Nem védi a műemlékeket a homlokzattörvény

Nem kedvez teljes mértékben Nagyváradnak a homlokzattörvényként ismert 2011/153-as számú törvény – véli Ilie Bolojan polgármester. A hamarosan mindenütt életbe lépő törvény kényszerítené az épülettulajdonosokat, hogy újítsák fel és tartsák karban házaik homlokzatát, ám ez sem a műemlék épületekre, sem a műemlékvédelmi övezetekben található ingatlanokra nem vonatkozik. Nagyváradon azonban az igen tág értelemben vett – a városközponton kívül a várat és az állomást is magában foglaló – történelmi belváros már védett övezetnek számít, ráadásul a híres paloták jó része A vagy B kategóriás műemlék. A polgármester azt mondja, tárgyalásokat folytat a művelődésügyi minisztériummal, hogy tisztázzák, ilyen szélsőséges esetben, amikor a városnak ilyen hatalmas része élvez műemlék jellegű védettséget, valóban nem alkalmazható-e a törvény. „Ha csak a perifériára vonatkozhat az új szabályzat, számunkra mit sem ér, hiszen a legsúlyosabb gondjaink itt, a belvárosban vannak” – fogalmazott Bolojan. Az elöljáró elárulta, nemrég informális beszélgetés során pozitív választ kapott kérdésére, de a hivatalos álláspontra még várni kell.

Váradi minta

A 2011/153-as törvény egyébként nagyváradi szempontból azért is különösen érdekes, mert kísértetiesen hasonlít egy korábbi nagyváradi tanácsi határozatra, amelyet a prefektus közigazgatási bíróságon támadott meg, és a bíróság végül illegálisnak ítélt, így nem lehetett gyakorlatba ültetni. A határozat alapján (még a per előtt) a belvárosi háztulajdonosok mindegyike felszólítást kapott, hogy újítsa fel homlokzatát, most pedig valószínűleg a törvény alapján újra hasonló leveleket kapnak majd a váradiak, ám ezúttal a műemlék paloták lakói kimaradnak. A városi határozat előtt Nagyváradon Pafka Ernő építész vezetésével részletes leltár készült a belváros összes épületéről, így, bár a törvény előírja a problémás épületek azonosítását, itt erre már nem lesz újra szükség. A leltár szerint Nagyvárad történelmi városközpontjában pontosan 3750 ház található – mondta el Lucia Iacob főépítész.

Keményebb a törvény

Azoknak a tulajdonosoknak, akik elhanyagolják házuk homlokzatát, a figyelmeztetéstől számítva egy vagy másfél év alatt kell elvégezniük a munkát – attól függően, hogy egy vagy több tulajdonosa van a háznak. A tulajdonos elvégeztetheti a felújítást saját költségen, vagy választhatja a programban részt vevő, egyelőre meg nem nevezett bankok által nyújtott hitellehetőséget, amellyel legtöbb kilencven százalékban fedezheti a költségeket, és amelynek kamatát a városi önkormányzat állja egy országos alapból – magyarázta el Bolojan. A szociális eseteknél – például család nélküli, nyugdíjas idős emberek esetében – kérés alapján az összes költséget finanszírozhatja a város, de ezeket a kérvényeket esetenként bírálják majd el. A városi költségvetésből emellett el kell majd különíteni egy alapot, amelyből sürgős felújításokat finanszírozhat az önkormányzat, ha a tulajdonos nem hajlandó vagy nem tud lépni, ilyen esetben a ház három évig, a pénz törlesztéséig jelzálog alatt marad. Azok, akik elvégzik a kért felújítást, az eredeti, megsemmisített váradi határozathoz hasonlóan öt évre mentesülnek az ingatlanadó alól. Ilie Bolojan polgármester egyébként azt mondja, a törvény sokkal keményebb, mint az érvénytelenített határozat, hiszen az is szerepel benne, hogy a felszólított tulajdonos házát az önkormányzat felújíttathatja akkor is, ha amaz nem egyezik bele, és a jelzálog a törlesztési kötelezettséggel együtt így is életbe lép.