
2012. december 20., 07:562012. december 20., 07:56
Egyelőre még csak egy-két karácsonyfaárus lézeng a sepsiszentgyörgyi piacon, a vásárlók sem tolonganak, hogy beszerezzék a fenyőfát. Kerekes László Zsolt magyarországi vállalkozó faiskolában nevelt fenyőket hozott a háromszéki városba, de még egyelőre nem dobta piacra a karácsonyfákat. Az üzletember a Krónikának elmondta, arra számít, hogy a hétvégén, szombat-vasárnap lesz kelendő a fenyő, sőt sokan az utolsó napra, tehát december 24-ére halasztják a beszerzését.
Mint tapasztalta, tavaly is utolsó nap volt a legnagyobb roham, a szállítókocsiról egymás kezéből kapkodták ki a vásárlók a karácsonyfát. Kerekes László Zsolt lucfenyőt és ezüstfenyőt hozott Magyarországról, de néhány dániai fehér- vagy nordmann fenyő is beszerezhető nála. A lucfenyő ára 30-80 lej között van, az ezüstfenyőé 55 és 250 lej között, a legnagyobb nordmann fenyőt 320 lejért lehet beszerezni, ebből csak néhányat szerzett be a vállalkozó, ezeket az irodaházak, tehetősebb családok veszik meg. Általában a középkategóriás ezüstfenyő a legkeresettebb, ezek szúrósak, ám látványosak. Általában 50 centiméterként emelkedik a karácsonyfa ára.
Az állami tulajdonban levő erdőkből idén 600 luc- és ezüstfenyőt vágat ki a Kovászna megyei erdészeti igazgatóság. Ezeket 25-40 lej közötti áron adják el, de nem viszik ki a piacra, hanem a helyi erdészetek székhelyén lehet megvásárolni. A háromszéki erdők mintegy 25 százaléka maradt állami tulajdonban, több fenyőt nem vágnak ki, mert a magánerdészetek, erdőtulajdonosok és a kereskedők több ezer hazai és külföldről hozott karácsonyfát kínálnak szabadpiacon.
Bár megjelentek az árusok, kevés és drága a karácsonyfának szánt fenyő a csíkszeredai zöldségpiacon is. A hargitai megyeszékhelyen hétfőn kezdték árulni a zöldségpiacon a karácsonyfának való jegenyefenyőket. Az árakat nézve nagyobb a változatosság, mint a korábbi években, mert a skála 40 lejtől 180 lejig terjed, előbbi a legkisebb, 1 méter körüli példányokért fizetendő ár, a magasabb, 3-4 méteres fákért a 150-180 lejt is elkérik. A Felcsíkról érkezett árusok szerint nem lesz túl nagy választék az elkövetkező napokban sem.
„Keveset vágtak ki, mert nem adtak engedélyt rá” – magyarázta az egyik árus, hozzátéve, szerinte kevés lesz az áru, és sokan karácsonyfa nélkül maradhatnak. A vásárlók, érdeklődők inkább a kisebb fákat keresték, a 3-4 méteres példányokból szép számmal maradtak, de a kisebbekből csak néhány volt. Az árus szerint vannak, akik csak érdeklődnek az árakról, és megnézik a fenyőket, mások viszont helyben elszánják magukat vásárlásra. Csíkszeredában edénybe ültetett ezüstfenyőket is árulnak mérettől függően 170 és 250 lej közötti áron, de ott nem tapasztaltunk érdeklődést.
A marosvásárhelyi nagypiacon eközben jelentősen több kereskedő kínálja portékáját, mint az elmúlt években. Fenyőfa kapható minden méretben és minden pénztárcának megfelelően. Egy másfél méteres, kimondottan formás hazai karácsonyfa ára 30-35 lej között mozog; a tömbházba való kétméteresekért 50 lejt kérnek, míg a magánházakba, intézményekbe állítandókért száz körül.
A külföldről behozott nordmann fenyők ára lényegesen nagyobb. Aki a kimondottan dús és formás fenyőért rajong, az utóbbit választja. A hazai fát azok részesítik előnyben, akik a fenyő illatát is szeretnék érezni. A lakónegyedi piacokon gyengébb a kínálat, de nagyobbak az árak. „Mindaddig, amíg csak ketten árulunk fenyőt, és nincs olyan év, hogy 24-én délig ne adjam el az utolsót, nincs miért nagyobb engedményeket tegyek” – fejtette ki egy marosvásárhelyi rendőr, aki több mint tíz éve adventben szabadságra megy, és Hargita megyéből hozott fenyőt árul az egyik Tudor negyedbeli piacon.
Kolozsváron idén is nagyjából a tavalyi áraknak megfelelő összegekért kelnek el a karácsonyfák. A Mărăşti téri piacon az egyik árus a Krónikának elmondta, jelentős változást nem tapasztalt tavalyhoz képest, a forgalom legfeljebb egy keveset csökkent. Az árak a fenyőfák méretétől függnek, 25-45 lej körül mozognak, a legkisebbeket 15-20 lejért is meg lehet vásárolni. A piaci árus szerint továbbra is az a jellemző, hogy inkább az apróbb termetű és így értelemszerűen olcsóbb fákat keresik az emberek.
