Húsba vágó kérdés. Több elképzelés létezik a sokszínű, magyar közösségi hátterű egészségügyi intézményrendszer létrehozásáról, fenntartásáró
Fotó: Pinti Attila
Számos vitán és egyeztetésen esett át eddig a Csűry István református püspök tízéves kezdeményezése nyomán kidolgozott, több erdélyi magyar kórház létrehozását célzó elképzeléscsomag, amely a budapesti kormány asztalán található. Szakemberek szerint az erdélyi magyarság számára létfontosságú lenne egy erdélyi magyar kórházlánc kiépítése.
2020. augusztus 23., 07:472020. augusztus 23., 07:47
Tíz évvel ezelőtt, 2010-ben fogalmazta meg először Csűry István, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke azt az elképzelést, hogy jöjjön létre az 1989-es rendszerváltás utáni első, egyházi hátterű erdélyi magyar kórház Nagyváradon. A kezdeményezés előzménye, hogy a két világháború között az Erdélyi Református Egyházkerület tulajdonában sikeresen működött kórház Kolozsváron, amelyet a kommunista hatalom államosított, és a mai napig nem szolgáltatta vissza jogos tulajdonosának. A püspöki kezdeményezésből hosszas vita kerekedett, közben
Az épületről különböző vázlatok és egy látványterv is készült, több éve azonban mély csend övezi a jobb sorsra érdemes kezdeményezést.
„Az egyházi hátterű, nagyváradi kórházról soha nem mondtunk le, azonban az idei járványhelyzet jelentősen lelassítja a körülötte kialakult lobbitevékenység jótékony hatásait” – nyilatkozta a Krónikának Csűry István püspök, ismertetve lapunkkal a kórházépítéssel kapcsolatos fontosabb lépéseket. Az utóbbi öt évben a magyar kormány valamennyi egészségügyi államtitkárával egyeztettek, és egy évvel ezelőtt átfogó beszélgetésre került sor Kásler Miklóssal, az Emberi Erőforrások Minisztériumának vezetőjével, aki egyik államtitkárát bízta meg az erdélyi magyar közösségi kórházak ügyének menedzselésével.
– fogalmazott lapunknak a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke.
Évekkel ezelőtt parázs szakmai vita alakult ki, és többszintű erdélyi egyeztetések születtek arról, hogy egymagában a nagyváradi református kórház érdemben nem tudna segíteni a kialakult erdélyi egészségügyi helyzeten, amelynek az erdélyi magyarság az első számú elszenvedője. Egyrészt
– egész vidékek vannak, ahol mára egy sem maradt –, így az egészségügyi ellátásra szoruló idősebb erdélyi magyar korosztály nehezen ért szót a csak román nyelven beszélő orvosokkal.
Csűry püspök szerint a másik gond, hogy
azaz ott keresnek kezelési lehetőségeket, miközben nincs magyarországi egészségügyi biztosításuk. A Romániában egyre nehezebben beszerezhető kezelések költségeit pedig nincs ki kifizesse az erdélyi magyar betegek számára.
Az egyházkerület vezetője szerint az elmúlt években a szakmai egyeztetések nyomán alakult ki az a vélemény, hogy a magyar kormányzati segítséggel elképzelt és legalább három kórházból – nagyváradi, marosvásárhelyi és csíkszeredai vagy székelyudvarhelyi helyszínből – álló egészségügyi lánc kiegészítené egymást, és szerves része lehetne nemcsak az erdélyi magyar orvosi alapképzésnek, hanem a továbbképzésnek is.
Sok bajt orvosolna. A romániai magyarság számára létfontosságú lenne egy erdélyi magyar kórházlánc kiépítése
Fotó: Gábos Albin
A vita nemcsak arról folyik, hogy melyek lehetnének a legjobb helyszínek, hanem arról is, hogy hosszabb távon mennyire lehet önfenntartó egy ilyen rendszer. Csűry István úgy látja, sokféle elképzelés van a sokszínű, magyar közösségi hátterű egészségügyi intézményrendszer fenntartásáról. Az sokat elmond, hogy
Ennek a rendszernek legfontosabb része a romániai egészségbiztosítási pénztár.
„Mintegy nyolcszáz református gyülekezetünk működik az ország területén, és ha ehhez hozzászámítom a többi történelmi magyar egyház egyházközségeit, akkor egy nagy kiterjedésű közösséget látok, amelyet különböző elképzelések szerint be lehetne vonni egy alternatív egészségbiztosítási rendszerbe is. Az is lehetséges elképzelés, hogy a kettős állampolgárságú erdélyi magyarok valamilyen formában részesei legyenek magyarországi egészségbiztosítási rendszernek” – magyarázta a püspök.
