
Közterületen sem loboghat a székely zászló: jogerős bírósági döntés értelmében a sepsiszentgyörgyi Erzsébet parkban le kell venni az óriás székely zászlót.
2014. április 28., 18:332014. április 28., 18:33
A brassói táblabíróság ugyanis visszautasította Antal Árpád polgármester fellebbezését, és megerősítette a Kovászna megyei bíróság döntését, hogy a zászlót el kell távolítani. Az óriás kék-arany lobogót a régi országzászló helyére tavaly június 4-én, a trianoni megemlékezésre vonta fel a Magyar Polgári Párt (MPP) helyi szervezete – kiváltották az építkezési engedélyt és kifizették a területfoglalási illetéket.
A Kovászna, Hargita és Maros Megyei Románok Civil Fóruma azonban azonnal követelte a lobogó eltávolítását: a prefektúrához címzett levelükben úgy fogalmaztak, hogy „mivel a székely zászló a területi autonómiáért folytatott harc szimbóluma, állandó közszemlére tétele megfélemlíti a románokat”.
Dumitru Marinescu azóta leváltott prefektus akkor azt mondta, a román civilek kérése jogos, mert a törvény engedi ugyan a kisebbségeknek a szimbólumaik használatát, de csak az ünnepeiken, és nem állandóan. A Kovászna megyei bíróság tavaly decemberben alapfokon a prefektúrának adott igazat.
Kulcsár Terza József, az MPP Kovászna megyei elnöke hétfőn a Krónika megkeresésére elmondta, a bírósági döntést úgy értékeli, hogy Romániában sem a kisebbségek jogait, de az alapvető emberi jogokat sem tartják tiszteletben, hiszen egy uniós országban a kisebbségeknek szabadon kellene használniuk közterületen a szimbólumaikat. Leszögezte, tiltakozni fognak, ellenlépést is tervez, de azt egyelőre nem hozza nyilvánosságra.
Mint ismeretes, Dumitru Marinescu korábbi prefektus közölte, azonnal hajtsák végre a bírósági ítéleteket, különben minden napi késlekedésért pénzbírságot szabtak volna ki. Amint arról beszámoltunk, Ráduly István uzoni polgármester ügyében kedvező ítélet született: mégsem bírságolták meg, amiért késve távolította el a székely zászlót a községháza homlokzatáról.
A magyar–román határ mentén fekvő Gyulán mond beszédet Magyar Péter miniszterelnök a nemzeti gyásznapon. Eközben Kelemen Hunor RMDSZ-elnök a határ túloldalán, Aradon emlékezik a ’48-as vértanúkra október 6-án.
A Vox Juventutis egyike volt a rendszerváltás utáni első magyar kulturális kezdeményezéseknek, működésének tíz esztendeje alatt Erdély-szerte és Magyarországon is hírnevet szerzett.
A vallás- és szólásszabadság védelmében kiállt Osztie Zoltán magyarországi katolikus pap mellett Tőkés László volt református püspök.
Az elkövetkező két hétben országszerte általában meleg marad az idő, bár lesznek átmeneti lehűlések és helyenként eső, derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) hétfőn közzétett, október 5. és 18. között időszakra vonatkozó előre jelzéséből.
Elhunyt 97 éves korában a kolozsvári Mureșanné Kertész Judit Mirjám egyetemi tanár, aki túlélte a holokauszt erőltetett menetét és a pesti gettót.
Több szurkoló szülő is verekedésbe keveredett a lelátón egy junior bajnokságbeli kézilabdameccsen Temesváron.
Két ember sérült meg szerdán a Hargita megyei Gyergyóalfalu községben, miután az autó, amelyben utaztak, lesodródott az útról – közölte a Hargita megyei katasztrófavédelmi felügyelőség (ISU).
Tűz ütött ki vasárnap a brassói tüdőgyógyászati kórházban, egy páciens szénné égett a kórház első emeletén – közölte az egészségügyi minisztérium.
Európai uniós támogatással fejlesztették az onkológiai sebészeti ellátást Szeged és Temesvár térségében, a projekt lerövidítette a daganatos betegek diagnózistól műtétig vezető útját.
1226. október 3-án hunyt el a ferences rend alapítója, Assisi Szent Ferenc, és a 800. évforduló alkalmából Erdély-szerte is megemlékeztek a ferences templomokban a tranzitusáról, azaz az Atya világába való átmeneteléről.
szóljon hozzá!