Hozzáfűzte: a kereslet érezhetően inkább a tavalyelőtti évhez képest csökkent. Pár éve még 300-400 lejt is elkérhettek az igazán nagy, mutatós fákért, most meg annak is örülnek, ha harmad- vagy negyedáron túl tudnak rajta adni – közölte az árus.
Viszonylag későn kezdték el benépesíteni idén Nagyvárad piacait a fenyőfaárusok. Ezen a héten azonban már nemcsak fenyőfákkal teltek meg a piacok melletti terek, hanem a vásárlók is szép számmal érkeznek. A város öt élelmiszerpiacán, illetve az ócskapiacon árult karácsonyfának való fenyők árai idén is méret szerint jócskán különböznek egymástól. Egy egyméteres fácskát akár már tíz lej alatt is meg lehet vásárolni, az embernagyságúért már mélyebben a zsebbe kell nyúlni, ezért ugyanis 70-100 lejt is elkérnek.
Az utóbbi években jellemző lett, hogy a hipermarketek kínálatához igazodva már a piacok környékén is a külföldről hozott, tetszetős, ám drágább fenyőfákat árusítják. Mindazonáltal a földlabdás vagy cserepes fenyő még mindig nem annyira elterjedt az utcai árusoknál, mint a hipermarketekben – az egyik Rogériusz piaci árus szerint elsősorban azért, mert bár az utóbbi időben a vásárlóközönség a fenyő kinézetére nézve igényesebb lett, a cserepes fenyő ára még mindig jócskán meghaladja a piacra járók karácsonyi büdzséjét. Másfelől a piacokon gyakran alkudni is lehet.
Szatmárnémetiben eközben már több mint egy hete megjelentek a piacokon a karácsonyfának való fenyők. Amint az árusoktól megtudtuk, az elején tartották az árát – a szebb példányokat 150 lej alatt nem adták, most már azonban olcsóbban kínálják, hisz közeleg a karácsony. Ha pedig előtte nem adnak túl a portékán, a nyakukon marad. A szatmári piacokon a drágább cserepes fenyő eléggé ritka, mivel – mint megtudtuk – nincs komoly kereslet rá. A kereskedők így kivágott fákat kínálnak.
A hazai fenyők ára 30 lejtől kezdődik, ennyibe kerül egy 1,2–1,5 méteres fácska, a nagyobbakért 35, esetenként 40 lejt kérnek. Az ezüstfenyő ára pedig 50 és 100 lej között változik, a különösen nagy példányokért kérnek csak többet az árusok. A Szatmáron kínált fenyők jelentős része Dániából származik, az ezüstfenyőként kínált fák lényegében nem a hagyományos, erősen kékes hazai ezüstfenyőket jelentik, hanem úgynevezett nordmann fenyők.
Holtan találtak csütörtökön este a Beszterce-Naszód megyei Ilvamagura közelében egy bölényt, amely az elmúlt hetekben jelent meg a környéken.
Megkezdődött a feketetói őszi vásár: október 8. és 11. között ismét emberek tízezrei lepik el a Sebes-Körös partját, hogy Erdély egyik legrégebbi és legnagyobb régiségvásárán keressenek kincset a kacatok között.
Két tinédzser életét vesztette csütörtök este, miután motorkerékpárjukat elsodorta a vonat Csíkverebesen – közölte a Hargita megyei katasztrófavédelmi felügyelőség.
Megdöbbentő kijelentéseket tettek Brassó megyei polgármesterek a múlt hétvégi halálos medvetámadás után: többségük a civil szervezetektől való félelmében nem akarja elrendelni a medvék kilövését.
Mintegy 21 ezer külföldi állampolgár él Kolozs megyében, közülük több mint 14 ezren az Európai Unión kívüli országokból érkeztek. A vendégmunkások egy része már a családját is Romániába hozná, és hosszú távon itt képzeli el a jövőjét.
Közös nyilatkozatban erősítették meg a kolozsvári központú Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) és a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) melletti elköteleződésüket az erdélyi magyar történelmi egyházak püspökei.
Csütörtökön megnyitották a forgalom előtt a Romániát és Ukrajnát összekötő új Tisza-hidat, mely Máramarossziget és az ukrajnai Tiszafejéregyháza (Bila Cerkva) között teremt új közúti határátlépési lehetőséget.
Az elmúlt napokban egy emberként mozdult meg a kalotaszegi közösség, hogy segítsen egy közel kétéves, daganatos betegséggel küzdő körösfői kisfiúnak, akinek egy barcelonai kórházban most esélye lehet a gyógyulásra.
A következő három évre ökoturisztikai desztináció státuszt kapott Bihar megyében található Király-erdő-hegység, és így csatlakozik Románia többi elismert ökoturisztikai desztinációjához.
Soós Sándorral, a „Györgyfalva-modell” ötletgazdájával és fő „kivitelezőjével” beszélgettünk a magyar utcanevekről, a közigazgatási bravúrról, a román–magyar együttélés működőképes receptjéről.