
Ittasan senki sem tartózkodhat a munkahelyén – mindössze ennyit ír elő a munkavédelmi törvény, azonban azt már nem szabályozza, a munkáltató miként szűri ki, hogy fogyasztottak-e alkoholt az alkalmazottak, és arra sem tér ki, milyen szankciókat hozhat szabálysértés esetén.
2019. augusztus 22., 17:192019. augusztus 22., 17:19
2019. augusztus 22., 17:322019. augusztus 22., 17:32
Ördög Lajos, a Kovászna megyei munkafelügyelőség vezetője a Krónika megkeresésére elmondta, a jogszabály általánosan fogalmaz, ezért a cégeknek a belső rendszabályzatban kell taglalniuk, miként ellenőrzik, hogy valaki fogyasztott-e alkoholt, és hogy miként járnak el, ha ez megtörténik. A munkafelügyelőség tudomásul veszi ezeket a szabályzatokat.
„Egy nagyobb cég esetén a belső rendszabályzatról egyeztetni kell a szakszervezettel, a munkások érdekvédelmi szervezeteivel, de ez belső ügy, mi csak tudomásul vesszük” – részletezte a főfelügyelő.
A téma annak kapcsán merült fel, hogy elégedetlenség alakult ki a Kovászna megyei Közüzemek Rt. regionális vízszolgáltató alkalmazottainak körében az ittasak kiszűrését rendszeresítő és a következményeket szigorító belső rendszabályzat-módosítás miatt.
hiszen elmondásuk szerint túl alacsonyak a bérek, rosszak a munkakörülmények, nincsenek megfelelő felszerelések, járművek, és azt is nehezményezik, hogy ki kell költözniük a városközpontból. Kozsokár Attila megbízott vezérigazgató lapunknak elmondta, eddig is tiltotta a belső szabályzat az alkoholfogyasztást vagy azt, hogy ittasan dolgozzanak az alkalmazottak, azonban nem volt egyértelmű, ezt miként ellenőrzik, és hogyan járnak el, ha valaki mégis ittasan megy be a munkahelyére, vagy ott fogyaszt alkoholt.
Ezért új felszerelést vásároltak, ezek használatára kiképeztek munkatársakat, és szigorították a rendelkezést: most már
„Ezt túl drasztikusnak tartotta a szakszervezet, ám a javaslatukat nem tudtuk figyelembe venni, hiszen ivóvizet szolgáltatunk, nagy a kockázat és a felelősség” – mondta az igazgató. Azt elismerte, hogy a vállalatnál a bérek lemaradtak a magán- és az önkormányzati cégekhez képest is. „Tudatában vagyunk, hogy a fizetések nem versenyképesek, hiszen az új állásokra alig találunk jelentkezőt. Decemberben jár le a munkaszerződés, szeptemberben megkezdjük a bértárgyalásokat a szakszervezettel. Meg kell egyeznünk, mekkora emelést kérnek, és mennyit tesz lehetővé a cég bevétele” – mondta az igazgató.
Perrel fenyegetőzik Kereskényi Gábor, Szatmárnémeti RMDSZ-es polgármestere, miután olyan információk láttak napvilágot, hogy jogosulatlanul vett igénybe rendőri kíséretet.
„Ha elcsúszunk öt percet, az egész napunk rossz” – mondja Kovács Katalin, miközben a konyhán aznap 3600 gombóc készül.
Az RMDSZ soha nem támadta az AUR-t és a román embereket. Mi akkor reagálunk, amikor a magyarellenesek belénk állnak – jelentette ki Csoma Botond, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője a Facebook-oldalán vasárnap este közzétett videós posztban.
Jóval fagypont alatti hőmérséklet volt vasárnap reggel Székelyföld több településén, a legalacsonyabb hőmérsékletet – mínusz 10,5 fokot – Csíkszeredában mérték.
Az épülő kolozsvári gyermekkórház körülbelül 200 millió eurós támogatást kap az egészségügyi minisztériumtól; a pénzt jövő év elején fogják elkülöníteni.
Vasárnap reggel megkezdődött a helyi konzultatív népszavazás a Szeben megyei Resinár községben arról, engedélyezzenek-e bármilyen bányászati tevékenységet a település közigazgatási területén.
Mintegy 250 évvel a felállítása és majdnem 90 évvel az eltávolítása után térhet vissza Máramarossziget főterére a pestisjárványok elleni isteni oltalomért emelt barokk Szűz Mária-szobor.
Nem ár-összehasonlításra, statisztikán alapuló elemzésre készültünk, inkább maguktól az érintettektől – a vásárlóktól – kérdeztük, hogy érdemes-e a szomszédban beszerző körútra indulni. Na és persze jövedelmekről és árképzésről is szó esik…
Havonta legfeljebb 600 lej állami támogatást kaphatnának kolozsvári albérletük kifizetéséhez azok a 18 és 29 év közötti munkavállalók, akiknek nettó havi fizetése nem haladja meg a 4000 lejt.
Nem fogadja el az RMDSZ a romániai kistelepülések kötelező összevonásának tervét, mert az a magyar közösségek önálló önkormányzatait, politikai képviseletét és anyanyelvhasználati jogait is veszélyeztetné. Horváth Anna beszélt erről a Krónikának.
1 hozzászólás