olaszországban: jelentős eltérések tapasztalhatók az európai államok legfőbb közoktatási vakációját tekintve.
Erdély vízkészletei évek óta apadnak, a nyári zivatarok pedig önmagukban nem képesek pótolni a hiányt. Czellecz Boglárka hidrológus elmagyarázza, miért apadnak Erdély vízkészletei, és mit tehetünk a csapadék helyben tartásáért.
Nicușor Dan államfő visszaküldte pénteken felülvizsgálatra a parlamentnek a medveállomány ritkítására vonatkozó törvényt – közölte a román elnöki hivatal. A jogszabály alapján 2026-ban 859 barnamedve megelőző célú kilövésére nyílna lehetőség.
Az Arad Megyei Környezetőrség szerint 15 ezer lejre bírságoltak meg vízügyi korlátozások és a vízfelhasználási szabályok megsértése miatt egy halastavat üzemeltető céget, amely hivatalosan a tőzmiskei RMDSZ-es polgármester érdekeltségi körébe tartozik.
Hétfőn kezdi meg a munkáját az észak-erdélyi autópálya Magyarzsombor és Vaskapu között, Szilágy megyei szakaszának – ami az első szakasz lesz, amelyet idén átadnak.
Napok óta tart a hőhullám, a hőmérő higanyszála az ország több részében is nap mint nap 40 Celsius-fok közelébe emelkedik, miközben építkezéseken, mezőgazdaságban, raktárakban és gyárakban emberek tízezrei dolgoznak.
A hőség és a folyók kritikusan alacsony vízszintje miatt újabb erdélyi megyékben vezettek be forgalom- és vízkorlátozást csütörtökön. A korábbi négyről hétre nőtt a harmadfokú hőségriasztás alatt lévő romániai megyék száma.
Büntetőfeljelentést tett csütörtökön Majka romániai jogi képviselője a sepsiszentgyörgyi Sic Feszt fesztiválra tervezett koncert lemondását kiváltó fenyegetés ügyében.
A túlszaporodott medveállomány miatt azonnali és konkrét intézkedésekre van szükség az emberi életek és a javak védelméhez.
Miközben a jelenlegi szárazság miatt is azt láthatjuk, hogy a Duna vízhozama elérte a történelmi mélypontot, és a romániai folyók többségének hozama várhatóan csökkenni fog az elkövetkező évtizedekben, egy folyó kivételt jelent: a Szamos.
Látogatottsági adatok