Izsák Balázs arra biztatja a magyarokat, írjanak történelmet június 9-én
Fotó: Pinti Attila
A jelenlegi kettőhöz képest négy képviselőt is bejuttathat az Európai Parlamentbe a romániai magyarság a Székely Nemzeti Tanács elnöke szerint a június 9-ei választáson.
2024. május 30., 23:392024. május 30., 23:39
2024. május 30., 23:482024. május 30., 23:48
Választási felhívásában Izsák Balázs úgy véli, ha a romániai magyar nemzeti közösség két képviselőt küld az uniós törvényhozásba, az azt jelenti, hogy képes fenntartani a jelenlegi helyzetet. Mint ismert, az erdélyi magyarságnak jelenleg is két EP-képviselője van, az RMDSZ színeiben mandátumot szerzett Vincze Loránt és Winkler Gyula.
„Ám ha a történelemben először küldünk négy képviselőt – erre akkor van esély, ha minden szavazatra jogosult romániai magyar leadja a szavazatát a nemzeti összefogás jelöltlistájára –, akkor elég erősek vagyunk ahhoz, hogy az autonómia ügyét bevigyük az Európai Parlamentbe, és győzelemre vigyük a nemzeti régiókért indított polgári kezdeményezést” – állapítja meg szerkesztőségünkhöz eljuttatott állásfoglalásában a nemzeti tanács elnöke.
Izsák hozzáteszi, hogy a mostani EP-jelöltlista negyedik helyét elfoglaló jelölt, Szilágyi Zsolt (akit az Erdélyi Magyar Szövetség nevesített az RMDSZ-szel kötött megállapodás alapján) az SZNT 2022-ben megválasztott uniós ügyekért felelős biztosaként „személyes garancia” lehet arra, hogy a nemzeti régiók és Székelyföld helyzete az Európai Parlament napirendjére kerüljön. Az SZNT elnöke szerint ugyanakkor tisztában kell lenni azzal, hogy a másik, szintén Erdélyből indult polgári kezdeményezés, a Minority SafePack ugyancsak sikeres volt, de az Európai Bizottság elutasította. Az elutasító döntést a szervezők megfellebbezték az Európai Unió Bíróságán, és a pert alapfokon elvesztették. A bírósági döntés ellen 2023. január 21-én nyújtottak be újabb fellebbezést, a másodfokú eljárás még folyamatban van.
„Van tehát cél és van feladat. De a teljesítésükhöz az érintett közösség meghatalmazása kell. Június 9-én írjunk történelmet, a békéért, Székelyföldért, az erdélyi magyarságért és Magyarországért!” – állapítja meg felhívásában Izsák Balázs.
Létrejött a hárompárti megállapodás az idei választási „szuperévre” az RMDSZ és „versenypártjai” között, viszont azzal a különbséggel, hogy nem a három alakulat lépett szövetségre egymással, hanem az RMDSZ külön-külön az EMSZ-szel és az MPE-vel.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
1945 januárjában közel 75 ezer német származású személyt deportáltak a Szovjetunióba Erdély, a Partium és a Bánság különböző településeiről. Az Arad megyei Simonyifalváról 59 lakost vittek el, közül 13-an sosem tértek vissza a lágerekből.
Heves indulatokat váltott ki a közösségi oldalakon Korodi Attilának, Csíkszereda polgármesterének az állásfoglalása, amelyben elfogadhatatlannak nevezte, hogy a szélsőséges Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) tüntetést szervezzen a városban.
Április elsejétől péntekenként ingyenessé válik a tömegközlekedés Brassóban – erről döntött az egykori szász város közgyűlése pénteki ülésén.
Sajátos ellentétre derült fény a 166 fős lakosságú Krassó-Szörény megyei Temesfőn: miközben az alapvető szolgáltatások is hiányoznak, a polgármester luxus közlekedési eszközt használ.
Bírálta az adóemeléseket és a „valódi életperspektívák” hiányát Novák Károly Eduárd korábbi RMDSZ-es sportminiszter.
Az Erdélyi Református Egyházkerület megfontolja, vagy elgondolkodik azon, hogy kilép a Református Egyházak Világközösségéből, vagy felfüggeszti tagságát – jelentette ki Kolumbán Vilmos, az egyházkerület püspöke szombaton az M1 aktuális csatornán.
Büntetőeljárást indított a kolozsvári bírósági ügyészség egy 68 éves volt tiszt ellen, miután tavaly év végén szexuálisan bántalmazott egy 17 éves lányt.
A fejlesztési minisztérium létrehozta az országos helyreállítási terv (PNRR) keretében tervezett 4500 új bölcsődei hely közel háromnegyedét – jelentette be Cseke Attila miniszter, aki szombaton Lugoson avatott fel egy új bölcsődét.
A 13 éves gyanúsított szerint egy sor konfliktus és kölcsönös zaklatás áll a csenei gyilkosság hátterében, amely során brutálisan megöltek, majd felgyújtottak és elástak egy 15 éves fiút.
Bár az erdélyi magyar autonómiaküzdelem nem érte el célját, több járulékos sikere is van, ezek egyike a Székelyföld fogalom legitimmé válása – jelentette ki Bakk Miklós politológus.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!