A kórház az erdélyi magyar orvosok számára kiváló továbbképző központ lehetne, amely nem zárná ki a román szakemberek jelenlétét sem.
Dr. Ábrám Zoltán egyetemi tanár, a marosvásárhelyi George Emil Palade Orvosi, Gyógyszerészeti, Tudomány- és Technológiai Egyetem Orvostudományi Karának tudományos kutatási dékánhelyettese az elmúlt években többször kifejtette álláspontját a lehetséges erdélyi magyar kórházzal, kórházakkal kapcsolatban. A szakember szerint ezek
„Azt kell látnunk, hogy egy ilyen egészségügyi rendszer nem jöhet létre csak a magyar állam támogatásával. Számtalan példát mondhatnék a világból, hogy hány magán- vagy közösségi hátterű kórház és különböző más egészségügyi intézmény működik. Romániában is számos román tulajdonú magán- vagy éppenséggel egyházi kórház üzemel sikeresen, tehát önfenntartóak. Meg kellene nézni, mi az oka annak, hogy ilyen téren nincs erdélyi magyar kezdeményezés. Csak érdekességként mondom, hogy egyetemünk rektora – aki adventista vallású – éppen egy adventista hátterű új marosvásárhelyi kórház építésén ügyködik” – fogalmazott a Krónikának dr. Ábrám Zoltán.
A többségi román egyetembe olvasztott Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) magyar tagozatának elsorvasztásával kapcsolatban a marosvásárhelyi egyetemi előadó úgy fogalmazott, jelenleg azt kell elfogadni, hogy egy akkreditált egyetemről van szó, amely működik, és magyar nyelven is képez orvosokat, gyógyszerészeket és orvosi asszisztenseket. Az utóbbi harminc évben erre nem született épkézláb alternatíva. A marosvásárhelyi oktató úgy látja,
Ábrám Zoltán azt sem zárja ki, hogy idővel éppen Nagyváradon épüljön ki az a fajta erdélyi magyar orvosképzés, amelynek az oktatói törzsgárdája magyarországi szakemberekből áll. A határ közelsége miatt a magyarországi négy orvosi egyetem előadói számára ez lehetne a legjobb megoldás, Nagyváradra pedig minden bizonnyal szívesen jönnének diákok is az anyaországból.
„Bármilyen elképzelés a román politikai jóindulaton múlik. Ennek hiányában lehetnek nagy terveink, de ellenszélben nagyon nehéz, vagy szinte lehetetlen megvalósítani. Erről szól a marosvásárhelyi magyar orvosképzés rendszerváltás utáni története is. Tehát a politikai egyeztetésekre ugyanúgy szükség van, mint az erdélyi gazdaságfejlesztési program kapcsán” – fejtette ki álláspontját lapunknak dr. Ábrám Zoltán.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Több mint háromezer erdélyi magyar kisiskolás vesz részt az Iskola Alapítványnak a magyar kormány támogatásával működtetett délutáni oktatási programjában, mely hétfőn indult 14 romániai megyében – tájékoztatott hétfőn az RMDSZ sajtószolgálata.
Megújult a nagyváradi Szent László-templom és a Barátok temploma. Ekkora összeget magyar történelmi egyház 2022 előtt még nem kapott templomfelújításra a román kormánytól – közölte a fejlesztési miniszter.
Az évtizedekig eltűntnek vélt, de három éve előkerült alkotást a felújított templom udvarán kívánják felállítani a Magyar Szórvány Napján – mondta a Krónikának az egyházközség két lelkipásztora.
Elkészült a Mária-út Csíksomlyó és Máriapócs közötti szakasza, a két magyar Mária-kegyhelyet összekötő ötszáz kilométeres zarándokutat a csíksomlyói kegytemplom előtti téren adták át ünnepélyesen.
Fémtüskékkel felszerelt forgalomlassítót helyezett el a nagybányai önkormányzat a városi piac közelében, hogy megakadályozza az autósok szabálytalan behajtását.
Erdélyben egyedi kezdeményezésként egy székelyföldi unitárius templom kerítésére Jézus példázatait illusztráló rajzokat készítenek diákok.
Jelentős lehűlésre figyelmeztet az Országos Meteorológiai Igazgatóság (ANM) hamarosan akár 10 fokkal is csökkenhet a hőmérséklet.
Az üres épületek sokak számára nem egyszerűen romok, hanem egy letűnt korszak történeteit őrző, felfedezésre váró helyek.
Szeptember-október a gyökerek és a termések időszaka a csipkebogyótól a pitypanggyökérig – de a gyűjtés és a felhasználás közben sok mindenben tévedhetünk.
Együttműködési megállapodást kötött szombaton Marosvásárhely és Debrecen önkormányzata.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!